Az Országgyűlés elnöke a magyar−kínai kapcsolatfelvétel 75. évfordulójának alkalmából rendezett fogadáson kiemelte, hogy a két ország közötti együttműködés elmélyítése lehetőség, amely mindkét ország fejlődését szolgálja. A magyar kormány keleti nyitás politikájának köszönhetően elsőként csatlakozott Magyarország Kína Egy övezet, egy út kezdeményezéséhez, melyhez szorosan társul a kulturális és gazdasági kapcsolatok erősödése.
A Kínával való kapcsolatok kiszélesítése, együttműködésünk elmélyítése nem veszély, hanem lehetőség, amelynek sikeres kiaknázása mindkét ország fejlődését szolgálja − mondta az Országgyűlés elnöke csütörtökön, a Kínai Népköztársaság megalakulása, valamint Kína és Magyarország diplomáciai kapcsolatfelvételének 75. évfordulója alkalmából rendezett fogadáson Budapesten.
Kövér László úgy fogalmazott: Magyarországnak az az érdeke, hogy ne pusztán híd, hanem összekötő kapocs legyen Kelet és Nyugat között. Mert − mint mondta −, ha a nagyvilágban Nyugat és Kelet között együttműködés van, akkor Magyarország is fejlődik. Amikor azonban Nyugat és Kelet között szembenállás, küzdelem alakul ki, akkor az ország súlyos árat fizet, mert földrajzi és politikai értelemben ütközőzónába kerülünk − fejtette ki.
A kapocs szerepet erősíti a magyar kormány által 2010-ben meghirdetett keleti nyitás stratégiája, valamint az, hogy Magyarország első európai országként csatlakozott a Kína által 2013-ban elindított Övezet és út elnevezésű kezdeményezéshez − mondta, megjegyezve, hogy az jól illeszkedik a magyar kormány törekvéseihez.
Értékelése szerint a két ország a földrajzi távolság, a kulturális különbségek, valamint „a politikai berendezkedésünk és az ideológiánk eltérő volta ellenére” jól használta fel az elmúlt 75 évben az együttműködés lehetőségeit az 1949 és 1990 közötti időszakban, az 1990 és 2010 közötti években, illetve 2010-től napjainkig.
Kína mára Magyarország legnagyobb Európán kívüli kereskedelmi partnerévé vált − emelte ki az Országgyűlés elnöke. Hangsúlyozta, hogy a kínai befektetések az autóiparban, az elektronikai iparban és a pénzügyi szektorban hozzájárultak Magyarország gazdasági növekedéséhez, munkahelyeket teremtettek.
A két ország kapcsolatrendszerét erősíti a felsőoktatási és kulturális intézmények közötti együttműködés, illetve a turizmus kölcsönös fellendülése − mondta. Kitért arra is, hogy számos kapcsolódási pont van a magyar és a kínai kultúrában; ilyen a család és a közösség szerepe, a hagyományok, valamint az idősek tisztelete. Mindkét népre jellemző a kitartás, a kemény munka és a tudás megszerzése − tette hozzá.
Kövér László véleménye szerint Európa sokat tanulhat Kínától. Példaként kiemelte „a kitartásra és a türelemre épülő politika művészetét”, hogy azáltal Európa visszanyerhesse méltó szerepét a világ jövőjének formálásában, a globális kihívások megválaszolásában.
Arra is kitért, hogy Kína nélkül a 21. századi világpolitikában nem jöhet létre olyan erőegyensúly, amely békét teremt. Ugyanakkor az együttműködésen alapuló, békét és biztonságot adó új világrend csak a kölcsönös tisztelet jegyében jöhet létre, amely megilleti Magyarországot és a hozzá hasonló országokat is − emelte ki. Megjegyezte, hogy a magyar−kínai kapcsolatok ezen alapulnak. A fogadáson köszöntőt mondott Kung Tao kínai nagykövet, méltatva a két ország kapcsolatát, aki korábban egy konferencián beszélt Magyarország és Kína szoros együttműködéséről.