Október 6-án az aradi vértanúk kivégzésére emlékezünk, amelynek ezen a napon van a 175. évfordulója. A 1848–49. évi szabadságharc tizenhárom honvéd tisztjét 1849. október 6-án végezték ki a bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulóján.

A történelmi eseményről Magyarország politikai pártjai és politikusai is sorban emlékeztek meg, gondolataikat és üzeneteiket, a szabadságharcból levont következtetéseiket pedig közleményben tudatták az országgal. Összeszedtük, hogy milyen gondolatokat ébresztett a gyásznap évfordulója a politikai szereplők körében.

„Hőseink példaként állnak előttünk”

A Fidesz–KDNP-pártszövetség nagyobbik tagja egy rövid bejegyzésben emlékezett meg a honvéd tisztek kivégzéséről, ők a nemzeti szuverenitásban találták meg a párhuzamot a modern és a 175 évvel ezelőtti Magyarország kihívásai közt.

Tisztelettel emlékezünk az aradi vértanúk hősies áldozatára. Hőseink példaként állnak előttünk, hogy minden erőnkkel álljunk ki Magyarországért, a nemzeti szuverenitásunkért, mert történelmünk során ezért mindig meg kellett küzdenünk

– áll a Fidesz bejegyzésében.

Orbán Viktor miniszterelnök egy külön posztban is megemlékezett. A Facebookon közzétett képen a fehér betűvel írt „Gloria Victis”, azaz „dicsőség a legyőzötteknek” felirat látható fekete háttéren. 

A kereszténydemokraták részéről Simicskó Istvánról, a párt parlamenti frakcióvezetőjéről tettek közzé képet, amint a XI. kerületi Fidesz-elnökkel, Jankó Istvánnal megkoszorúzza Schweidel József honvéd tábornok emléktábláját Újbudán.

„Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseinek bátorsága, hazaszeretete, valamint elhivatottsága példaként szolgálhat számunkra, melyből erőt meríthetünk az előttünk álló kihívások leküzdéséhez” – fűzték hozzá a Facebookon közzétett képekhez.

„Nem cserélték a magyar zászlót fehér zászlóra”

Cikkünk megjelenéséig Magyarország második legnagyobb támogatottságú pártja, a Tisza Párt és annak elnöke, Magyar Péter nem osztotta meg az emléknappal kapcsolatos gondolatait, ezért a sorrendben harmadik Demokratikus Koalíció (DK) üzenetével folytatjuk. A DK gondolatait Dobrev Klára, a párt európai parlamenti képviselője tolmácsolta, akinek Orbán Balázs Ukrajnával kapcsolatos kifejezései jutottak eszébe a vértanúkról.

„175 éve tizenhárman haltak meg azért, mert nem cserélték a magyar zászlót fehér zászlóra” – fogalmazott Dobrev Klára. A politikus arról írt, hogy ez annak ellenére történt így, hogy a 13, Aradon kivégzett hazafi között olyan emberek is voltak – például Aulich Lajos, Damjanich János, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, gróf Vécsey Károly –, akik egyáltalán nem vagy csak felnőttkorukra tanultak meg magyarul.

Biztos vagyok benne, hogy az aradi vértanúk nem azért vállalták a lehető legnagyobb áldozatot, hogy 175 évvel később maga a magyar kormány cserélje fehér zászlóra a nemzeti lobogónkat. Ezért ma nem elég emlékezni és fejet hajtani. Azt is ki kell mondani, hogy Magyarországnak ma áruló kormánya van. Szégyen és gyalázat, ez nemzeti hőseink megcsúfolása

– fogalmazott Dobrev Klára.

„A magyar nemzet sosem felejti el, hogy mit tettek”

„A Magyar Szocialista Párt az aradi vértanúk emléknapján tisztelettel és kegyelettel emlékezik arra a 13 hazafira, akik 1849. október 6-án életüket adták a magyar nemzetért, mártírhalált haltak Aradon” – áll a Magyar Szocialista Párt (MSZP) közleményében.

Felidézték azt is, hogy a 13 magyar honvéd tiszttel egyidejűleg Pesten Batthyány Lajos, első felelős magyar miniszterelnök is az életét áldozta a magyar szabadságért. „Ma gyertyát gyújtunk, és főhajtással tisztelgünk a mártírok emléke előtt, a magyar nemzet pedig sosem felejti el, mit tettek a hazáért” – tették hozzá a szocialisták.

Az MSZP Dobrev Klárához hasonlóan felhívta a figyelmet arra, hogy a kivégzett honvéd tisztek közül többen nem beszéltek magyarul. „Fontos, hogy eszünkbe jusson, 1849. október 6-án olyan férfiak adták életüket a magyar függetlenségért és szabadságért, akik közül többen csak felnőttként tanultak meg magyarul beszélni, vagy egyáltalán nem is beszélték nyelvünket” – olvasható a közleményben.

Ennek ellenére kétség nem férhet ahhoz, szívük és lelkük magyar volt, magyar hősként haltak meg, mártírhaláluk előtt pedig több mint másfél évszázad múltán is őszinte tisztelettel hajt fejet minden magyar ember

– hangsúlyozta az MSZP.

„A végsőkig harcoltak Magyarországért”

Az LMP – Magyarország Zöld Pártja ugyancsak rövid közleményben emlékezett meg a gyásznapról. Akárcsak Dobrev Klára, az LMP is Orbán Balázs gondolataival állította szembe 1848–1849 eszményét.

A párt szerint az aradi vértanúk vérüket és életüket adták a magyar szabadságért, hazaszeretetük pedig a magyarság látens közös tudatának szerves része lett, példájuk megalapozta szabadságvágyunkat és önbecsülésünket.

Az aradi vértanúk soha nem próbálták meg relativizálni egy nemzet szabadságvágyát. Soha nem mondtak olyat, hogy ki kell egyezni a nemzetet megtámadó agresszorral. Olyat sem állítottak, hogy az állítólagos békéért cserébe jó üzlet lemondani nemzetrészekről. Nekik helyén volt a szívük és az eszük, a végsőkig harcoltak Magyarországért

– emelte ki az LMP.

„Értetlenséggel és döbbenettel néznék az országot”

A Jobbik nevében Gyöngyösi Márton tett közzé közleményt. A párt elnöke szintén beállt a sorba, és Orbán Balázs kijelentéseiről értekezett. Gyöngyösi Márton azzal vádolja Orbán Balázst, hogy „kormányzati szintre emelte a hazaárulást”.

„Most, hogy Orbán Balázs kormányzati szintre emelte a hazaárulást azzal, hogy 1956 hőseinek áldozatvállalásából levezette a kormány oroszpárti álláspontját, és feleslegesnek, sőt károsnak nyilvánított bármilyen ellenállást egy megszálló hatalommal szemben, fontos kimondanunk, hogy mi – kormányunkkal ellentétben – az idegen elnyomókkal szemben végsőkig harcoló és vértanúként hősi halált halt aradi vértanúkra ma is példaként tekintünk” – fogalmazott a pártelnök.

Nem, nem orbáni értelmezésben a meghunyászkodás, megalkuvás és önfeladás példájaként, hanem a nemzeti ellenállás, önbecsülés és szabadságszeretet szimbólumaként

– tette hozzá.

Felszóllított arra, hogy emlékezzünk rá, 1849. október 6-án a magyar szabadságért nemcsak magyar, hanem osztrák, német, horvát, szerb és örmény származású tisztek is életüket adták, akik tudták, és értették még, hogy ha egy zsarnoki hatalom egy nemzetet térdre kényszerít, más népek sincsenek biztonságban, ezért a magyar ügyért készek voltak harcolni és meghalni.

Nincs kétségem afelől, hogy ma az aradi vértanúk mindegyike ugyanúgy az orosz elnyomókkal szemben harcolna a szabadságért, mint tette azt 1849-ben. Mint ahogy afelől sincs, hogy értetlenséggel és döbbenettel néznék azt az országot és nemzetet, amelynek a szabadságáért 175 évvel ezelőtt életüket adták

– zárta gondolatait Gyöngyösi Márton.