Sok pedagógus megalázónak tartja a Belügyminisztérium által előírt kötelező képzést. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője lapunknak azt mondta, a feladatok olyanok, „mintha valaki maga elé vette volna a NAT-ot és a kerettantervet, és feleletválasztós kérdéseket készített volna belőle.” Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke pedig úgy fogalmazott, hogy az óvodapedagógusoknak szánt feladatok nagy részét egy nagycsoportos is könnyedén megoldotta volna. A tárca kérdésünkre elmondta, eddig huszonhét pedagógusnak nem sikerült teljesítenie a vizsgát.
Szeptember 11-én indult el a pedagógusok kötelező továbbképzése és számonkérése. Az óvodapedagógusoknak az Óvodai nevelés országos alapprogramjából kell megújítaniuk az ismereteiket, míg az iskolákban dolgozók a Nemzeti alaptantervből adnak számot.
A 10 órás távoktatási képzés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által biztosított platformon érhető el. A tanároknak a vizsga sikeres teljesítéséhez húsz kérdésből tizenötre kell helyesen válaszolniuk legkésőbb 2025. január 31-ig. A távoktatási képzésen a pedagógusoknak nem kell online órákon részt venniük, ugyanis tananyagcsomagokat tölthetnek le a munkakörüknek és az oktatott tantárgyaknak megfelelően, amiket egyénileg sajátítanak el. Azoknak viszont, akik több szakot is tanítanak, elég csak egy, általuk választott tantárgyból vizsgát tenni.
A rendszer elsőként az óvodapedagógusok előtt nyílt meg, közülük sokan már szeptember közepén levizsgáztak. Az iskolákban dolgozók tapasztalatairól azonban egyelőre nem esett szó. Részükről elsőként a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet nyilatkozott lapunknak.
„A tanfolyam elvégzése azért is fontos, mert beleszámít a pedagógusok új teljesítményértékelésébe. Ráadásul a legtöbb (28) pontot érő szempontok közé tartozik, ami a pedagógiai munka minőségét és eredményességét értékeli. Az viszont egyelőre nem világos, pontosan hány pontot ér, ha teljesítik, és mennyit vonnak le a pedagógustól, ha nem sikerül elvégeznie a képzést” – kezdte az ügyvivő.
A tanárok maximum háromszor futhatnak neki a számonkérésnek, és nagyjából négy hónapjuk van a teljesítés határidejének lejártáig. Tehát még nem szorítja őket az idő, ám néhányan már nekiláttak a feladatok megoldásának. Nagy Erzsébet az ő tapasztalatukat tolmácsolva elmondta: „Olyan, mintha valaki maga elé vette volna a NAT-ot és a kerettantervet, és feleletválasztós kérdéseket készített volna belőle.”
A kérdések között szerepel például, hogy hány óra van egy adott tantárgyból, mi a célja a tanításának, van-e belőle tankönyv, a NAT-ra vonatkozóan pedig többek között a megjelenített műveltségi, tanulási területek követelményeire, a kerettanterv tartalmi elemeire és arra kérdeznek rá, milyen elemekből épül fel a nevelési-oktatási program.
Nem vizsgáztatni kellene belőle, hanem vitákat rendezni róla, és gyűjteni a tapasztalatokat a módosításhoz
– fogalmazott egy másik tanár, utalva arra, hogy a Nemzeti alaptantervet a közoktatási törvény értelmében ötévente felül kell vizsgálni, ami most 2025-re esik.
Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke is hasonló tapasztalatokról számolt be. Mint mondta, a PSZ-tagok már megkapták a jelentkezés feltételeiről szóló leveleket, de egyelőre nem léptek be a rendszerbe. „Szeptemberben indult az új teljesítményértékelési rendszer is, amely nagy terhet rótt az iskolákra, a pedagógusokra és az intézményvezetőkre, így nem sok idejük volt ezzel foglalkozni” – emlékeztetett.
Több óvodapedagógus kolléga viszont már elvégezte a vizsgát. Ők azt nyilatkozták, megalázónak érezték a kérdéseket, mert olyan alapvető dolgokat kérdeztek tőlük, amikre egy nagycsoportos óvodás is tudott volna válaszolni. De bárki, akit az utcán megszólítunk, át tudott volna menni ezen a vizsgán
– mondta Tóth Tünde, majd kitért arra, hogy ők sem értik, miért kell kötelező jelleggel vizsgázni a tanároknak egy felülvizsgálatra váró NAT-ból.
A PSZ a közoktatás helyzetének feltárása céljából okatatáskutatók által összeállított kérdőívet készített a Nemzeti alaptantervről. A nagyjából 10–15 perces felmérést október 14-ig lehet kitölteni.
Az Index a Belügyminisztériumot e-mailben kérdezte arról, hány pedagógus teljesítette eddig a képzést, illetve közülük hánynak lett sikertelen a számonkérése. Arról is érdeklődtünk, pontosan mennyi pontot veszíthetnek az oktatók az új teljesítményértékelő rendszer alapján, ha nem mennek át a vizsgán.
A tárca válaszát változtatás nélkül közöljük:
„Elektronikus úton a Belügyminisztériumnak küldött megkeresésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy a pedagógusok ütemezetten férnek hozzá a képzési felülethez, ami azt is jelenti, hogy a képzésre, vizsgára rendelkezésre álló idő lejárta előtt semmi értelme a kért statisztikai adatoknak, és abból bármely következtetés levonásának. Ettől függetlenül válaszadásunkig a felülethez 50 917 fő pedagógus fért hozzá, azon 20 952 fő regisztrált, a képzéshez tartozó vizsgát közel felük teljesítette, és ezen 27 fő nem felelt meg. A pedagógusok teljesítményértékelési rendszerében nem pontozás alapján történik a képzés és a vizsga figyelembevétele.”
A kötelező képzést és vizsgát a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) mellett a Nemzeti Pedagógus Kar is bírálta. Az Index ezért még a rendelet bevezetése előtt azt kérdezte a Belügyminisztériumtól, nem félnek-e attól, hogy a szigorítás a pedagóguspálya további presztízsvesztéséhez vezet: kevesebben jelentkeznek tanári szakra, és több pedagógus hagyja el a pályát.
Mint írták: „2022-ben és 2023-ban 10-10 százalékkal, idén 32,2 százalékkal nőtt a pedagógusok bére, jövőre pedig a tervek szerint 21 százalékkal emelkedik. A pedagógiai szakokra az idén csaknem 13 ezer hallgatót vettek fel, kétszer annyit, mint 2022-ben. Akit ezek a tények nem győznek meg, nem lehet semmivel meggyőzni.”
(Borítókép: Maja Hitij / Getty Images)