A kérdőívet kitöltők több mint 80 százaléka nem dohányzik, kétharmaduk nem iszik alkoholt, minden második válaszadó figyel a minőségi alvásra, több mint 40 százalékuk sportol, emellett többségük rendszeresen méri a vérnyomását, jár laborvizsgálatokra és igyekszik részt venni az ajánlott szűrővizsgálatokon is. Azaz jobban törődnek az egészségükkel, mint a magyarok többsége. Ugyanis Magyarország a dohányzás, elhízás, alkoholfogyasztás területén is benne van az első 25-ben a világon, míg az ingyenes népegészségügyi szűréseken (emlő, nőgyógyászati, vastagbél) való megjelenési arány szempontjából pedig rendre az európai rangsor utolsó harmadában találjuk. 

Tovább élünk, mint gondolnánk

Ennek ellenére az egészségpénztár tagok jócskán alulbecsülték a magyarok várható élettartamát. A 45 évnél fiatalabbak 60 százaléka úgy gondolja, hogy a magyarok átlagosan csak 70 évig élnek, ami több, mint hét évvel kevesebb, mint a valós adat, amivel mindössze a 89. helyen áll Magyarország a világon. Sok olyan ország is megelőz bennünket, melyekre nem is gondolnánk, például Kolumbia, Albánia vagy Törökország. 

Legyenek kötelező szűrővizsgálatok?

A felmérésben többek között erre a kérdésre is kitértek, a válaszadók fele egyetért a kötelező szűrővizsgálatokat bevezetésével, további egyharmada viszont csak akkor támogatná, ha a plusz szűrések másokra veszélyes betegségek megelőzését szolgálnák.

Teljes elutasításról csak a férfiak 10 és a nők 14 százaléka nyilatkozott. A kutatásban szereplők több, mint kétharmada azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a szűrővizsgálatokon résztvevők előnyöket élvezzenek azokkal szemben, akik nem veszik őket igénybe. Bár a pozitív motivációt az emberek kifejezetten fontosnak tartják (a férfiak háromnegyede, a nők kétharmada), a pénzügyi előnyöket (például a járulékcsökkentés vagy az adókedvezmények) a válaszadók elképzelhetőbbnek tartják, mint az ellátásból származókat (sorban előrekerülés, kiemelt szolgáltatások).

Az egyén felelőssége a legnagyobb

Az emberek a világ különböző országaiban eltérően gondolkodnak az egészségük iránti felelősségről. Míg az Egyesült Államokban az egyéni és munkáltatói felelősség a hangsúlyosabb, az európai országokban az állam nagyobb szerepet vállal az egészségügyi ellátás biztosításában. A távol-keleti országokban pedig a családok vállalnak többet. A Prémium Egészségpénztár kutatásának egyik központi kérdésére, miszerint kinek a feladata az egészségmegőrzés, a pénztártagok 53 százaléka az egyén felelősségét jelölte meg, 35 százaléka az állami szerepvállalást, mindössze 8 százalék a munkáltató, 6 százalék a család szerepét. 

Közülük a nők, nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az egyénnek, mint a férfiak. Ez a különbség részben abból adódhat, hogy a nők kifejezett hangsúlyt fektetnek a maguk és családjuk egészségtudatosságára, életmódjára. A férfiak 38 százaléka szerint állami gondoskodás részesedése markánsabb, a nőknél ez csak 32 százalék. Alapvetően jobb anyagi körülmények között élő középosztálybeli családok jellemzik ügyfélkörüket, a kérdőívet kitöltő több, mint 13 ezer pénztártag közül minden második embert számára fontos szempont a munkahely választás során, hogy a munkáltató kínál-e egészségügyi jellegű juttatásokat (egészségpénztári hozzájárulás, egészségbiztosítás, életbiztosítás), mégis, a kapott válaszok szerint a munkáltató felelősségét kisebbnek értékelik.