Budakalász árterületein még mindig gumicsizmában járnak az emberek – mondta a kormányszóvivő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, hozzátéve: a magyarok élen fognak járni kárelhárításban.
Vitályos Eszter az árvízi védekezést értékelve kiemelte: az érintett önkormányzatok minden segítséget megkaptak, amire szükségük volt, a települések és az önkéntesek időben elkezdték a munkát, és az állami felkészülés is gyorsan történt. Jelezte, hogy a következő napok, hetek feladata a kárfelmérés, a biztosítási ügyek rendezése lesz.
„Még mindig nagyon sok olyan terület van, ahova beszorult a víz” – mondta, példaként említve, hogy csütörtökön a választókörzetéhez tartozó Budakalász azon részein járt, ahol bár szivattyúznak, az emberek csak kenuval, gumicsizmában tudják megközelíteni a házaikat.
A kormányszóvivő arra kérdésre, jut-e Magyarországnak pénz a kárelhárításhoz az Európai Unió költségvetéséből, azt válaszolta, meglátják, mi lesz, és Orbán Viktor kormányfőt idézte, aki a napokban azt mondta, ezek a brüsszeli hozzájárulások általában olyanok, mint a kutya vacsorája, vagy van, vagy nincs.
Vitályos Eszter kiemelte, a magyarországi árvízvédelmi beruházások bizonyítottak: az elmúlt 10-13 évben kifejezetten árvízvédelemre fordított 150 milliárd forintból épített mobilgátak, védelmi rendszerek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a mostani árvíznél már ne kelljen annyit „homokzsákolni”.
A Visegrádon debütált mobilgátnak köszönhetően 200 ezer homokzsák megtöltését spórolhatták meg a védekezők, Nagymaroson kiválóan vizsgázott az 50 ezer darabból álló mobilgátrendszer, Szentendrén jól működött az először 2013-ban felállított mobilgát – sorolta.
Vitályos Eszter óriási segítségként értékelte, hogy a védekezést helyben a település polgármestere, vízügyi szakember és katasztrófavédelmi összekötő együtt irányította. A kormányszóvivő a hullámtérben történő építkezésre, azon belül a Római-part árvízi védelmére vonatkozó kérdésre úgy reagált, hogy elsősorban a főpolgármester csapatának feladata dűlőre jutni, miként, milyen körülmények között építenek vagy sem mobilgátat – idézte az MTI.
Szentendrének, Leányfalunak is van olyan része, ahol az ott élők tudják, mire lehet számítani, és az árvízhelyzet előtt jó pár nappal elkezdik értékeik kimentését – jegyezte meg. Hozzátette, vannak házak, amelyeket cölöpökre építenek, magasítanak, senkit nem ér váratlanul egy ilyen helyzet, de természetesen az állam, illetve az önkormányzatok is igyekeznek megadni minden segítséget a károk mérsékléséhez.
Vitályos Eszter a középtávon szükséges árvízvédelmi intézkedésekről, fejlesztésekről szóló, vízügyi szakemberek javaslatai alapján készülő akciótervre vonatkozó kérdésre azt mondta, felülvizsgálat alatt van a Kvassay Jenő-terv, az hamarosan a kormány elé kerül, akkor tudnak többet mondani róla. Az Index részletesen beszámolt az évtized legnagyobb dunai árhullámáról, itt olvashatja a témában készült cikkeinket.