A terézvárosi, úgynevezett Airbnb-szavazás eredménye után felmérést készített a Medián arról, hogy a budapesti belső kerületek lakói hogyan döntöttek volna a kérdésben. A közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a legtöbben sem a teljes tiltást, sem a jelenlegi szabályozást nem támogatják, helyettük egy köztes megoldást látnának a legjobbnak. A felmérés emellett arra is rávilágított, hogy a kerületek lakóinak fő problémája nem a rövid távú lakáskiadással kapcsolatos.
Szeptember 2. és 15. között online és három helyszínen offline zajlott a VI. kerület Airbnb-szavazása. A rövid távú lakáskiadás betiltásáról szóló voksoláson két hét alatt a helyiek 20 százaléka, vagyis 6083 terézvárosi szavazott, közülük 3265-en, azaz 54 százalék voksolt igennel, 2818-an pedig nemmel.
A Magyar ApartmanKiadók Egyesülete (MAKE) az eredmény után hevesen tiltakozott az Airbnb-k teljes tiltása ellen, mert szerintük 10-ből csak 1 ember szavazott a tiltás mellett, így a szavazást nem lehet ügydöntőnek tekinteni.
A kerületben lefolytatott választás után először készült Magyarországon átfogó, reprezentatív felmérés a rövid távú lakáskiadás megítéléséről és az esetleges szabályozások szükségességéről. A Medián a Felelős Szálláskiadók Szövetsége és a Magyar Apartmankiadók Egyesülete megbízásából készített közvélemény-kutatást, amelyben kifejezetten azon belső kerületek (V., VI., VII., VIII. és IX.) lakosságát kérdezte, ahol az Airbnb-típusú lakások jelenléte számottevő. Ezen belül a VI. kerület, ahol nemrég egy ügydöntőnek nevezett szavazás zajlott az Airbnb-k betiltásáról, önállóan elemezhető almintával külön fókuszt is kapott.
A felmérés egyrészt megismételte a VI. kerületi szavazás kérdését, emellett feltett egy másik kérdést is, ahol az Airbnb-k betiltása és a további háborítatlan működése mellett egy harmadik opció is helyet kapott, mégpedig az Airbnb-k működésének szigorítása.
A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy a belső kerületek lakosságának csak egy szűk, 12 százalékos kisebbsége támogatná az Airbnb-k tiltását, ha lenne olyan opció is, hogy szigorítsák a működésüket. A megkérdezettek többsége, 60 százaléka a szigorításra szavazna, 21 százaléka pedig azt támogatná, hogy minden maradjon a jelenlegi szabályozás keretein belül.
Ha csak a tiltás és a nem tiltás közül lehet választani, akkor a belső kerületek lakosságának 34 százaléka szavazna a tiltásra, és 58 százalék voksolna a tiltás ellen.
A különböző kerületek között azonban nagy eltérések mutatkoznak, így érdemes külön-külön megnézni az egyes városrészeket.
Az Airbnb-k Erzsébetvárosban a leginkább elterjedtek. Mégis a tiltást 2026-tól bevezetni tervező Terézvárosban lakók a legkritikusabbak – azonban még itt is csupán 21 százalék támogatná a tiltást, míg 19 százalék azt, hogy egyáltalán ne változzon a szabályozás. A többség, 57 százalék szeretne szigorítást a szabályozásban, de nem tiltaná az Airbnb-k működését teljesen.
A VII. kerületben már a kerületek átlagát meghaladó mértékben (62 százalék) támogatnák a lakosok, hogy maradjanak az Airbnb-szállások, de szigorítsák a működésüket, és itt többen (17 százalék) szavaznának arra is, hogy minden maradjon a régiben, mint akik tiltást szeretnének (13 százalék).
A VIII. és IX. kerületiek csak kevesebb mint 10 százaléka szeretne tiltást. A többség itt is azt támogatja, hogy működhessenek az Airbnb-k, de szigorúbb keretek között. Ezekben a kerületekben a tiltáspártiaknál jóval nagyobb arányban – VIII. kerületben 21 százalék, IX. Kerületben 25 százalék – szavaznának az emberek arra is, hogy minden maradjon a régiben.
Külön érdekesek az V. kerületi eredmények, ugyanis itt nagyobb az átlagnál a tiltáspártiak aránya (17 százalék), de még ennél is nagyobb azoké (25 százalék), akik azt szeretnék, hogy maradjon minden úgy, ahogy van. A többség (50 százalék) azonban továbbra is azt preferálná, hogy szigorúbb keretek között, de működhessenek az Airbnb-k.
Az idősebbek nagyobb arányban tiltanák be a rövid távú lakáskiadást, a VI. kerületben a 65 év felettiek, a belső kerületekben átlagosan az 50 év felettiek szigorúbbak a kérdésben. A régebb óta itt lakók nagyobb arányban szavaznának a tiltásra, mint azok, akik 10 évnél rövidebb ideje élnek itt.
Azok, akiknek van a házában rövid távon kiadott lakás, nagyobb arányban szavaznának a tiltásra, viszont a belső kerületekben arra is többen szavaznának, hogy maradjon minden úgy, ahogy van. A saját lakásban lakók nagyobb arányban támogatják a tiltást a belső kerületekben, ezzel szemben a VI. kerületben ez fordítva van, ugyanis ott a bérlők azok, akik nagyobb arányban szeretnék betiltani a rövid távú lakáskiadást, és a tulajdonosok kisebb arányban.
Jelentősen támogatóbbak azok, akinek van személyes tapasztalata, vagyis nagyobb arányban gondolják, hogy maradjon minden úgy, ahogy van, illetve kisebb arányban szavaznának a tiltásra azok, akiknek van Airbnb-típusú lakást kiadó közeli ismerőse, vagy akik utazásaik során használtak már Airbnb-t.
A szeptember elején tartott voksoláson arról kérdezték a kerületieket, hogy teljesen betiltsák-e az Airbnb-ket, vagy minden maradjon a régiben. A kerületi adatok pedig azt mutatják, hogy a többség szigorúbb szabályozást akar, de nem szeretne teljes tiltást, vagyis a VI. kerületi szavazás két opciója között helyezkedik el a véleménye. A kutatás során ezért a Medián feltette a VI. kerületi szavazás kérdését, amelyben csak a két szélsőséges opció közül választhattak a kutatásban résztvevők, hogy kiderüljön, milyen eredményt hozna egy reprezentatív felmérés.
Terézvárosban, amíg a köztes opciót is lehetett választani, addig csak a megkérdezettek 3 százaléka nem tudott válaszolni a kérdésre, a két szélsőséges lehetőségnél viszont a megkérdezettek 9 százaléka nem válaszolt. Az eredmények végül kiegyenlítettek lettek. A megkérdezettek 45 százaléka szavazott a tiltás mellett, amíg az engedélyezés pártján a megkérdezettek 46 százaléka állt.
Ugyanakkor minden más vizsgált kerületben lényegesen többen voltak azok, akik azt preferálják, hogy maradjon az Airbnb, akkor is, ha az opciók között szigorítás nem szerepel. Az V., VIII. és IX. kerületben 60 százalék feletti volt az arányuk, míg a VII. kerületben 54 százalék.
Érdekes eredményeket hozott az is, amikor a rövid távú lakáskiadás mellett és ellen szóló érvek megítéléséről kérdezte a lakosokat a Medián. Öt-öt olyan érvről kérdezték meg a lakókat, amelyek a terézvárosi ügydöntő szavazás körüli kampány főbb irányvonalának felelnek meg. Az érvek megítélését egy százfokú skálán elemezték, ahol a 100 azt jelenti, hogy mindenki teljesen egyetért az érvvel, a 0 pedig azt jelenti, hogy mindenki teljes mértékben elutasítja ezeket.
Az eredmények nagyon kiegyenlítettek, az egyetértés átlagos értékét tükröző pontszámok 54 és 69 pont között szóródnak a VI. kerületiek körében, és 54 és 66 között a belső kerületekben, egy kivétellel: „A túl nagy turizmus problémát okoz a helyi lakosok számára, és ezért a rövid távú lakáskiadás a felelős” érv kicsit leszakad a mezőnytől, ezzel az érvvel egy kicsit kevésbé értenek egyet a lakosok. Ez összhangban van azokra kérdésekre adott válaszokkal, amely a lakókörnyezeti problémákat vizsgálta.
Az Airbnb-kérdéseken túl a Medián 16 lakókörnyezeti problémáról is megkérdezte a Budapest belső kerületeiben élőket. A problémák egy része szorosan, egy része távolabbról, egy része pedig egyáltalán nem kapcsolódik a rövid távú lakáskiadáshoz, és a problémák között szerepelt az is, hogy „túl sok lakást adnak ki rövid távra, túl sok az Airbnb-s lakás”. Ez lehetőséget adott annak vizsgálatára, hogy az Airbnb-típusú lakások üzemelése mennyire jelent problémát a lakosok számára, más, tipikusan felmerülő lakókörnyezeti problémákhoz képest. A lehetséges problémákról alkotott véleményeket egy százfokú skálán elemezték, ahol a 100 azt jelenti, hogy mindenki szerint nagyon nagy probléma, a 0 pedig azt, hogy mindenki az gondolja, hogy egyáltalán nem probléma.
A VI. kerületiek véleménye valamivel széttartóbb volt, mint a belső kerületekben lakók összesített véleménye, de alapvetően ugyanazok a tendenciák figyelhetők meg a két csoportban. A 16 probléma közül azt, hogy túl sok lakást adnak ki rövid távra, túl sok az Airbnb-s lakás, a VI. kerületi lakók átlagosan a 10., a belső kerületek lakói pedig a 11. legsúlyosabb problémaként értékelték.
A legsúlyosabb probléma egy rövid távú lakáskiadástól teljesen független kérdés lett (átlagosan 77 ponttal mindkét csoportban): a város, az utcák és az épületek nyári felforrósodása, a lakók több mint fele szerint ez nagyon nagy problémát jelent.
Nem szerepelnek a legégetőbb problémák között az Airbnb-típusú lakáskiadáshoz igazán szorosan kapcsolódó és érvként használt városi problémák. A legszorosabban kapcsolódó problémák közül azt ítélték meg legsúlyosabbnak az emberek, hogy nehéz bérelhető lakást találni (az összes probléma rangsorában a 8. helyen szerepel), ennél a problémánál viszont nagyon nagy azok aránya, akik nem tudták eldönteni, hogy ez mennyire jelent problémát, közel egyharmaduk nem válaszolt. Szembeötlő az is, hogy a legalacsonyabb átlagponszámú problémák között szerepel a túl sok a turista, illetve a vendéglátó teraszokról, bulikból származó túl nagy zaj.
Az adatfelvétel telefonos megkérdezéssel készült 2024. szeptember 23. és 26. között, Budapest belső kerületeinek (V., VI., VII., VIII., IX.) 1264 fős véletlen mintáján, Ezen belül a VI. kerület önmagában is elemezhető 583 fős véletlen almintáján.
A súlyozott minta 850 fős, ami a belső kerületek (V., VI., VII., VIII., IX.) 18 éves és idősebb lakosságát reprezentálja. A véletlen minta kisebb torzulásait a KSH adatai alapján statisztikai eljárással, többszempontú súlyozással korrigálták. A korrekciót követően a minta pontosan tükrözi Budapest belső kerületeinek felnőtt népességét életkor, nem, kerület és végzettség szerinti összetételét. Az adatok hibahatára a teljes népességre vonatkozóan maximum +/- 3 százalék.
(Borítókép: Németh Emília / Index)