Szeptember 30-án kezdődik az Országgyűlés őszi ülésszaka. Az árvízhelyzet miatt most az ülésszak előtt elmaradt a Fidesz–KDNP frakcióülése. A munkarendről döntő házbizottság pénteki ülésére készült és a HVG-hez eljutott előterjesztés szerint csupán

A költségvetési kérdésekben jelentős változás lesz az előző évekhez képest: idén a kormány november 5-e után nyújtja be a jövő évi büdzsét. Az őszi ülésszak a pénteki házbizottsági ülésre készített tervezet szerint hétfőn 13 órakor kezdődik napirend előtti felszólalásokkal. Az őszi ülésszak is – a hagyományoknak megfelelően – feltehetően Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásával kezdődhet.

A szezonnyitó ülésen teszi le képviselői esküjét Hidvéghi Balázs (Fidesz), aki eddig EP-képviselő volt, ugyanakkor az idei választáson nem indították újra. Győrffy Balázst váltja Hidvéghi Balázs. Hétfőn azonnali kérdések is lesznek, érdemi határozathozatal viszont csak Csárdi Antal (LMP) mentelmi ügyében várható.

Orbán Viktor: A magyar életösztön most éppen kapóra jön

Szerdán Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen mutatta be a nagy tervét – feltehetően ez az őszi ülésszakban is felmerülhet. A kormányfő kifejtette a gazdasági semlegesség elveit, tartalmát, és a kihívásokról is beszélt.

Orbán Viktor azzal kezdte beszédét, hogy az ukrán–orosz háború miatt a magyar uniós elnökség kezdetén békemisszióval próbálkoztak, utána árvízi védekezés következett, az uniós elnökségük céljáról néhány diplomáciai híradáson kívül más nem is tudósított, „márpedig komoly dologról van szó, szokatlanul nehéz időszakban vette át Magyarország az unió soros elnökségét”.

A versenyképesség egyszerűbb kérdés, a gazdasági semlegesség már sokkal nehezebb feladat, „furcsa jelzős szerkezet, a semlegesség szót ismerjük, néha a politikában is használjuk, de először Ausztria, Svájc jut eszünkbe, nem gazdasági, hanem politikai összefüggésben”. A miniszterelnök a beszédében arra tesz kísérletet, hogy bevezesse a gazdasági semlegesség kifejezést a magyar közbeszédbe.

A miniszterelnök később a Facebook-oldalán kiemelte, „a magyar gazdasági semlegesség alapvetései”:

• A gazdasági semlegesség első és legfontosabb tétele az, hogy mi döntjük el, hogy kivel üzletelünk.
• A második alapelv, amire egy gazdasági semlegesség épül, hogy azzal üzletelünk, akivel leginkább megéri üzletelni. A gazdasági hatékonyság, versenyképesség szempontját semmi sem előzi meg.
• A harmadik alapelv, hogy kimondjuk, csak a saját értékeink alapján tárgyalunk.
• És végezetül fontos alapelv, hogy minden égtáj felé tájékozódni kell. Ha fejlődni akarunk, modernek akarunk lenni, versenyképesek szeretnénk lenni, akkor nekünk ma már a megváltozott helyzet miatt minden égtáj felé nyitottnak kell lennünk. 
• Ez az a néhány alapelv, ami a testtartását jelöli ki egy olyan országnak, amely gazdasági semlegességre törekszik.

„A gazdasági semlegesség lényege az, hogy földrajzilag és szellemileg olyan helyen vagyunk, ahol a különböző világgazdasági rendszerek valahol találkoznak, átfedést mutatnak, és a pénzfolyamoknak is áteresztő csatornákra lesz szükségük. Nemzeti kormányunk van, tulajdonképpen meg is van a semleges gazdaságpolitika hatalmi vagy politikai alapja. Nem állítom, hogy 2010-ben tudtuk, hogy kettéválik a világgazdaság, de a magyar életösztön most éppen kapóra jön nekünk” – ismertette a miniszterelnök.