A 70 év felettiek 50 százaléka már tapasztal halláscsökkenést, a kor előrehaladtával egyre többeknek okoz problémát a tiszta beszéd megértése, mégis kevesen mennek ezzel audiológiai vizsgálatra. A hallókészüléket sokan stigmától tartva elutasítják, pedig jelentősen hozzájárul az érintettek életminőségének javulásához, a kognitív funkcióik hanyatlása ezzel lassítható. Ma már szinte észrevétlen eszközök állnak rendelkezésre, emellett az AI-alapú technológia agyunkhoz hasonló zajoptimalizálást végez ‒ mondta az Indexnek Helfferich Frigyes audiológus, fül-orr-gégész osztályvezető főorvos.
„A hallókészüléket viselők számára kellemetlenséggel járnak az olyan hangok, mint például egy villa leesése, amit a mesterségesintelligencia-alapú technológia képes kiszűrni, ahogy zsúfolt, zajos környezetben a háttérzajokat is tompítja, a közvetlen beszélő jobb megértését biztosítva” ‒ részletezte a szakorvos, rámutatva, a hang erősítése önmagában torzítást eredményezne, ezek jóval kifinomultabb műszerek.
Az újgenerációs eszközökkel már akusztikus és streamingmódok között lehet váltani, ami fokozza a zenehallgatás élményét, a korábbiakhoz képest kétszeres távolságból is érthetővé teszi a hívásokat. Hankó Szabolcs, a Geers Halláscentrumok magyarországi ügyvezető igazgatója szerint mivel az mesterséges intelligencia gyors fejlődésével a készülékekkel a hallásminőség még inkább alkalmazkodik az egyéni felhasználói preferenciákhoz és környezetekhez.
A hallókészülékekben az MI-nak kulcsszerepe lehet a továbbfejlesztett hangfeldolgozásban, a közvetlen nyelvfelismerésben, de lehetővé tehetik a magas szintű integrációt az otthoni okoseszközökkel, valamint ugyancsak szerepük lehet a fejlett egészségmonitorozásban és akár fülzúgás célzott kezelésében is
– részletezte.
Már ma is léteznek olyan stereophone típusúak, amelyek a hallássérült fülre helyezve, a kétoldali hallás élményét tudják biztosítani azoknak, akik a másik fülükre teljesen süketek. A technológia nagy fejlődésen az elmúlt tíz évben is nagy fejlődésen ment keresztül, a hallókészülékek egyre kifinomultabbá és kisebbé váltak. Az audiológus tapasztalatai szerint ennek ellenére sokan még akkor is elutasítják ezek viselését, mikor már rég szükségük lenne rá.
„Bár mindenki észreveszi, mikor a beszédértés torzul, kevésbé hallják jól a hívást, vagy a televíziót, a többség nehezen ismeri be, hogy szükség lenne kivizsgálásra” – jegyezte meg a fül-orr-gégész, hozzátéve, már a hallásminőség-romlás első észlelésénél indokolt lenne felkeresni az audiológiát. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint több mint 430 millióan szenvednek halláskárosodásban, közülük 34 millió gyermek, ez utóbbiban a környezeti ártalmaknak – hangos zenés rendezvényeknek – nagy szerepe van. Helfferich Frigyes az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórház Fül-orr-gége, Fej- és Nyaksebészeti Osztály osztályvezető főorvosa is arról számolt be, hogy gyermekszakorvok idehaza is tapasztalják a jelenséget. A túlnyomó többségnél inkább az időskorral járó állapotról van szó.
A korai hallóideg-károsodáshoz a zajártalom mellett, fertőzés, anyagcserebetegség és keringési zavar is hozzájárul. Az életmódbeli tényezők hallásukra is jelentősen kihatnak, mint a fül-orr gégész főorvos rámutatott, sokan nem is sejtik, de például a dohányzás még a hallást is károsítja, azzal, hogy a belsőfül kisérhálózatában rontja a vérkeringést.
Aki folyamatos nagymértékű zajártalomnak van kitéve, hamarabb, akár néhány évtized után is tapasztalhat halláscsökkenést.
Például az autómosókban a magasnyomású tisztító nagyjából 120 decibel zajszintje mellett sok fiatal dolgozó nem használ fülvédőt, ami elképesztően halláskárosító, ez megközelíti a repülőgépturbina zajhatását” – említette a szakorvos. Egy koncerten is hasonlóan magas, 110 decibel hanghatás éri az embereket.
Az idő előrehaladtával az érzékszervi funkciók romlanak, a halláscsökkenéssel élők száma így egyre nő.
Ma Magyarországon a 70 év felettiek fele érintett lehet,
miközben az európai uniós átlaghoz képest jóval idősebb korban kezdenek a magyarok hallókészüléket használni, ami azt jelenti, hogy sokan évekig élnek diagnosztizálatlan és kezeletlen hallásproblémával ‒ jegyezte meg az osztályvezető főorvos, aki arra is rámutatott, hogy számos élettani, fizikai és mentális előnnyel jár a készülékek használata. Lassul a kognitív funkciók hanyatlása, amivel akár demencia kialakulása is késleltethető, vagy az állapotromlás lassítható, a társas kapcsolatok jobban megőrizhetők.
Halláscsökkenésre utaló jelek:
Egyes kórképekben a szédülés, fülzúgás és egyensúlyzavar kísérőtünet lehet. A főorvos hozzátette, amíg nem volt precíz audiometria, addig ezek voltak a halláskárosodás jellemző tünetei, a pontosabb műszeres mérésnél általában a 30 decibelnél nagyobb halláscsökkenést tekintik nagyothallásnak. A szakorvosi kivizsgáláskor a „művi” tisztahang halláson túl a beszédértést is felmérik. Az audiológus elmondta, általában először a magas hangok érzékelése csökken, így jellemzően a gyerekek vagy a női beszéd megértése válik elsőre nehézkessé.
A korábban közreműködésével végzett Országos Hallástanulmány szerint a hallókészüléket váltók 60 százaléka férfi volt, akik többségükben feleségük javaslata alapján mentek az orvosi vizsgálatokra. A csaknem 1500 résztvevős felmérésből kiderült, hogy 35 százalékuknál már a telefonálás is gondot okoz, 74 százalékukat pedig már érte olyan kritika, hogy túl hangosan működteti a televíziót.
Az idősebb korosztálynak szórakozásként és hírforrásként gyakran már a csak a TV-nézés jut. Ha ezt a meghatározó tevékenységét is kritika éri, úgy konfliktushelyzetbe kerül az érintett, és idővel talán ezt az egyetlen szórakozását is feladja
– részletezték a tanulmányban, hogy milyen nehézségekkel jár kezeletlenül az állapot. A válaszadók negyede már úgy nyilatkozott, hogy elszigetelődött a külvilágtól, harmaduk már a mindennapjaiban jellemző tevékenységet is kénytelen volt feladni a hallásproblémája miatt.
Helfferich Frigyes meglátása szerint sokan inkább megpróbálnak együttélni a problémával, ezt támasztja alá az is, hogy a kutatásban résztvevők háromnegyedének legalább három éve fennálló panaszai voltak a hallását illetően, de esztétikai probléma és szégyenérzet miatt nem akartak hallókészüléket, pedig ma már vannak alig észrevehető fülbe vagy fül mögé helyezhetők. Még a korábbi technológiáknál is az életminőségük javulásáról számoltak be azok, akik először használtak hallásjavító eszközt: főként a televízió hallgatás, a beszédértést illetően, de az utcai közlekedésnél is nagyobb biztonságban érezték magukat, háromnegyedük szerint környezetük alig vette észre hallókészüléküket. Korábban 60 százalékuknak okozott gondot hallásproblémájuk családjukban.