Hazánkban ma 144 334-en rendelkeznek fegyvertartási engedéllyel. Az Országos Rendőr-főkapitányság nyilvántartása szerint a természetes személyek 250 809 lőfegyvert tartanak maguknál, míg a gáz- és riasztófegyver-viselési engedélyek száma 73 587. Cikkünkben röviden bemutatjuk a fegyvertartási és -viselési jog világát – néhány adattal megspékelve.
A lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény szerint a fegyvertartás fogalmába tartozik a lőfegyver birtoklása, viselése és tárolása is. Maga a fegyverviselés pedig a fegyvernek az ember ruházatán vagy testén rejtett vagy nyílt módon való elhelyezését jelenti.
Ugyanakkor a fegyvertörvény hatálya nem terjed ki
által jogszerűen birtokolt lőfegyverekre, lőszerekre és egyéb fegyverekre, valamint ezeknek a felsorolt szervek által történő megszerzésére és az általuk üzemeltetett lőterekre.
A fegyvertörvény alapján engedély szükséges az „A” és „B” kategóriába tartozó tűzfegyver, lőfegyverdarab, lőfegyvernek minősülő légfegyver, a lőszer, lőszerelem, valamint hangtompító tartásához, továbbá többek közt a gáz- és riasztófegyver viseléséhez. Ez utóbbi megfogalmazás azt takarja, hogy a gáz- és riasztófegyverek viselése engedélyköteles, míg a lőfegyverek esetén már a birtoklásukhoz, tárolásukhoz is engedély szükséges.
A lőfegyver tartására vonatkozó engedélyt a kérelmező lakóhelye, illetőleg székhelye szerint illetékes rendőrkapitányság, a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányság engedélyezi.
Magyarországon jelenleg 144 334-en rendelkeznek fegyvertartási engedéllyel
– tudtuk meg az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálatától.
Fegyvertartási engedély csak meghatározott célra adható. A törvény alapján az alábbi célokra:
A működőképes lőfegyvert ürített állapotban számottevő mértékű külső erőhatásnak is ellenálló anyagból készült (továbbiakban: ellenálló anyagból) és biztonsági zárral ellátott szekrényben, illetéktelen személyektől elzárva kell tárolni. Rövid lőfegyvert (pisztolyt) a falhoz, padlóhoz vagy szekrényhez rögzített, ellenálló anyagból készült és biztonsági zárral ellátott dobozban is lehet tárolni. A lőszert a lőfegyvertől elkülönítve, ellenálló anyagból készült és biztonsági zárral ellátott szekrényben vagy falhoz, padlóhoz, szekrényhez rögzített, ellenálló anyagból készült és biztonsági zárral ellátott dobozban, illetéktelen személyektől elzárva kell tárolni.
A kizárólag 7,5 joule vagy ennél kisebb csőtorkolati energiájú működőképes tűzfegyvert, a légfegyvert, a festéklövő fegyvert, gáz- és riasztófegyvert a hozzá tartozó lövedékektől, tölténytől elkülönítve, jól zárható helyen úgy kell tárolni, hogy ahhoz illetéktelen személyek ne férjenek hozzá.
Ami a lőfegyverek számát illeti, az ORFK lőfegyvertartási célonként rendelkezik adatokkal, mégpedig természetes személyek, illetve szervezetek által tartott lőfegyverek szerinti bontásban.
A hivatalos statisztika szerint a természetes személyek összesen 250 809 lőfegyvert tartanak maguknál az alábbi tartási célokra:
A szervezetek által tartott lőfegyverek száma (összesen 15 826 darab):
Mint az előbbiekből kiderül, önvédelmi célra csaknem négyezer lőfegyvert tartanak nyilván. Arra a kérdésre, hány bíró és ügyész rendelkezik önvédelmi fegyverrel, az ORFK közölte: a fegyvertörvény, valamint a fegyverrendelet az önvédelmi célú lőfegyvertartás engedélyezését foglalkozástól függetlenül azon személyek számára teszi lehetővé, akik esetében teljesülnek mindazok a feltételek, amelyeket ezek a jogszabályok előírnak. A törvény egyértelműen rögzíti a nyilvántartandó adatokat, amelyek nem tartalmazzák az engedéllyel rendelkezők által betöltött munkakört, ezért ilyen adatokkal nem rendelkeznek.
Nem mellesleg az önvédelmi célú lőfegyver tartására engedéllyel rendelkező személy
köteles évente legalább egyszer lőgyakorlaton részt venni,
és a lőtérnapló alapján kiállított igazolást nyolc napon belül a lakóhelye szerint illetékes vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságnak leadni.
A gáz- és riasztófegyver-viselési engedéllyel rendelkezők számáról sajnos nincsenek adatok. A viselési engedélyek száma ugyanis nem azonos az engedéllyel rendelkezők számával, mivel egy engedélyesnek akár több gáz- és riasztófegyver viselésére is lehet engedélye.
Az ORFK kimutatása szerint a gáz- és riasztófegyver-viselési engedélyek száma: 73 587.
Először is: a számszeríj (nyílpuska) nem fegyver. Noha emberélet kioltására alkalmas, jogilag mégsem lőfegyvernek vagy fegyvernek minősül, hanem sporteszköznek.
Ennek megfelelően a számszeríj megszerzéséhez és tartásához nem kell engedély, ahogy az európai országok döntő többségében sem. Van azonban néhány korlátozó és biztonsági szabály, amelyeket viszont maga a fegyverrendelet tartalmaz.
E szerint „a kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú légfegyver, számszeríj, szigonypuska közterületen, nyilvános helyen – ideértve az ott lévő járművek belső tereit is –, közforgalmú közlekedési eszközön csak zárt tárolóeszközben birtokolható (szállítható)”. Ugyanez a jogszabály azt is kimondja, hogy
számszeríj kizárólag sportíjászatra, az e célra kijelölt helyen viselhető és használható a terület kezelőjének hozzájárulásával és a lőtérre vonatkozó biztonsági előírások alkalmazása mellett.
Előbbiekből következően számszeríjjal tilos vadászni.
(Borítókép: Jordi Mora Igual / Getty Images / iStockphoto)