Mint megírtuk, Polt Péter legfőbb ügyész azért kezdeményezte a mentelmi jog felfüggesztését, mert Magyar Péter még június végén egy budapesti klubban szórakozott, ahol egy személy videót készített róla, ami miatt szóváltás alakult ki közte és a politikus között. Az ügyészség közleménye szerint Magyar „hirtelen mozdulattal” vette ki a sértett kezéből telefonját, amit aztán zsebre is tett, majd a szórakozóhelyet elhagyva „a telefont szándékosan a Dunába ejtette”. Polt Péter szerint

ez a magatartás a lopás bűncselekménye törvényi tényállásának a megvalósítására alkalmas.

A közlemény szerint a százezer forintot meghaladó értékű telefon végül működőképesen került vissza a sértetthez. Az ügyészség ugyanakkor megjegyezte, hogy a tényállás részleteinek további tisztázására a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését követően nyílik lehetőség. 

Magyar a történtekről azt írta annak idején a Facebookon, hogy „több tucat fiatal társaságában, jó hangulatú buliban táncoltunk a belvárosban, amíg egy fideszes, fizetett provokátor tönkre nem tette az esténket”. Szerinte a provokátor először a pult mellett állt, onnan kamerázott.

Aztán közelebb jött, a fiatalok arcába kamerázott, vállalhatatlan trágárságokat kiabált felém, mindent elkövetett, hogy balhé legyen. Sajnos sikerrel járt

– tette hozzá. Hiába kérte, hogy hagyja abba, és a telefonjából törölje azokat a felvételeket, amiknek az elkészítéséhez sok fiatal nem járult hozzá, vagy legalább hagyja abba a filmezést. „Miután a családomat és a gyerekeimet is a szájára vette, kikaptam a kezéből a telefont, aminek fizikai fenyegetés lett a következménye. Lökdösni kezdett, fizikailag fenyegetett engem és a velem szórakozókat” – írta az esetről Magyar Péter.

Pénteki cikkünkben áttekintettük, hogy korábban indult-e már lopás miatt kezdeményezés a magyar politikai életben mentelmi jog felfüggesztésére, most pedig azt nézzük meg, milyen esetekben védi a mentelmi jog az EP-képviselőket. 

Elsősorban a parlamentet védi

A mentelmi jog története egészen az ókori Rómáig nyúlik vissza, ahol a néptribunok külön védettséget élveztek, hogy szabadon gyakorolhassák a feladatukat. Büntetés, sőt kivégzés várt arra, aki ezt a szabályt megsértette.

Ilyen súlyos szankciókkal napjainkban persze nem kell számolni, de azért az Európai Parlament is védi a képviselőit:

Az Európai Parlament képviselői ellen nem indítható vizsgálat, jogi eljárás, valamint nem vehetők őrizetbe feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazataik miatt.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az EP-képviselők mentelmi joga – hasonlóan a nemzeti parlamenti képviselőkéhez – elsősorban a parlamentet mint demokratikusan megválasztott intézményt védi. Vagyis a mentelmi jog teszi lehetővé, hogy a parlament megőrizze kollektív, külső nyomásoktól mentes függetlenségét, biztosítani tudja a szólásszabadság érvényesülését, illetve a képviselői mandátummal járó kötelezettségek teljesítését.

Az EP-képviselőket kettős mentelmi jog illeti meg:

• saját tagállamukban a nemzeti parlament képviselőinek biztosítotthoz hasonló mentelmi jog; valamint
• a többi tagállam területén az őrizetbe vétellel és a bírósági eljárással szembeni védelmet biztosító mentelmi jog.

Polt doktori értekezést írt a témáról

Érdekesség, hogy Polt Péter legfőbb ügyész A parlamenti mentelmi jog mint büntethetőségi akadály címmel írta meg doktori értekezését. A disszertáció VI. fejezete (A mentelmi jog az Európai Parlamentben) külön is kitért azokra az ügyekre, amelyekben az EP helyt adott a felfüggesztés iránti kérelemnek. Ezek az ügyek három csoportra oszthatók:

1. azok a cselekmények, amelyek a demokratikus jogállamra, illetve az egyénre fokozott veszélyt jelentenek;
2. a rágalmazó jellegű bűncselekmények;
3. valamint azok az esetek, ahol a büntető jogszabályok, illetve a közigazgatási jogszabályok megsértése egyrészt egyértelmű, másrészt pedig nem köthető a képviselő semmiféle politikai aktivitásához.

„A fent említett három csoportnál egyaránt kritérium az, hogy a szóban forgó képviselő adott cselekménye vagy mulasztása a szóban forgó képviselőnek ne legyen összefüggésben azzal a politikai tevékenységével, amelyet a parlament keretében kifejt” – írta értekezésében Polt Péter.

Közvádas és magánvádas ügyek

Vagyis a parlamenti mentelmi jog nem biztosít menedéket az igazságszolgáltatással szemben a törvényszegő képviselőknek. Amennyiben a parlament indokoltnak tartja, kezdeményezheti a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Nem lehet továbbá hivatkozni a mentességre olyan esetben sem, amikor valamely képviselőt bűncselekmény elkövetése közben tetten érnek.

Azt, hogy milyen arányban függesztik fel a képviselők mentelmi jogát, jól illusztrálja a hazai statisztika. A magyar Országgyűlés 1990 és 2023 között összesen 536 mentelmi ügyet tárgyalt meg, és ezek közül 427 alkalommal fenntartotta, míg 109 képviselő esetében felfüggesztette a mentelmi jogot. A számok arról árulkodnak, hogy

A 96 közvádas ügyből 73-szor (76 százalék), a 431 magánvádas ügyből pedig csak 35-ször (8 százalék) függesztették fel az érintett képviselő mentelmi jogát.

A felfüggesztés menete

Az Európai Parlament eljárási szabályzata határozza meg a mentelmi jog felfüggesztésének menetét:

1. A tagállamok illetékes hatóságainak valamely képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, az elnökhöz intézett kérelmét a parlament plenáris ülésén jelentik be. A képviselőnek jogában áll megvédenie mentelmi jogát.
2. Az EP jogi szakbizottsága tesz ajánlást a mentesség és a kiváltságok fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására. A bizottság felkérheti az érintett hatóságot, hogy indokolja kérelmét.
3. A bizottság az érintett hatóság hatáskörére és a kérelem elfogadhatóságára vonatkozóan indokolással alátámasztott véleményt adhat, de semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a neki tulajdonított vélemény vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást.
4. A bizottság jelentését a képviselők a következő plenáris ülés alkalmával megvitatják, amiről aztán a vitát követő első szavazások óráján szavaznak.
5. Az elnök haladéktalanul értesíti az érintett képviselőt és az érintett tagállam illetékes hatóságát a parlament döntéséről.

Miután az EP-képviselőket a tagállamuk szerinti választási törvények alapján választják meg, amikor saját államuk területén tartózkodnak, ugyanolyan mentességek és kiváltságok illetik meg őket, mint hazájuk parlamenti képviselőit.

(Borítókép:  Európai Parlament, Brüsszel, Belgium, 2022. október 17-én. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / Getty Images)