Az ENSZ 1991-ben nyilvánította október 1-jét az idősek világnapjává, ezen a napon számos bűnmegelőzési programot tart a rendőrség a nyugdíjaskorúak számára. 

A rendőrség kiemelte, hogy az időskorúak az áldozattá válás szempontjából az egyik legveszélyeztetettebb korcsoport. Koruk, fizikai és egészségügyi állapotuk miatt önmagukat kevésbé képesek megvédeni, jóhiszeműségük miatt könnyebben befolyásolhatók, ezért a csalók, a trükkös tolvajok, a betörők és más rossz szándékú emberek gyakran őket szemelik ki a bűnelkövetéshez. Mint megjegyezték, különösen igaz ez az online térben elkövetett bűncselekmények esetében. 

Pál Adrián, a BRFK bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettese elmondta, hogy jó tíz éve még az unokázós csalások ellen kellet fellépniük, ezeket sikerült visszaszorítaniuk, ebben segített a Szomszédok televíziós sorozat szereplőivel készített bűnmegelőzési kisfilmjük is, ami sokakhoz eljutott. „Ma már más módszerhez folyamodnak a kiberbűnözők, egyre gyakrabban úgynevezett romantikus csalók csalnak ki pénzt idősekből” – húzta alá a rendőr ezredes a Budapesti Rendőr-főkapitányság Teve utcai székházában tartott, időseknek szóló bűnmegelőzési rendezvényen. 

A romantikus csalók módszerei

Nemcsák Károly Jászai Mari-díjas színész, a József Attila Színház igazgatója is szerepelt korábban a bűnmegelőzési kisfilmben, most egy rövid írást olvasott fel egy megtörtént esetről. Egy, a közösségi médián aktívan jelen lévő egyedülálló nőre egyik családi fotó megosztása után írt rá egy magát egy ismert színésznek kiadó férfi, majd miután hetekig bombázta kedves üzenetekkel, segítséget kért tőle számlái kifizetésére. Miután a nő az összes megtakarított pénzét átutalta, udvarlója forgatásra hivatkozva odázta el a találkozást, majd teljesen eltűnt. „Az emberekben ezeken a felületeken van egyfajta naivitás, nyitottság, ezt a jóhiszeműséget használják ki ezek a csalók”– jegyezte meg a színművész.

Mint elhangzott, volt olyan romantikus csaló, aki régi iskolatárs képében bukkant fel, sok dolgot fel tudott idézni abból az időből, egy osztálytalálkozós kép megosztása után az alatta lévő kommentekből szerzett ehhez információkat. 

Bedő Beatrix, a BRFK gazdasági bűnözés elleni főosztályának főnyomozója elmondta, hogy mire kell figyelni ennek megelőzésére. „Régebben sok csalót a tört magyarsága buktatta le, ma már tökéletes szóhasználattal írnak ránk, így ebből nem lehet következtetni”– részletezte a rendőr hadnagy, aki elsőként azt javasolta, hogy nézzük meg, mennyire tűnik valóságosnak az illető profilja.

Igyekezzünk mielőbb személyes találkozóra hívni az illetőt, gyanús lehet, ha ez alól kitér, a telefon- vagy videóhívást elutasítja, és ha a pénzügyeink iránt érdeklődik

– tette hozzá. A főnyomozó ismertette: gyakori, hogy külföldön élő orvosnak vagy magyar származású katonának adják ki magukat a romantikus csalók, de ismert emberek, színészek fotóit is előszeretettel használják fel álprofiljukhoz. Sokan szégyellik, azért nem értesítik a hatóságot. Bedő Beatrix hangsúlyozta: Fontos, hogy aki ilyen csalás áldozata lett, jelentse a rendőrségnek, a hatóság mindent megtesz azért, hogy a megtakarított pénzüket visszakapják. 

A közönségnek bemutattak egy videót, amiben az időseket érintő leggyakoribb visszaéléseket részletezik. „Ismerősöm fél évig levelezett a férfival, örült hogy végre talált valakit, majd egy nap az illető segítségkérő üzenetben 1,5 millió forintot kért tőle lánya kiszabadítására. Miután az ismerősöm átutalta, megszakadt köztük a kapcsolat” – mesélte egy nyugdíjas nő.

Egy férfi pedig olyan üzenetet kapott, hogy fizesse be a büntetést a tiltott helyen parkolás miatt, aminek a környékén sem járt, így bejelentette a rendőrségen az esetet. Egy másik férfi a csomagküldő szolgálat sms-ét említette. A levélben azt kérték, hogy fizesse be a kiszállítás díját az adott linken keresztül. A rendőrség azt tanácsolta neki, hogy a legjobb amit tehet, ha azonnal kitörli az üzenetet, és nem kattint a benne lévő linkre.

A bank nem kér bankkártyaadatot

Mint elhangzott, sokszor előfordul, hogy egy banki ügyintéző nevében keresik az embert, azonosításhoz bankkártyaadatokat kérve, vagy hogy „egy mobilapplikáció letöltésével tudjanak segíteni, mert pénzmozgást láttak a számlán”. Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség kommunikációs főtitkárhelyettese és banküzemi igazgatója megjegyezte, hogy az applikációval távoli hozzáférést biztosítanak a telefonhoz.

Ma Magyarországon naponta 72 millió forintot lopnak el kiberbűnözők, a kor előrehaladtával a megtakarításokkal egyre nagyobb az összeg, amit megszerezhetnek

– emelte ki. Sonjic László, az OTP Bank Informatikai és Bankbiztonsági Igazgatóságának vezető tanácsadója. Mint elmondta, a bankkártyaadatokra nem, csak személyes adatra van szüksége a banknak a beazonosításhoz, a limitet pedig vásárlási szokásainkhoz igazítva célszerű alacsonyan tartani. Azt is hangsúlyozta, hogy nem lehetünk olyan nyereményjátékban nyertesek, amire nem jelentkeztünk. A szakemberek arra is figyelmeztettek, hogy ha az ismeretlentől küldött üzenet linket tartalmaz, nem szabad rákattintani, mert az adathalász oldalra irányíthatja az embert. Sütő Ágnes hozzátette: olyan is megtörtént már, hogy egy használtáru-oldalon az eladónak küldtek linket kapcsolatfelvétel céljából. Bedő Beatrix megjegyezte, hogy minden esetben tájékoztassuk a rendőrséget.

Az egészségből üzletet csinálnak

Csákiné dr.Gyuris Krisztina, a Nemzetgazdasági Minisztérium Fogyasztóvédelmi Stratégiai Főosztályának főosztályvezetője előadásában elmondta, hogy a Covid-járvánnyal kezdtek kifutni a termékbemutatók, amelyeket nem valós egészségügyi felmérés előzött meg, majd az illetőt állapotára hivatkozva próbálták rávenni a vásárlásra. Most már jellemzőbb a halálos betegségek gyógyítására, a műtétek elkerülésének igéretével csodaszerek, gyógyhatású készítmények online hirdetése, sokszor egy ismert személy ajánlására hivatkozva, képmásával visszaélve. Gyakran azonnali döntéshozatalra késztetnek visszaszámlálóval hirdetett akcióval. 

Mátécska Katalin, Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupcióellenes Megelőzési Főosztályának munkatársa arra hívta fel a nyugdíjaskorú hallgatóság figyelmét, hogy bár több évtizedes gyakorlat volt, de 2021. január 1-től a hálapénz elfogadását és adását tiltja a törvény. A vesztegetés 1 évi, a pénz elfogadása 3 évi szabadságvesztéssel büntethető. A szubjektív okok között említette, hogy ez kínos lehet mind a beteg, mind az orvos vagy ápoló számára. Köszönetképp a kezelés után egyszeri tizenegyezer forintot – a mindenkori minimálbér 5 százalékát – nem meghaladó ajándékot még megenged a módosított jogszabály, például csokoládét, kávét, bort vagy süteményt, de pénzt nem lehet elrejteni benne – hangsúlyozta a hatóság munkatársa.

A jogszabály szerint még a kézzel készített ajándéktárgyak sem haladhatják meg az említett értékhatárt, emellett a jogszabály a hálából adott szívességet is tiltja, mint például az egészségügyi dolgozó vagy orvos autójának javítását, kertgondozást, gyerekének korrepetálását. 

(Borítókép: Bloom Productions / Getty Images)