„2024: Budapest ostroma” címmel, a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése után néhány nappal, kedd este rendeztek beszélgetést Halkó Petrának, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjének, valamint Somogyi Zoltán szociológusnak, a Political Capital társalapítójának részvételével a Scrutonban. A Gerhardt Máté moderálásával zajló vitán felvázolták a lehetséges fővárosi forgatókönyveket, majd a diskurzus az európai politika irányába fordult.
Múlt pénteken tartották a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülését, ahol a testületben önállóan egyik frakciónak sincs többsége. Karácsony Gergely – előzetes megállapodás hiányában – főpolgármester-helyettest nem is jelölt, és bár néhány javaslatot megszavazott a közgyűlés, azonban a működési szabályzatot nem sikerült elfogadni.
Somogyi Zoltánlegvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartja, hogy
összeáll egy olyan helyzet, amelyben Vitézy Dávid főpolgármester-helyettes lehet. Összeáll egy olyan többség, amelyben Magyar Péter meg tudja csinálni azt, hogy a sajátjai segítik a Fővárosi Közgyűlést, de ő maga el tudja távolítani magát a közgyűléstől, neki ehhez az kell, hogy Vitézy Dávid pozícióba kerülhessen.
A szociológus leszögezte, Karácsony Gergely is elmondja a saját igényeit – például Kiss Ambrus volt főpolgármester-helyettesből ezért lett főigazgató –, de ezzel a forgatókönyvvel irányíthatóvá válhat a város.
Halkó Petra a közgyűlésben a lehetőségek tárházát látja, a legnagyobb kérdésnek pedig azt tartja, hogy domináns frakció híján káosz alakul-e ki. Ebben a felállásban a pártok
megmutathatják, hogy mennyire szakmai a hozzáállásuk a főváros élén, mennyire valóban a fővárosi lakosokat szeretnék képviselni.
Az elemző arra is rámutatott, hogy a budapesti történéseknek nemcsak azt illetően van jelentősége, hogy a fővárosiak hogyan élnek, hanem hogy ezek az ügyek bizonyos értelemben országos szinten is súlyt képviselnek.
Somogyi Zoltán úgy vélekedett, hogy a közgyűlés alakuló ülése után Vitézy Dávid az egyetlen, aki sikeresnek nevezhető, mert a BKK-rendészetre és az állatvédelemre vonatkozó javaslata is átment. A szociológus kitért arra is, hogy
a Fidesznek két érdeke van, egymással nem teljesen harmonizáló érdekek. Egyrészt felmutatni, hogy a baloldal káoszt csinál, a másik viszont az, hogy nehogy véletlenül fel kelljen oszlatni a közgyűlést, mert 2026 előtt Magyar Péter rommá nyerné magát a fővárosban.
Halkó Petra kifejtette, a különböző politikai erők a következő időszakban arra törekednek, hogy bebizonyítsák magukról, a budapestiek érdekében hoznak döntéseket. A Tisza Pártnál szerinte már most azt láthatjuk, hogy van egy vezetője, aki ugyan nem tagja a közgyűlésnek, de annyira nem bízik a saját frakcióvezetőjében, hogy egy interjúra sem engedi be a közmédiába. Az elemző elmondta, ha Magyar Péter „szinte diktatórikus” módon mindent egy kézben akar tartani a pártjában, akkor az nagyon akadozó működésű lesz, és maga a párt lehetetlenülhet el a politikai munka folyamatain belül.
Somogyi Zoltán látványosnak tartotta, ahogy Magyar Péter bevonult saját csapatával az ülésre, és ott ült a frakciója mögött, amit nem is tehetne meg, de Karácsony Gergely nem emelt szót ez ellen; „ez egy fontos epizód volt abban a tekintetben, hogy majd egy következő ülés fontossága miatt nem fogok most belekötni ebbe a helyzetbe”.
Abban egyetértek Petrával, hogy az egyik legnagyobb gyengesége Magyar Péternek az, hogy egyedül mozog ebben az egész keretben
– húzta alá Somogyi Zoltán, hozzátéve, a kérdés az, hogy Magyar Péter mennyire tud bizalmat szavazni más embereknek, például Ordas Eszter frakcióvezetőnek.
Somogyi Zoltán megjegyezte, olyat azért már láttak a magyar politikában, hogy valaki egyedül irányít egy pártot, kétharmaddal rendeleti kormányzást vezet be, „diktatúrát épít” a pártján belül és azon kívül is. „A pátfegyelem és a diktatórikus működés két külön dolog” – vetette közbe Halkó Petra.
Halkó Petra úgy látja, hogy
Magyar Péter sokat beszél, de keveset mond. Mindenhol ott van, viszont kontúrozni egy politikai gondolatcsírát, ami mentén a politikai tevékenységét végezni akarja, az majdnem lehetetlen küldetés. Egyetlen konkrét víziót azon túl, hogy azonnal csatlakozzunk az Európai Ügyészséghez, még nem hallottam tőle. A különféle mozgásokból lehet következtetni, hogy milyen irányba halad, ez arra engedi következtetni a politikai elemzőket, hogy egy globalista, balliberális gondolatmenet mentén működik.
Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a Tisza Párt az Európai Parlamentben az Európai Néppárt frakciójához csatlakozott, „hogy szeretné ő egy olyan pártcsaládon belül a magyar emberek érdekeit képviselni, amelynek vezetője a magyarokat elítélő kijelentéseket fogalmazott meg?”. Somogyi Zoltán azzal vágott vissza, hogy „nem tudom, Manfred Weber milyen magyarellenes kijelentéseket tett, azt tudom, hogy a Fidesz benne ült sokáig ebben a frakcióban. Ha valaki a magyar kormányt kritizálja, azt nem tekinteném magyarellenes kijelentésnek”. „A magyar kormányt kik választották meg?” – kérdezett vissza Halkó Petra, hozzátéve, amikor az uniós forrásokat nem adják oda, akkor azt a magyar embereknek sem adják oda, és pénzügyi zsarolást alkalmaznak.
(Borítókép: A Fővárosi Közgyűlés 2024. október 4-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)