Az Országgyűlés hétfői ülésének napirend előtti felszólalásai érintették az új önkormányzati ciklus kezdetét, az élelmiszer-ellátást, a közbiztonságot, az egészségügyet, valamint a háborút is.
Egy hete indult az Országgyűlés őszi ülésszaka. A napirend előtti nyitóbeszédet akkor Orbán Viktor tartotta, a miniszterelnök később személyesen reagált az ellenzéki politikusoktól érkező kritikákra. Összefoglalónkat itt olvashatja.
Kanász-Nagy Máté azzal kezdte a napirend előtti felszólalásokat az őszi ülésszak harmadik napján, hogy ezekben a napokban kezdik meg a működésüket az új, települési, kerületi önkormányzatok.
„Az elmúlt időszakban azt láttuk, hogy az önkormányzatok sokkal jobban teljesítettek a hétköznapokban, mint a kormányzati intézményrendszer” – vélekedett az LMP politikusa, aki ezért óriási problémának tartja, hogy
a kormány kisgömböc módjára próbál hízni, egyre több hatáskört von el a településektől.
Az LMP szerint meg kell erősíteni Magyarországon az önkormányzatiságot, ezért beterjesztették azt a javaslatukat, hogy emeljék meg a főpolgármester, valamint a polgármesterek tiszteletdíját, ami az új ciklus elején jelzésértékű intézkedés lenne. A polgármesterek felelősségét és munkáját tisztességes javadalmazással honorálnák, a tiszteletdíjat a mindenkori nemzetgazdasági átlagbér négyszeresére emelnék, a főpolgármester esetében hatszorosára.
Kanász-Nagy Máté a Fővárosi Közgyűlés alakuló üléséről elmondta, a parlamenti képviselők irigykedve nézhették azt, mert valódi, érdemi, szakmai viták voltak, és sikerült konszenzusos döntéseket is hozni. Elfogadott működési szabályzat és főpolgármester-helyettes így sincs.
Válaszában Latorcai Csaba kifejtette:
Lehet, hogy képviselő úrnak öröm volt látni, ami a Fővárosi Önkormányzat ülésén történt. Valóban sok vita zajlott, de számomra nem volt öröm látni. Ami az önkormányzat jogszabályi kötelezettsége lett volna, azt nem végezték el. Voltaképpen minden meddővé vált, jelen pillanatban erősen kérdéses, hogy a Fővárosi Önkormányzat működése megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, de legyünk bizakodóak.
Az államtitkár leszögezte, a kormány számára kiemelten fontosak az önkormányzatok, azt pedig visszautasította, hogy a kormány kisgömböc módjára hizlalná magát az önkormányzatok kárára. A feladatokat átrendezték, ami teher volt az önkormányzatoknak, azt átvállalták.
„Az a javaslat, amit idehozott az LMP, valóban megfontolandó javaslat. A kormány már régóta fontolgatja, hogy a polgármestereknek a bérét – összefüggésben a felelősségükkel –, sávosan határozza meg” – árulta el Latorcai Csaba, megjegyezve: ebben a formában ez a javaslat még további munkát igényel. Az államtitkár kitért arra is, hogy nem elegendő a polgármesterek fizetésével foglalkozni, felelősséget viselnek az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők bére iránt is.
Dúró Dóra bejelentette, hogy a Mi Hazánk Mozgalom „Kövesd a csodaszarvast” címmel életre hívja a hagyományos piacokat megidéző vásárát, amelynek elsődleges célja elvinni az ország minden szegletébe a minőségi magyar termékeket. A párt a következő hónapokban valamennyi vármegyében megrendezi a „Hazai Vásár” névre keresztelt rendezvénysorozatot, így szeretnék összekötni a helyi termelőket a fogyasztókkal.
A Mi Hazánk politikusa szerint a jó minőségű élelmiszerhez való hozzájutás a XXI. században nemcsak gazdaságpolitikai, hanem nemzetbiztonsági, és egészségügyi kérdés is. Úgy látják, hogy ezzel a modellel csökkenteni tudnák a vidék elnéptelenedését is, jövőképet mutatva a helyi fiataloknak. Nemcsak vásárlási lehetőséget kínálnak, hanem az ismeretterjesztésre is nagy hangsúlyt fektetnek különböző beszélgetésekkel, de kulturális és gyermekprogramokat is rendeznek.
Útjára indítjuk a magyar önellátás új korszakát. Azokat várjuk, akik együtt önellátó Magyarországot szeretnének teremteni
– húzta alá Dúró Dóra.
Válaszában Farkas Sándor úgy fogalmazott, hogy felértékelődött az ágazat súlya, már csak azért is, mert a koronavírus-járvány idején tapasztalták, mindenféle élelmiszerből megfelelő mennyiség és minőség állt rendelkezésre, ez a legfontosabb kérdés.
A kis piacoknak is óriási a szerepe, számtalan termelői piacot volt alkalmam átadni, ezek azok, amelyek az igazi lelkét adják a vidéki életnek. Nem csak áru, termelői kör, fogyasztói kör van, hanem azok az értékek, amelyeket mi annyiszor hiányolunk, a közösségi pillanatok
– hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve: a következő évben még nagyobb támogatáshoz próbálják juttatni a kistermelőket. Farkas Sándor ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar fogyasztóknak a tömegárura is szüksége van.
Szabó Rebeka arról beszélt napirend előtti felszólalásában, hogy pénteken volt az állatok világnapja, Magyarország pedig „Európa-szerte hírhedt az állatokat szörnyű körülmények között tartó” illegális telepekről. A Párbeszéd – Zöldek politikusa arról is beszélt, hogy rengeteg tyúkot tartanak még mindig ketreces rendszerben, valamint a vágóhidakon is változtatásokat szorgalmazott.
A magyar kormányzati szereplők részéről még mindig jellemző a lesajnáló viccelődés, amikor valaki vegánságról vagy akár a rovarfehérjék élelmezési célú használatáról beszél
– fogalmazott Szabó Rebeka, hozzátéve: a nagyüzemi húsipar hosszú távon nem fenntartható.
Az ellenzéki képviselő kitért arra is, ha tényleg Várhelyi Olivér kapja az Európai Bizottságban az állatjólétért is felelős biztosi posztot, akkor az nagy lehetőség lenne, hogy jó példával álljanak az európai reformok élére, de egyelőre nem látja sem a szándékot, sem a hiteles személyt ehhez.
Válaszában Répássy Róbert kiemelte, a kormány az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásért és végrehajtásáért felelős kormánybiztost nevezett ki Ovádi Péter személyében, de az Agrárminisztériumnak is megvan a maga felelőssége a haszonállatok tartását illetően.
Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országgyűlés már korábban meghozta azt a törvényt, amely felhívta a kormányt, hogy hozza létre a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítványt, a célkitűzések megvalósítására forrást is biztosítottak.
Az alapítvány tevékenységéről elmondta:
Éves költségvetése nagyjából felét állatvédő, civil ernyőszervezetek fejlesztésére, edukatív munkájuk megsegítéségre, állatvédelmi tevékenységek erősítésére, és az Állatorvostudományi Egyetem civil állatvédőket segítő ivartalanítási programjának támogatására fordította, valamint állatvédelmi rendezvényeket támogatott.
A további célok között szerepel többek között az ebrendészeti telepek fejlesztése, állatbarát önkormányzati rendszer kidolgozása, állatkertek fejlesztési koncepciójának kidolgozása, a kóbor állatállomány csökkentése, valamint az edukáció, érzékenyítés, és befektetési alap létrehozása az állatvédelmi célkitűzésekért.
Lukács László György napirend előtti felszólalásában úgy vélekedett, nem esnek túlzásba, ha azt állítják, hogy a fenyegetettségek korában élünk, példaként kiemelte a klímaváltozásból fakadó nehézségeket.
Ha gazdaságilag fenyegetett az ország, akkor általában Magyarországon a bűnözés növekszik. A bűnözés mellett vannak olyan nem várt, kívülálló hatások is, mint a migráció és a háborúk kérdése. Világosan látszik, hogy Magyarországnak komoly biztonsági kihívásai vannak
– mutatott rá a Jobbik frakcióvezetője, aki úgy gondolja, Magyarországon közbiztonsági válság van kibontakozóban, mert emelkedett a bűncselekmények száma.
A Jobbik azt javasolja, hogy az embereket képessé kell tenni arra, hogy megvédjék magukat, az önvédelmi jog felturbózásán fognak dolgozni, emellett pedig fel kell készíteni a hatósági állományt is.
Válaszában Rétvári Bence arra emlékeztetett, hogy:
Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa, a világban készített rangsorokban is az első húszban szerepelünk. A közbiztonságunkat nem a lottón nyertük, hanem következetes büntetőpolitika és a rendvédelem megerősítése van emögött.
Az államtitkár látja, hogy „a Jobbik megpróbálja a teljesen felkavarodott baloldali helyzetben az identitását újra megtalálni, ez sokadik identitáskeresés a Jobbik részéről”. De ezt nem lehet valótlanságokra alapozni, 2010-hez képest körülbelül 60 százalékkal csökkent éves szinten a bűncselekmények száma.
Rétvári Bence megjegyezte azt is, hogy a Jobbik a Magyar Gárdával másfél évtizeddel ezelőtt „a törvények sértésével szervezett akciókkal” került be a nyilvánosságba, így a törvényességre való felszólításuk kevésbé hiteles.
Orosz Anna szerint azt eddig is tudtuk, hogy a Fidesz rátelepedett az egyházakra, ami súlyos következményekkel jár, „a következményeket a gyerekek szenvedik el”. A Momentum képviselője felemlegette a kegyelmi ügyet, majd közölte: „Az elmúlt hetek eseményei pedig újra rávilágítottak arra, hogy az összefonódás gátolja a visszaélések feltárását.”
Bese Gergő klasszikus fideszesként bort ivott és vizet prédikált
– jelentette ki a momentumos képviselő, aki azon véleményének is hangot adott, hogy a Fidesz semmit nem tesz az eljárások felgyorsításáért, „mert annyira összefonódtak az egyházzal, hogy minden egyes ilyen ügy feltárása a Fidesznek árt”.
Orosz Anna a kormányzati választ megelőlegezve azzal zárta felszólalását, hogy az újbudai pedofilüggyel nem takarózhatnak, mert ha olyan gyorsasággal jártak volna el, mint az önkormányzat, akkor rengeteg gyermeket megkímélhettek volna.
Panyi Miklós válaszában rögtön jelezte, hogy az újbudai elkövető szoros kapcsolatokat ápolt a baloldali önkormányzattal, a kerületnek pedig korábban Orosz Anna volt az alpolgármestere. „A téma rendkívül fontos, tavasszal számtalan vitát folytattunk a gyermekvédelem kérdéséről” – emlékeztetett az államtitkár.
A kormánypárti politikus arról is beszélt, hogy 2010-hez képest emelkedett a börtönben ülő pedofil bűnelkövetők száma. A Fidesz–KDNP jogszabályalkotási folyamatot indított, 2021-ben a baloldal nem támogatta a gyermekvédelmi törvényt, 2024-ben pedig új gyermekvédelmi csomagot fogadtak el, amely tovább szigorította a pedofíliát sújtó büntetési tételeket.
Ha az a kérdés, hogy a baloldal vagy a jobboldali kormányok lépnek fel határozottabban a pedofília kérdésében, akkor a számokból is világos, hogy ez a jobboldali kormány
– szögezte le az államtitkár, aki az egyházi botrányokról úgy fogalmazott, az egyházak az államtól elválasztva működnek, de ott is érvényesek a hatályos büntetőjogi jogszabályok, az egyházaknak minden ilyen ügyet ki kell vizsgálni.
Komjáthi Imre is felszólalt napirend előtt. Az MSZP politikusa kijelentette: „Az árvíz elleni védekezés elvitte a fókuszt – érthető módon – egy fontos ügyről. Magyarország egyik patinás cége, a Dunaferr haldoklik, ismét.”
A legfontosabb döntéshozók, Nagy Márton vagy valamelyik államtitkára, nem vették a fáradtságot vagy a bátorságot, hogy a szemébe nézzenek a kohászoknak. Mondjuk, Magyar Pétert sem láttam, ahogy Vasas-zászlók előtt vidáman szelfizik kohászokkal. Én viszont ott voltam, és hallottam, ahogy munkát, kenyeret követeltek a dolgozók, 2024-ben, Magyarországon
– jelentette ki Komjáthi Imre.
A Dunaferr-ügy legfrissebb fejleményeiről itt írtunk bővebben.
Válaszában Fónagy János történelmi kitekintéssel kezdte: a II. világháború kohászati felfutása után a nagy acéltermelő vállalatok nyugaton az ötvenes évek végén, a hatvanas évek közepéig, mind a mai napig ható társadalmi következményekkel sok kohászatot zártak be.
A magyar kohászatnak három nagy bázisa volt, Ózd és Diósgyőr, valamint Dunaújváros – az államtitkár világossá tette, hogy a dunaújvárosi vasmű fontos az országnak, a beszállítóknak, és az ott dolgozó munkaerőnek is.
A Dunaferr megmentésére a magyar kormány az elmúlt másfél-két évben jelentős energiát és pénzeszközöket fordított. A vasmű megmentését most is fontos dologként kezeljük, keressük az új befektetőket
– árulta el Fónagy János.
Varju László napirend előtt arról beszélt, hogy „a kormány emelné az idősek fogorvosi ellátásának korhatárát. Ezzel a kormány háromévnyi államilag támogatott fogmegtartó kezelést venne el az állampolgároktól”, ami 3 millió embert érinthet. Ezzel szemben a DK kiszélesítené az állami támogatást, és 30 milliárd forintra emelné a praxistámogatásokat.
Ne vegyen repülőteret az, aki a rendes fogászati ellátást sem tudja biztosítani a magyar állampolgároknak
– csattant fel a Demokratikus Koalíció képviselője, aki a szakrendelők államosításának tervét is kritizálta, de a kormány már elállt ettől.
Válaszában Rétvári Bence világossá tette, jól emlékeznek még arra, hogy „mi volt a tisztességes betegellátás akkor, amikor a Gyurcsány Ferenc vezette politikai erők voltak hatalmon”, többek között vizitdíjat szedtek.
Ön olyan témákat hoz fel, amelyeket a kormányzat már többször helyretett, ha úgy tetszik, cáfolt. Ezekbe próbál úgy belekötni, mintha nem olvasta volna azokat a közleményeket, amelyek ezekben a kérdésekben jelezték a kormányzati álláspontot. Először egy olyan tervezetről beszélt, amit soha, senki nem fogadott el, napokon belül a kormányzat egyértelművé tette, hogy semmi nem fog változni a fogászati kezeléseknél az életkorra vonatkozóan
– tisztázta az államtitkár, aki azt is jelezte, hogy ugyanez a helyzet a szakrendelők esetében, számtalanszor egyértelművé tették, csak akkor kerülhet sor szakrendelők állami fenntartásba vételére, ha ezt kéri az önkormányzat.
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője napirend előtti felszólalását az aradi vértanúkra történő megemlékezésnek szentelte. Erre adott válaszában Soltész Miklós államtitkár hasonlóan tett.
Menczer Tamás is felszólalt napirend előtt, aki két témáról beszélt. A háborúról elmondta, a helyzet súlyosabb, mint korábban, és napról napra eszkalálódik. „Ukrajna mélységi csapásokat hajtana végre nyugati fegyverekkel Oroszország területén”, miközben a sajtóban ma már olvashatók olyan cikkek, amelyek arról szólnak, hogy a világ hogyan pusztulna el egy atomháború esetén. „Ez dermesztő, rémisztő, rendkívüli módon ijesztő.”
A kormánypárti képviselő hangsúlyozta: „A háborúpártiak ennek ellenére ugyanazt mondják, amit eddig mondtak: még több fegyvert, akár nyugati katonákat is a háborúba.” Menczer Tamás szerint a csatatéren nincs megoldás, azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.
Menczer Tamás második témája a gazdasági semlegesség volt. Korábban Orbán Viktor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában fejtette ki a gazdasági semlegesség stratégiáját, amelyről itt számoltunk be.
Hidvéghi Balázs válaszában rögzítette, hogy az orosz–ukrán konfliktust politikai megállapodással lehet lezárni. „Sőt, el lehetett volna kerülni a katonai összecsapást, ha nagyobb hangsúly kerül a diplomáciára és a megegyezésre való törekvésre.” Az államtitkár megemlítette Orbán Viktor békemisszióját is, szerinte „az európai elit szégyene” az, ahogyan erre reagáltak.
(Borítókép: Országgyűlés plenáris ülése 2024. szeptember 30-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)