Orbán Viktor miniszterelnök ismét a Kossuth rádió vendége volt péntek reggel, egyenesen Észak-Macedóniából jelentkezett. A kormányfő beszélt a gazdasági semlegességről, az európai uniós versenyképességi paktumról, elmondta, hogy az árvízvédelemnél jelesre vizsgáztak a magyarok, de szóba került az amerikai elnökválasztás és annak hatásai is. Orbán Viktor politikai igazgatója, Orbán Balázs '56-os hősökre tett kijelentését is megemlítette.
Orbán Viktor Észak-Macedóniából jelentkezett be péntek reggel a Kossuth rádióban. Mint mondta, ha valaki eljön ide, kedvet kap megismerni az országot, amely „akkora, mint a Dunántúl, de mindenkinek javaslom, hogy tegyen erre egy kört”. A miniszterelnök elmondta, korábban Macedóniának hívták, de a görögökkel kialakult konfliktus miatt már Észak-Macedónia.
Most a bolgárokkal is van problémájuk, akik gátolják az EU-s csatlakozásukat. Soros elnökként mi itt vagyunk és segítünk a fennálló konfliktusok megoldásában
– jelentette ki Orbán Viktor, aki kiemelte, hogy a migráció terén nagyon jó az együttműködés a két ország között. „A nagy rohamnál, 2015–2016-ban, ami Szerbiából érkezett Magyarországra, innen, Észak-Macedóniából érkezett és akkor a macedónok nagyon sokat segítettek nekünk, ami miatt kialakult egy jó együttműködés” – magyarázta a magyar kormányfő.
„Akkor határőröket küldtünk ide, hogy itt védekezzenek együtt. Gazdasági szempontból nagyon fontos kereskedelmi útvonalak haladnak keresztül, a magyar termékek tengerhez juttatása itt vezet keresztül, fontos a jó gazdasági együttműködés” – emelte ki a miniszterelnök. Szerinte azonban
a gazdasági semlegesség egy új kifejezés, mindannyian barátkozunk vele, még én is, aki próbálom bevezetni.
Orbán Viktor úgy látja, ez az elmúlt időszak sok változására egy válaszreakció. „Aki nem változik vele együtt, az a gazdasági verseny vesztese lesz” – fogalmazott.
Magyarország, aki megnyerte gazdaságilag az elmúlt évtizedet, megnyerheti a jelen évtizedet is, ennek alapja a semlegesség gazdaságpolitikája
– jelentette ki Orbán, aki szerint a blokkosodást ki kell védenie az országnak. Magyarországnak az az érdeke, hogy egyik oldalra se álljon, „mindkét oldalhoz tartoznunk kell”.
A miniszterelnök véleménye szerint a szankciós politika maga, amitől sok EU-s cég szenved, ez része a jelenségnek. Úgy gondolja, először magunkkal kell tisztában lenni, utána majd „megvívjuk a csatáinkat”.
Ha mi kijelölünk egy irányvonalat, akkor utána minden nehéz konfliktusban meg tudjuk találni a magyar érdekeket. A semlegesség szíve-közepe az, hogy nem szabad politikai szemüvegen keresztül nézni a gazdaságot, csakis az érdekeink szemüvegén keresztül
– jelentette ki. „Elutasítunk minden nyomást, ami árt nekünk, és elfogadunk mindent, ami segít nekünk. Mindegy, hogy keletről vagy nyugatról jön” – tette hozzá. Szerinte a blokkosodás lassítja a világgazdaság növekedését. „Senkinek nem tesz jót. Jót az tesz, ha a világ minden kereskedője szabadon kereskedik a világ minden területén. Egyéb esetben gazdasági dinamikát veszítünk” – vélekedett.
„Európa öngyilkos úton jár, amikor Ázsia felemelkedésére blokkosodással válaszol”
– jelentette ki. Ez rossz vágányra tereli az európai népeket és gazdaságot – vélekedik. A miniszterelnök szerint épp erre világít rá a Draghi-tanulmány, és erre is próbál rávilágítani, azonban „nem akarják felnyitni a szemüket”. Nekünk az az érdekünk, hogy Magyarország a technológiai fejlődés élvonalában maradjon. Fontos a zöldenergia előállítása és tárolása, a jövő autóinak gyártása, fontos a digitalizációban való részvétel, és az, hogy a legszélesebb digitális ügyintézés legyen az országban – vélekedett. „Mindegy, hogy egy újítás honnan jön, Magyarországnak részesülnie kell belőle” – tette hozzá.
A miniszterelnök ezek után kiemelte, hogy támogatták azokat, akik tanulni akartak. A munkáshitelprogram most emiatt szükségessé vált, hogy az egyetemeket elkerülők is részesedjenek belőle. A fiatalok lakáshoz jutását is segíteni kell, a gazdaság alapja ugyanis – mint mondta – a család.
A gyerekek után járó adókedvezményt 2025-ben – ha minden jól alakul – megduplázzuk
– jelentette be, majd folytatta: megpróbáljuk a hagyományosan létező tőkehiányt enyhíteni a kis és középvállalkozóknál. „Ha ezek mind sikerülnek, akkor 3–5 százalékos növekedés lehet. A mostani 1–2 százalékkal is az EU élbolyában vagyunk, de nem akarunk beleragadni ebbe, amitől az EU szenvedni fog az elkövetkezendő években. A semlegességgel a 3–6 százalékos régióba akarunk felkapaszkodni” – magyarázta a kormányfő.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy nagy viták vannak az EU-s tagállamok vezetői között. „Magyarország részt vesz ezekben a vitákban, képviseljük a magyar érdekeket és a magyar álláspontot. Úgy látom, hogy jó esélyünk van arra, hogy ezeknek a vitáknak az eredményeképpen november hónapban tető alá tudjunk hozni egy olyan megállapodást az európai államok között, amely a gazdasági versenyképességét, az európai gazdaság versenyképességét javíthatja” – mondta a kormányfő.
Ezt versenyképességi paktumnak nevezzük. Már tárgyalunk ennek az elemeiről, és azt remélem, hogy a magyar elnökség végére, tehát legkésőbb december végére közel kerülhetünk az elfogadásához, esetleg sikerülhet el is fogadtatni Budapesten a novemberi európai uniós csúcstalálkozón
– vázolta terveit a miniszterelnök.
A migrációs vitákra is kitért a kormányfő, amellyel kapcsolatban – szerinte – „különösképpen igaz az a magyar bölcsesség, hogy szólj igazat és leveszik a fejedet, és ebben nem vagyunk egyedül”. A Orbán Viktor elmondta, a napokban találkozott az olasz kormány második emberével, aki még nála is rosszabbul járt, „mert engem csak ütöttek-vágtak, kritizálnak, rángatnak. Őt börtönbe is akarják zárni a migrációval kapcsolatos álláspontja miatt.”
Mi teljes szívvel állunk Salvini úr mellett. Ő a mi hősünk. Nekünk ilyen európai politikusok kellenének, akik bármi áron személyes kockázatot is vállalva, de meg akarják állítani az illegális migrációt
– fogalmazott a kormányfő, aki szerint mindezek ellenére többen állítják, hogy Salvininek és Orbán Viktornak van igaza.
A miniszterelnök elmondta, „közeledünk az egész világ szempontjából kritikusan fontos eseményhez és időponthoz. Ez pedig az amerikai elnökválasztás.” Emiatt még kiélezettebb vitákra számít a miniszterelnök.
Trump elnök úr, amikor hivatalban volt, akkor ő a béke elnöke volt, ő nem indított háborút, illetve lépéseket tett régi konfliktusok békével történő megoldása érdekében, ezért nem véletlen, hogy a világ békeszerető, békevágyó része, függetlenül attól, hogy egyébként milyen politikai nézeteket vall, azért szurkol, hogy a béke embere legyen újra az Egyesült Államok elnöke
– jelentette ki, majd megjegyezte: vannak háborúpártiak, nem csak Amerikában, az egész világon, akik meg a demokraták sikeréért szurkolnak, mert szeretnék folytatni a háborút. „Amíg a választás meg nem történik, ez a vita élesedni fog, és ebből mi sem tudjuk kihúzni magunkat, mert Magyarországon is azt látom, hogy vannak a háborúpártiak, ezek tipikusan a baloldalon található politikusok, és vannak a békepártiak, azok a jobboldaliak, vagy a mi oldalunkon található politikusok közötti vita is egyre élesebb.”
„Most legutóbb már látom, hogy sikerült belekeverni az 1956-os forradalomnak az ügyét is ebbe a háború-béke vitába. Nekünk is észnél kell lenni. Tehát, ha az ember ilyen kényes kérdésekről beszél, akkor nagyon pontosan kell fogalmazni és semmilyen kétséget nem szabad hagyni a saját álláspontunkat illetően. Orbán Viktor ekkor szóvá tette politikai igazgatója, Orbán Balázs félreérthető kijelentését is. Mint mondta:
„Most a politikai igazgatóm éppen félreérthetően fogalmazott, ami ebben az összefüggésben egy hiba, hiszen a mi közösségünk az 1956-os forradalomnak a talaján áll, abból nőtt ki. Nem lenne a mi politikai közösségünk, ha nem lettek volna az '56-os hősök. És ezért a háború és béke vitájában nem beemelni kell a magyar történelem számunkra szent és sérthetetlen eseményeit és hőseit, mint az 1956 és az '56-os hősök, hanem inkább távol kell tőle tartani. Tehát nem szeretném, hogyha az ukrán–orosz háború árnyéka rávetődne az 1956-os szabadságharcosoknak az emlékére, akiknek hálával tartozunk, és az ő dicsőségüket kell inkább napirenden tartanunk, mert ahol nem felejtik el a hősöket, ott új hősök is születhetnek. Nincs nekem kétségem egyetlen fideszes vezető politikai nézetei felől sem. Én biztos vagyok abban, hogy Orbán Balázs is, ha a történelem úgy fordulna, hogy megint harcolni kell a hazáért, akkor ott lesz velünk a Corvin közben. De mindenesetre figyelnünk kell arra, hogy a háború és békéről szóló nemzetközi viták, mikor megérkeznek Magyarországra, ne tereljék félre, ne rombolják le, ne siklassák ki az egyébként fontos belpolitikai értelmes vitákat.”
Orbán Viktor végezetül az árvízről és a védekezési munkálatokról is beszélt. Elsősorban mindenkinek köszönetet mondott, aki részt vett a védekezésben. „Példásan összefogott Magyarország megint. Valahogy a békeidőben ez kevésbé megy, de baj időszakában és esetén a magyarok talán egész Európában a legerőteljesebben képesek összefogni” – fogalmazott.
A magyar állam összevetve a tíz évvel ezelőtti önmagával hatékonyabb, szervezettebb és felkészültebb. Az elmúlt tíz évben azért kiegészítettük a védelmi vonalainkat, megépítettünk több kilométernyi mobilgátat, fölkészültünk az ideiglenes védművek gyors fölépítésére, most is néhány nap alatt kétmillió homokzsákot kidobtunk oda az ártérbe, illetve a gátakat megerősítettük, 55 ezer tonna homokot használtunk föl, több ezer ember dolgozott, és ennek meg is lett az eredménye
– sorolta a kormányfő, aki szerint Magyarország ötösre vizsgázott árvízi védekezésben, megvolt a sikerhez szükséges szív, és megvolt a szakértelem is. Elmondta, a vízügyesek értékelték a helyzetet, és megteszik a szükséges javaslatokat, amelyeket a kormány akciótervvé alakít át.
(Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) interjút ad a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának az észak-macedóniai Ohridban 2024. szeptember 27-én. Fotó: Benko Vivien Cher / MTI)