Az emlőrák a nőket érintő második leggyakoribb daganattípus, évente nyolcezer nőnél fedezik fel. Az érintettek egyre fiatalabbak, ezért is hangsúlyozták szakértők a rendszeres önvizsgálat fontosságát a mellrák elleni küzdelem hónapja alkalmából megrendezett budapesti kerekasztal-beszélgetésen.
Minden év októbere a mellrák elleni küzdelem hónapja, októberben számos rendezvényt szerveznek, amivel igyekeznek felhívni a figyelmet a prevenció, valamint a korai felismerés jelentőségére. Magyarországon az emlőrák a leggyakrabban diagnosztizált daganatos betegség a nők körében, de ritkábban férfiaknál is előfordulhat. Hazánkban évente mintegy 8000 páciensnél azonosítják az emlődaganat valamely típusát, és bár az életkor előrehaladtával lényegesen nő az elváltozás kialakulásának esélye, egyre fiatalabb korosztályt érint a betegség.
„Számos tévhit terjed az interneten, még az érintettek Facebook-csoportjában is sokszor félrevezető állításokat közölnek. Az egyik ilyen, hogy a dezodorhasználat vagy a túl szoros melltartó kockázatnövelő tényező” – jegyezte meg Dank Magdolna egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika orvosa a Lilly Hungária Kft. által szervezett kerekasztal-beszélgetésen. Hagyományosan a kockázati tényezők közé tartozik az első-, illetve másodfokú rokonoknál előforduló emlőrák, örökletes genetikai mutációk. Az onkológus rámutatott: a családi halmozódás lehet rizikótényező, de az esetek 70 százalékában nem volt a felmenők között érintett. Az egészségtelen életmód közrejátszhat a betegség megjelenésében: a dohányzás, alkoholfogyasztás vagy az elhízás. Vannak emellett más civilizációs kockázatok is, mint a későbbre tolódó gyermekvállalás, a hormontartalmú készítmények tartós szedése.
Landherr László, a Magyar Szenológiai Társaság elnöke megjegyezte, hogy ha valaki az említett okok miatt rizikócsoportba tartozik, különösen fontos tisztában lennie azokkal a jelekkel, amiknél indokolt a szakorvos felkeresése:
Ezek közé tartozik az emlőbimbók váladékozása, befordulása vagy alakjának egyértelmű változásai, valamint a mell bőrének egyenetlenségei, kipirosodása, kiütések vagy hámló területek megjelenése, szokatlan fájdalom.
Érdemes odafigyelni az emlőben vagy a hónaljban előforduló fájdalomra, amely nem kapcsolódik a ciklushoz, és a korábban tapasztaltaktól eltérő tünetekre – hívta fel a figyelmet.
„A legtöbbek által ismert jelek közé tartozik ugyanakkor a szöveti megvastagodás vagy csomó az emlő(k) területén, illetve a hónaljban jelentkező duzzanatok – ezeket tipikusan a helyesen elsajátított otthoni önellenőrzés során találhatjuk meg a leghamarabb” – hangsúlyozta Dank Magdolna. A szakorvos arra is felhívta a figyelmet, hogy emellett az ingyenes szűrővizsgálatokat sem szabad kihagyni, a korai stádiumban felfedezett betegség ugyanis jó eséllyel gyógyítható.
Ha a diagnózis későbbre tolódik, és áttétek jelennek meg, a kezelés célja, hogy igyekezzünk az állapotot krónikus betegséggé alakítani, ez viszont sajnos nem minden esetben sikerül. Ezenkívül azt is tudni kell, hogy minél később fedezik fel a betegséget, annál inkább nő az áttétképződés esélye
– húzta alá az onkológus.
A Magyarországon jelenleg elérhető szervezett népegészségügyi szűrőprogram a 45–65 év közötti korosztály számára 2 évente végzendő mammográfiai vizsgálat, a protokoll szerint az ennél fiatalabbaknál az emlő szűrővizsgálatát tapintással és ultrahanggal javasolt végezni.
„Ezzel egyébként a kifejezetten élenjáró országok közé tartozunk a kontinensen – vagyis tartoznánk, ha az érintett lakosság részvételi aránya nem maradna el jóval az uniós átlagtól” – fűzte hozzá Dank Magdolna.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai szerint az ingyenes szűrővizsgálatra meghívott nők mindössze 40 százaléka vesz részt benne, bár a nők 30 százaléka a magánegészségügyben végezteti el a vizsgálatot, ami nem jelenik meg az országos statisztikában.
Mint elhangzott, a rendelkezésre álló adatok szerint a helyzet évről évre rosszabb, egyre kisebb arányban élnek az ingyenes szűrés lehetőségével. Tóth Kriszta, az Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület alelnöke – aki maga is érintett – elmondta, hogy felmérésükben minden harmadik nő nyilatkozott úgy, hogy nem érkezik meg hozzá a levél, a kézbesítés több helyen akadozik, ezért javasolták, hogy az EESZT-ben is legyen elérhető a meghívó. Az egyesület kérdőívére adott válaszokból az is kiderült, hogy 68 százalék önvizsgálattal találta meg a daganatot, 21 százalék szűrésen. A szakértők szerint ez is rávilágít arra, milyen fontos követni a felnőtt nőknek az emlőjüket illető változásokat. Dank Magdolna azt is elmondta, hogy azoknak, akik nincsenek tisztában azzal, hogyan kell ezt végezni, a Semmelweis Egyetem készített egy oktatóvideót.
Mint a kerekasztal-beszélgetésen elhangzott: a korai emlőrák igen változatos daganattípus, és az esetek mintegy 10-15 százalékában nagy kockázata van annak, hogy 2-5 éven belül a betegség kiújul. „Ennek megelőzése kapcsán számos lehetőség létezik. Elengedhetetlen, hogy amennyiben indokolt, a betegek hozzáférhessenek ezekhez” – jegyezte meg a szakorvos. Nagy Tóth Ildikó, a Mályvavirág Alapítvány elnöke kiemelte: az ilyen betegségek kezelésében kiemelten fontos az irányítás, hogy jó helyre kerüljön az ember. Honlapjukon éppen ezért elérhetővé tettek a különböző nőgyógyászati daganattípusoknál nem lineáris térképet a különböző betegutaknál, hogy tudják, hova fordulhat az illető. Landherr László megemlítette, hogy sokszor a diagnózis és a terápia felállítása között aránytalanul sok idő telik el. „A ritkább, rosszabb prognózisú tripla negatív esetből is meg lehet gyógyulni, csak jobban kell sietni, mint a kevésbé agresszív típusnál, ahol több idő van a kezelés megkezdéséig” – fogalmazott a szakorvos.
A résztvevők hangsúlyozták, hogy mindez lelki szempontból is rendkívül fontos, hiszen egy sikeres terápiát követően a betegek azt remélik, hogy többször nem kell átesniük a mind fizikálisan, mind mentálisan megterhelő folyamatokon. Galló Andrea, az egykori Fresh együttes énekese elmondta, számára paradox módon azért volt megnyugtató az onkológián megjelenni, mert a sikeres terápiák után tudta, hogy jó kezekben van. Az onkopszichológusnak olyan kérdéseket is fel tudott tenni a jövőjét illetően, amik a szeretteinek megterhelők lettek volna. Pont tripla negatív mellrákból gyógyult meg, ráadásul anyai felmenői között nem fordult elő a betegség. Dank Magdolna rámutatott: a csírasejtes ráktípusok tekintetében összefüggésbe hozható az emlő-, petefészek-, hasnyálmirigy-, prosztatarák, ezért a családi előzményeknél a férfioldalt is nézni kell.
Halász Judit, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, énekesnő az eseményen arról beszélt, hogy mikor a kétezres évek elején diagnosztizálták nála a betegséget, nem tudta, hogy ebből meg lehet gyógyulni. Több fizikailag és lelkileg is megterhelő kezelés után, már gyógyultan a mellrák elleni küzdelem mellé állt, hogy élő példával szolgáljon azoknak, akik érintettként megerősítésre szorulnak. Ma már nem nagyon akar erről beszélni, szavai szerint leszámolt a betegséggel.