Romsics Ignác történész a Mandinernek beszélt Orbán Balázs botrányos kijelentéséről, de véleménye szerint félreértették, csak rosszul fogalmazott. Nem hiszi, hogy bárki úgy gondolja, hogy ha egy idegen hatalom akarja leigázni, akkor a fejét a bárd alá hajtja. A magyar politikai élet már korábban reagált a fideszes politikus szavaira.
Romsics Ignác történész is megszólalt a Mandinernek Orbán Balázs nagy port kavart kijelentéséről, mely szerint „pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett...”
Mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert 56-ban az lett, ami lett
– hangsúlyozta a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumi elnöke, állítását azzal magyarázva, hogy akkor „megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel”. „Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé” – tette hozzá.
Ezekre a gondolatokra reagált Romsics Ignác, aki azt mondta, hogy „nem hiszem, hogy komolyan gondolja bármelyik magyar ember, hogy ha idegen hatalom akar leigázni, akkor a fejünket a bárd alá hajtjuk”. Viszont megjegyezte:
ő maga is úgy értette, hogy a politikai igazgató azt mondta, hogy Magyarország nem állt volna ellen, mint Ukrajna – de szerinte egyszerűen csak rosszul fogalmazott.
„Teljesen természetesnek tartom, hogy Ukrajna ellenállt. És nem hiszem, hogy ha az orosz tankok visszatérnének, azt boldogan fogadná Magyarország” – mondta Romsics Ignác, aki hozzátette, hogy „Magyarország mindig védekezett, amikor idegen hatalom megtámadta – általában sajnos sikertelenül”.
Korábban beszámoltunk róla, hogy Gyurcsány Ferenc a közösségi oldalán tette közzé gondolatait: „Oroszország csatlósának tekinti Magyarországot. Ez azt jelenti, hogy az Orbán-kormány feladta Oroszországgal szemben Magyarország szuverenitását, azt védeni nem kívánja.”
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke megkérdőjelezte a kormány haderőfejlesztését, és feltette azt a kérdést, „vajon melyik magyar megyéket adta volna át harc nélkül az oroszoknak az Orbán-kormány?”, majd aljas hazaárulónak nevezte Orbán Balázst.
Magyar Péter kommentben reagált, és felháborítónak minősítette, hogy „Orbán Balázs megalázta a sok ezer magyar szabadságharcos emlékét, akik közül sok százan – ellentétben Orbán Balázzsal – az életüket is hajlandóak voltak feláldozni a hazájuk szabadságáért és függetlenségéért”, majd lemondásra szólította fel a képviselőt, mint ahogy tette ezt Komjáthi Imre, az MSZP országgyűlési képviselője, aki azt írta: „Orbán Balázs kijelentéseivel szembeköpte hazánk dicső történelmét, a szabadságharcos katonákat felelőtlennek titulálta, hőseinket, akik a nemzetet védték életükkel, ostoba bolondnak nevezte. Nem csak saját gyávaságáról tett tanúbizonyságot, amit mondott, az nemzeti szégyen, hazaárulás!”
Tompos Márton, a Momentum Mozgalom elnöke szintén a közösségi médiában véleményezte a politikai igazgató által elmondottakat: „És ezek a senkiházi ruszkibérencek tartják magukat a Pesti Srácok örököseinek...” A Mindenki Magyarországa Néppárt a Fidesz őszödi beszédének nevezte a kijelentéseket, szerintük „ez a beismerés nemcsak megdöbbentő, hanem egyenesen hazaárulás”.
A Mi Hazánk Mozgalom elnöke, Toroczkai Lászlón az X-en tette közzé gondolatait: „Orbán Balázs összevissza beszél. Az 1956-os hősök éppen azt tanították meg nekünk, hogy minden külső támadás ellen meg kell védeni Magyarország függetlenségét!”
Megszólalt az ATV-nek Kohán Mátyás, aki Orbán Balázs beszélgetőtársa volt a nagy port kavart Mandiner-interjúban. Az újságíró szerint az ország nagy része, akárcsak ő, értette, hogy mit akart a politikai igazgató. Eközben ugyancsak a csatornának Ungváry Rudolf író, ’56-os forradalmár azt mondta, a mostani rendszer őt és egész magyarságát szembeköpi.
„Aki szemfüles, az hallotta, hogy Orbán Balázs kettő és fél évet mondott. Kettő és fél évet levonva 2024 szeptemberében, az 2022 márciusára vezet. Ez az isztambuli békefolyamatnak az időpontja, amit – szintén nyugati nyomásra – Ukrajna szakított meg” − közölte Kohán Mátyás, de elismerte, hogy a megfogalmazás pontatlan volt.
Ezzel szemben Ungváry Rudolf író azt mondta az ATV híradójának, hogy „nagyon nehéz most elviselni, hogy egy olyan rendszerben kell élnem, és egyelőre nem látszik a vége, amely nemcsak engem köp szemen, hanem az egész magyar voltomat is”.
Lipták Béla pedig a Válasz Online-ban reagált Orbán Balázs szavaira: „Ukrajna véráztatta földjén ma az orosz tankok magát a nemzeti önrendelkezést és az emberi szabadságot tiporják. Aki ezt valamiféle békevágyat emlegetve elnézné, mi több, mint valami üzenethordó küldönc még szolgálná is, az ne merje kritizálni, de még csak említeni se a pesti srácok világtörténelmet formáló álmait és hőstetteit!”