Eszerint ebben az évben 180 ezerrel több végrehajtás volt, mint tavaly. Jámbor András szerint a számok arra utalnak, hogy „fordított Robin Hood-országban élünk, ahol éppen azoktól veszik el a pénzt, akik bajba jutnak, hogy aztán az elit szétossza a profitot egymás között. Ennek a rendszernek a záloga pedig a jelenlegi, Völner és Schadl által tollba mondott végrehajtási törvény” – írta Facebook-oldalán. 

Ebből kiindulva új végrehajtási törvényt sürget, amihez október 8-án benyújtja a parlament bizottságához immár tizenharmadszor a törvénymódosításra vonatkozó javaslatát, amit a tavalyi adatigénylés után is megtett, ebben ugyanúgy azt szerette volna elérni, ha létrehoznának végrehajtói különbíróságokat. 

Szavai szerint eddig a fideszes képviselők rendre megakadályozták, hogy a teljes Ház elé kerülhessen javaslata. Jámbor András ennek ellenére most bizakodóbb, mivel Orbán Viktor még februárban jelezte, hogy együttműködnek vele, ha javaslatot tesz. 

Mint megírtuk, 2023-ban a járvány előtti szinthez közelített a lakásokkal kapcsolatos végrehajtások száma, ami a Magyar Bírósági Végrehajtói kar adatai szerint a 2022-es kilakoltatások számának négyszeresét teszi ki. 2022 első félévében még érvényben volt a járvány miatt bevezetett kilakoltatási moratórium, így csak év végén került sor lakásokkal kapcsolatos végrehajtásra 597 esetben, ami 2023-ban már 2035 eljárást jelentett, ez még mindig elmarad a járvány előtti 2019-es 3117-es számhoz képest. Közvetlenül a 2021-es moratórium bevezetése előtt, 2020-ban 1645 kilakoltatást hajtottak végre az országban, átlagban évente itthon 3200 ilyen eset szokott történni.