Repkedtek a milliós osztalékok és fizetések, de a szigetszentmiklósi irodafelújítások még többe kerültek a végrehajtói kar volt elnöke, Schadl György szerint. Csütörtök reggel folytatódott a Schadl-Völner ügy tárgyalása, F. Miklós tanúmeghallgatásával a Fővárosi Törvényszéken.
Tóth Erzsébet bírónő vezetésével folytatódott a korábban már jogerősen elítélt egykori ügyész, F. Miklós tanúmeghallgatása, akinek vallomásában sok az ellentmondás Schadl György védőügyvédje szerint, de mivel F.-et mentességi jog illeti meg, amivel azokra a kérdésekre nem köteles válaszolni, amivel magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, ezért ezeket az ellentmondásokat nem oldotta fel.
A tanú azt viszont elmondta, hogy vallomásának megváltoztatására nem volt közvetlen nyomás, de voltak külső befolyásoló tényezők. Ezek között említette azt, hogy azt érzékelte, hogy azok a végrehajtók, akik beismerő vallomást tettek, azok ellen megszüntették a kényszerintézkedéseket, vagy eleve őrizetbe sem vették őket.
Nehéz volt nem levonni azt a következtetést, hogy aki beismer, az hazamegy, aki nem, azt pedig letartóztatják
– fogalmazott F. Miklós, aki hozzátette, hogy úgy érezte, hogy a végrehajtókkal akarják elvitetni a balhét és erre utalt az is, hogy a sajtóban sorra jelentek meg a végrehajtók nevei is.
F. elmondta, hogy mérlegelnie kellett, hogy vagy a felfüggesztett szabadságvesztést, az 5 millió forintos pénzbüntetést és a 30 millió forintos vagyonelkobzást választja, vagy az évekig tartó pereskedést és bíróságra járást. Ő az előbbit választotta még akkor is, ha nem ért egyet a 30 millió forintos vagyonelkobzással.
Bármit hazudtál volna, hogy ne sitteljenek le, értettem a célzást
– jegyezte meg Schadl György.
F. bevallotta, hogy kötött egy megállapodást Schadl Györggyel, amelynek értelmében a végrehajtói kar volt elnöke finanszírozza a szigetszentmiklósi és a pesti irodát 2021. év végéig, amiért cserébe teljes osztalékot készpénzben kellett kifizetnie Schadl Györgynek, aki a helyettese volt az irodában. Ő maga pedig havi 2 millió forint fizetést kapott, kivéve az utolsó 5 hónapban, amikor 3 millió forintot.
Ezt a megállapodás F. megszegte, amikor az év utolsó osztalékát, 30 millió forintot már megtartott saját maga és az iroda számára, mivel úgy gondolta a szerződés érvényét vesztette amiatt, hogy Schadl Györgyöt letartóztatták, ezért az összegből 1 millió forintot az iroda pénztárában helyezett el a készpénzes költségek kifizetésére, 3 millió forintot magánál tartott a többit pedig berakta az iroda széfjébe, de nem Schadl Györgynek tette félre.
Az ügy elsőrendű vádlottja, Schadl György elmondta, hogy 50 millió forintban határozták meg az iroda értékét, amit átadott F.-nek, emlett összesen 59 millió fizetést adott F.-nek az átadásban meghatározott időszakban, 56,69 forintot költött az iroda felújítására, 60 millió forintot egy másik iroda felújítására, így kevesebb osztalékot tudott kivenni, mint amennyit elköltött.
Gyakori az olyan korrupció, ahol 40 millió forint mínusszal zárok?
– tette fel a kérdést Schadl Gyürgy.
A bírónő ezután megkérdezte, hogy, ha ilyen mínuszos volt ez az ügy, akkor miért fogott hozzá Schadl György, aki kifejtette, hogy az utolsó osztalékkal nagyjából kijött volna nullára, valamint a szerződés után F. tőle bérelte volna az irodát, igaz, erre nem kötelezte őt Schadl, de a tanú szerint is felesleges lett volna otthagyniuk a tökéletesen felszerelt irodát, ahol korábban működtek, így valóban kibérelték volna az ingatlant, amiért korábban nem kellett bérleti díjat fizetniük.
„Ha nem tartóztatnak le ezzel a bohózattal, akkor nem lettem volna mínuszban, de amúgy sem akartam végignézni, ahogy egy profin összerakott iroda tönkremegy és a frissen kinevezett végrehajtóknak nincsen 50-70 millió forint tőkéje, így valakinek segíteni kellett” – mondta Schadl György.
Így, hogy mínusszal zártam és még meg is vádoltak, így azt gondolom jobb lett volna, ha F. bukja az irodáját és visszamegy inkább ügyésznek
– tette hozzá.
A bírónő arra lett volna kíváncsi, hogy mikor találkozott először Schadl györgy és F., azonban F. a mentességére hivatkozva nem kívánt erre válaszolni. Schadl György üzeneteiben először 2018. szeptemberében tűnik fel F. neve, akkor kétszer is, amikor F. éppen letette a vizsgáját, utána pedig 2019-ben, még F. kinevezése előtt találták meg a végrehajtói kamara volt elnökének üzenetei között F. nevét.
Schadl György elmondta, hogy 2018-ban egy barátja küldte át F. nevét, miután egy telefonos beszélgetés során megemlítette, hogy egy ismerőse abból írta a szakdolgozatát, amiből Schadl is. Az üzenetben csak a tanú neve szerepel, ennek a vádlott szerint az az oka, hogy megkérte telefonon a barátját, hogy küldje azt el neki, mert szólni akart F. szakdolgozatáról egy egyetemi kollégájának, mert érdekesnek találta, hogy ilyen témában ír valaki szakdolgozatot. A tanú azonban elmondta, hogy nem abban a témában írta szakdolgozatát, amiről Schadl György beszél.
2019-ben Schadl György maga írta le F. nevét, mellé pedig egy dátumot, időpontot és a címet. Erre azért került sor a vádlott szerint, mert megírta egy ismerősének, hogy F. mikor és hol adhatja le végrehajtói pályázatát. Schadl György kiemelte, hogy ekkor találkozott először a tanúval, amit alátámaszt az is, hogy később küldött egy üzenetet S. Tímeának, hogy találkozott egy „kedves, jó fejnek tűnő gyerekkel, akinek talán F. a neve”. Hozzátette, hogy akár hazugságvizsgálónak is aláveti magát abban a kérdésben, hogy mikor találkozott először F.-el.
(Borítókép: Schadl György 2024. szeptember 26-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)