Magyarország legnagyobb múltú építészirodája, a KÖZTI megalakulásának 75. évfordulóját ünnepli. Épületeik kulcsfontosságúak a hazai városok arculatának formálásában. Az elmúlt több mint hét évtizedet áthatja az itt dolgozó építészek közötti mester-tanítvány kapcsolat. Az évfordulóra születésnapi rendezvényt és kerekasztal-beszélgetést szerveztek egykori és mostani kollégáikkal, partnereikkel. A jubileum alkalmából a fiatal generációt megszólító, hallgatói tervpályázatot is hirdettek.
Aki otthonosan mozog az építészet világában, az biztosan ismeri a KÖZTI nevét, de aki egyáltalán nem foglalkozik a témával, az is biztosan látta már az iroda valamelyik munkáját, legyen szó az újjáépített Kossuth térről, a Puskás Arénáról vagy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2-es Termináljáról, hogy csak a legismertebbeket említsük. Az pedig nem véletlen, hogy a KÖZTI munkáival találkozhatunk, bárhol is járunk az országban, ugyanis a neves építésziroda idén október másodikán ünnepelte 75. születésnapját.
Az iroda a jubileum alkalmából szervezett egy rendezvényt, amelyet stílszerűen nem egy általuk tervezett épületben, hanem egy hajón, a Duna közepén tartottak meg. Az eseményen nemcsak az egykori és jelenlegi munkatársak, hanem az ország legnagyobb építészei is részt vettek.
A KÖZTI szinte az egyetlen egykori állami tervezőiroda, amely sikerrel vészelte át a rendszerváltás utáni évtizedeket, és ma is működik. Története során több mint háromezer építész dolgozott a cégnél, a múlt század közepe óta a magyar építészszakma legjava fordult meg itt. Volt egy mondás, amely szerint minden építész vagy volt, vagy lesz KÖZTI-s, vagy éppen most is az
– fogalmazott nyitóbeszédében Tima Zoltán, az iroda tervezési igazgatója, az igazgatóság elnöke.
1949 nem volt a legfényesebb év a magyar történelemben, a KÖZTI számára mégis ez jelentette a kiindulópontot, amikor az ország építészeit egy szervezetbe gyűjtötték össze. Az így létrejövő építésziroda első vezetői – már a háború előtt is ismert építészek – Gádoros Lajos, Janáky István, Dávid Károly és Rimanóczy Gyula lettek.
Hivatalosan a Népgazdasági Tanács 139/8/1949/nt határozata hozta létre 1949. október másodikán. Egy történelmileg elég zaklatott év volt, és azzal is tisztában vagyunk, hogy ez nem egy önkéntes társulás volt
– emlékeztetett Tima Zoltán, aki elmondta, hogy eredetileg Középület Tervező Iroda Nemzeti Vállalat volt a KÖZTI neve, amit 1951-től Középület Tervező Irodára cseréltek, majd több névváltás után, 1991. április elsején az akkori vállalati tanács részvénytársaságot alapított, és akkor született meg a ma is használt KÖZTI név.
Az iroda az elmúlt évtizedekben számtalan gazdasági, társadalmi és történelmi válságot élt át, fennmaradásának titka mindvégig a rugalmasság és alkalmazkodóképesség volt. Ennek eredménye az, hogy az alapítása óta eltelt évtizedek során – a KÖZTI mester-tanítvány láncolatában – a hazai építészet olyan kiemelkedő alakjai is megfordultak itt, mint Kotsis Iván, Zalaváry Lajos, Jánossy György, Farkasdy Zoltán, Hofer Miklós és Marosi Miklós.
A legutóbbi években pedig Skardelli György, Tima Zoltán és Peschka Alfréd formálják az itt alkotó építészek látásmódját, és építik tovább e láncolatot. A jelenleg közel 70 főt foglalkoztató iroda napjainkban is több Ybl Miklós-, Kossuth- és Pro Architectura-díjas építésznek ad alkotási lehetőséget, referenciáik pedig az oktatásügyi épülettől a lakóépületig számtalan létesítményt ölelnek fel. Tapasztalatból és aktivitásból nincs hiány, az iroda számos építésze vállal fontos közéleti feladatot, ott vannak a Művészeti Akadémia, az Építész Kamara, a különböző művészeti szövetségek, társadalmi szervezetek tagjai és vezetői között.
A hazai építészet meghatározó szereplőjeként jegyzett KÖZTI most folyó munkái közül a legjelentősebb a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa. A Palotanegyedbe, az egykori Magyar Rádió területére tervezett épületegyüttes megvalósulásával nő a zöldfelület, valamint megújul az Esterházy- és a Károlyi-palota, és az egyetemi negyed több utcája is. Szintén az egyetemfejlesztést célozza a Budapest IX. kerületébe tervezett Semmelweis Egyetem Elméleti Oktatási Központ új bővítése. Emellett az iroda a projekt kezdete óta részt vesz a BudaPart fejlesztésében is. A Párizsban a világ legjobb városnegyed-fejlesztése címet elnyerő projektben a cég számos épületet: több lakóházat, irodatömböt és szállodát is tervezett.
Ezenfelül részt vettek a balatoni fejlesztésekben is, így például a terveik alapján épült meg a Balaton első ötcsillagos szállodája, a balatonfüredi LUA Resort, de számos vidéki közlekedési infrastruktúrát érintő tervezési munkán is dolgoztak az elmúlt években.
A KÖZTI jelenlegi talán legnagyobb projektje a Budai Várban folyó rekonstrukciókhoz kötődik. A Várkert Bazár műemléki felújítása után készültek el a Csikós udvar épületei – a Stöckl-lépcső, a Királyi Lovarda, a Főőrség épülete –, valamint a Várpalota Déli összekötőszárnya, benne az eredeti formájában rekonstruált Szent István-teremmel az iroda tervei alapján, de a Magyar Tudományos Akadémia központi épületének jelenleg folyó műemléki felújítása szintén az iroda tervei alapján folyik.
Tervezünk egyetemet, lakóépületet, irodaépületeket, tervezünk Budapesten és vidéken. Mindenhol igyekszünk olyan épületeket magunk után hagyni, amelyekre elődeink is büszkék lennének
– összegezte a tervezési igazgató.
Az elmúlt években végrehajtott átszervezések következtében az iroda egységesebb és hatékonyabb lett. A jövő sikereinek záloga Tima Zoltán szerint – a felhalmozott tapasztalat és tudás mellett – a folyamatos innováció és fejlődés, a technológiai kihívásokra adott tudatos válasz. A tervezési munkával összefonódó kutatás és fejlesztés, a BIM (Building Information Modeling, azaz Építményinformációs Modellezés) teljes körű alkalmazása, a környezettudatos tervezés és a mesterséges intelligencia adta egyre nagyobb lehetőségek mértéktartó használata, azok összehangolása az elkövetkező évek legjelentősebb feladata.
A jövő fontos, és mivel sok fiatal dolgozik nálunk, kijelenthetem, hogy ki is van kövezve. Erre építve készültünk erre a születésnapra
– fogalmazott Tima Zoltán, aki elmondta, hogy a 75. évforduló tiszteletére szeretné megszólítani a jövő építészeit is, ezért a BME Középülettervezési Tanszékkel és a II. kerülettel együttműködve hallgatói ötletpályázatot írt ki a II. kerületi Frankel Leó út és Török utca által közrefogott háromszögletű tér revitalizálására. A tér lezárását adó, az 1960-as években a KÖZTI-ben tervezett lakóházat is érintő pályázat célja, hogy mintát adjon a városi terek megújítására.
A jubileum alkalmára az építészettel foglalkozó OCTOGON Magazin egy 50 oldalas blokkot szánt a vállalatnak, azonban akinek ez sem lenne elég, annak sem kell aggódnia, ugyanis a vállalat idén egy könyvet is megjelentet.
Az eseményen beszédet mondott Lánszki Regő építészeti államtitkár is, aki szerint a 75 év önmagáért beszél, de mégis van egyfajta szerénység az építésziroda megjelenésében a tapasztalat és a tudás adta magabiztosság mellett.
Ami nálunk központi rendeletalkotási törekvésként felmerül, abban mindig megelőz minket egy vállalat, a KÖZTI, amely a mi elméleteinket a gyakorlatban is be tudja mutatni
– fogalmazott az államtitkár.
(Borítókép: Várkert Bazár. Fotó: Török Tamás)