Az MTI közlése szerint a szabadtéri tárlat különösen aktuális Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díja miatt, de a kiállítás számos más, magyar származású tudós eredményeire is fókuszál, az orvostudománytól az űrkutatásig széles körben. Az esemény a Budavári Palotanegyed megújítását célzó program keretében valósult meg.

A Várkapitányság szervezésében megnyitott tárlaton Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a magyar tudományos örökség megismertetése nemcsak történelmi, hanem kulturális felelősség is.

A kiállítás nem szigorú időrendben mutatja be a tudósok munkásságát, hanem tematikus egységeken keresztül, olyan fogalmak köré csoportosítva, mint a tér, a távolság, az információ vagy az emberi kapcsolat. Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a megnyitón elmondta, hogy a kiállítás időszerűen emeli ki a tudományos eredmények fontosságát, különösen, hogy közeledik az MTA megalapításának 200. évfordulója.

A kiállítás a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján helyezkedik el, ahol 16 installáció segítségével 52 magyar feltaláló jelentős felfedezéseivel ismerkedhetünk meg. A tárlat négy tematikus blokkban vezeti végig a látogatókat. A „Dimenziók a térben” rész például Eötvös Loránd torziós ingáját és Barabási Albert László komplex hálózatelméletét mutatja be, míg a „Távolság leküzdése” szekcióban többek között Pavlics Ferenc holdjárója és Puskás Tivadar telefonhírmondója szerepel. Az „Infókorszak kapujában” blokkban Jedlik Ányos dinamója és Neumann János számítógépes elméletei is helyet kaptak, a „Fókuszban az ember” egység pedig friss Nobel-díjasaink mellett Semmelweis Ignác és Szent-Györgyi Albert világraszóló felfedezéseire hívja fel a figyelmet.

A kiállítás november végéig látogatható a Várkert Bazár sétányán, különböző kísérőprogramokkal, mint például tárlatvezetés a kurátorral, Gál Vilmossal és Domokos Gáborral, a Gömböc egyik alkotójával.