A tanév első hónapja után a fertőzéses eredetű, főként légúti betegségek terjednek igazán a gyerekközösségekben. Van, hogy egy nap 40 igazolást állítanak ki, de egyszerűsödött az adminisztráció azzal, hogy idén szeptembertől az EESZT-vel összeköttetésben a dokumentum automatikusan megjelenik az iskolai, és fokozatosan az óvodai Kréta-rendszerben is ─ mondta az Indexnek a Magyar Gyermekorvosok Társaságának (MGYT) főtitkára.
A mostani időszakban a gyerekek jellemzően száraz és hurutos köhögés, láz, hányásos-hasmenés tünetekkel fordulnak leggyakrabban orvoshoz. Ilyenkor a szezonális vírusfertőzések jelennek meg, nagyjából kétszer nagyobb, napi 80-as betegforgalmuk van – ismertette a lapunknak nyilatkozó gyermekorvos. Havasi Katalin tájékoztatása szerint a hetekben a náthás, koronavírusos esetek az egész családban gyakoriak, utóbbit sok teszt igazolja, de tüneteiket és kórlefolyásukat illetően alig van különbség. A skarlát és a tüszős mandulagyulladás mellett az NNGYK jelentése szerint a szamárköhögés még mindig előfordul.
A 38. héten az ország 16 vármegyéjéből jelentettek pertussis fertőzést, a 70 esetből a betegek közül 18 volt csecsemő, hárman 1–2 évesek, négyen 3–5 évesek, négyen 6–9 évesek, négyen 10–14 évesek, hárman 15–19 évesek, tízen 60 felettiek. A gyermekorvos elmondása szerint valóban újra találkoznak praxisukban az évtizedek óta elfeledett betegséggel, azonban csecsemőknél nem, inkább kamaszoknál észlelték.
Havasi Katalin szerint ennek egyértelmű köze van az Európában egyre több helyen előforduló oltásellenességnek, miközben a gyermekkori immunizálás véget vetett a 20. század eleji szomorú statisztikának, miszerint minden harmadik gyermek meghalt valamilyen fertőző betegségben. Az NNGYK is felhívta a figyelmet, hogy a frissítő oltást a felnőtteknek is ajánlják, főleg az újszülöttek védelmében a kismamáknak az utolsó trimeszterben.
A két tinédzser, akiknél szeptemberben igazolta a doktornő a fertőzést, horvátországi nyaralásból hozta haza a betegséget. Mivel életkoruk szerint már részesültek a teljes oltási sorban, antibiotikumos kezeléssel egy hét alatt meggyógyultak. Volt olyan lány, aki hetekig elhúzódó, jellegzetes köhögéssel járt iskolába, más panasza ugyan nem volt – árulta el a gyermekorvos, hozzátéve: a teszt után ő is hasonló terápiával tünetmentes lett.
Havasi Katalin szerint az ilyen esetek is rámutatnak arra, hogy sokszor a szülő nem tudhatja, mikor mehet a gyerek közösségbe. „Az orvosi kontroll mind a gyógyulás, mind a fertőzések terjedésének megakadályozása szempontjából előnyös. Vannak családok, térségek, ahol nem jellemző az egészségtudatosság, az orvos edukációs tevékenysége, a gyógyító és megelőző tevékenység mellett, ezért is kiemelkedően fontos” – hangsúlyozta.
Az MGYT főtitkára úgy látja, ez az időszak tekinthető a Kréta-igazolások első nagyobb tesztelésének, ugyanis a Covid előttinél kétszer több, nagyjából naponta 40-50 gyereket írnak ki, „de volt olyan kolléga, aki már délben 80-nál tartott” – jegyezte meg, érzékeltetve, hogy most mennyivel nagyobb terhelés alatt állnak a praxisok.
Jóval egyszerűbb dolgunk van azzal, hogy az EESZT-be integrált dokumentum egy kattintással megjelenik a Kréta-rendszerben, a szülőknek pedig nem kell bejönni az igazolásért
– részletezte. Arra a kérdésünkre, hogy a fokozott terhelés során szembesültek-e technikai problémákkal, úgy fogalmazott, hogy minden új rendszer, informatikai újítás indulásakor előfordulhat némi fennakadás, ezért türelmesnek kell lenni. „Hosszú távon mind a háziorvosok, mind a szülők életét megkönnyíti a digitális igazolás közvetlen eljuttatása az iskola felé” – hangsúlyozta.
A szakorvos szerint régen az is problémát okozott, ha otthon elkallódott a papír, vagy épp a másik szülőnél maradt. Az iskola pedig azt is látja, hogy mikor számíthat újra a diák jelenlétére. A tünetek, az orvosi vizsgálat alapján ugyanis a leggyakoribb betegségeknél is előre lehet tudni, hogy nagyjából milyen gyógyulási idővel lehet számolni, ha ez mégis több időt vesz igénybe, az orvos vizit vagy a szülővel való konzultáció után tud újabb igazolást kiadni.
Ezeket az előnyöket hangsúlyozva jelentette be a tanévkezdés napján a Belügyminisztérium sajtótájékoztatóján Takács Péter egészségügyi államtitkár a Kréta-igazolások indulását, továbbá elmondta: a papíralapú igazolásokat az informatikai rendszer hibájának esetére megtartják. Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkár megjegyezte, hogy az iskolákban az orvosi igazolások fogadása semmilyen további adminisztratív teherrel nem jár. A tajszámalapon feltöltött igazoláshoz csak az intézményben illetékese férhet hozzá, az uniós GDPR-szabályokhoz (adatvédelmi szabályokhoz) igazodva. A testnevelésóra alóli felmentés szintén a rendszerbe kerül, ami nem kétirányú, csak az iskola tudja elérni az integrált dokumentumokat.
Mint ismert, tavaly szeptember óta az egészségügyi okból történő óvodai vagy iskolai hiányzást csak az orvos igazolhatja, a szülő már nem. Havasi Katalin ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy még egyeztetni szeretnének az ügyben, hogy egy-egy rövid, néhány napos rosszullétet, például egy túlevésből eredő gyomorrontásnál a szülő maga dönthessen az otthonmaradásról, „persze ehhez az oktatási intézmény rugalmassága is kell”.
Arra is kitért, hogy a gyermekek egészségügyi és edzettségi állapotának monitorozása, hosszú távú strukturált adatokkal történő nyomonkövetése is számos előnnyel járna. „Alapvetés, hogy a gyermek fizikai teljesítményének fejlődnie kell. Egy 14 éves kisfiú romló testnevelésórai állóképessége keltette azt a gyanút, hogy gond lehet az egészségével. A laborvizsgálat pedig igazolta, hogy életmentő vesetranszplantációra van szüksége” – osztotta meg a tapasztalatát. Azt is elárulta, hogy a fiú azóta már felépült, sportol, és egészséges társaihoz hasonló életet él. „A gyermekkori elhízást is idejében meg lehet akadályozni, már a túlsúly kialakulásának kezdetén életmódterápiával számos betegség korai kialakulását megelőzve ezzel” – húzta alá Havasi Katalin.
(Borítókép: Bsip / Universal Images Group / Getty Images)