Sok vitát generál a nyáron bevezetett, 50 forintos betétdíjjal rendelkező csomagolások visszaváltása és az erre szolgáló REpont-rendszer. Az elmúlt hónapok során jelentősen növekedett a visszaváltások száma, azonban az automatákat üzemeltető boltok panaszkodtak a rendszerre. A valóságban viszont nemcsak pluszmunkát, hanem jelentős pluszbevételt is hoznak számukra a visszaváltott palackok.
Szeptember 30-án jelentette be a palackvisszaváltó automatákért felelős MOHU, hogy már egymillióan töltötték le a REpont applikációt, és eddig több mint 400 millió palackot váltottak vissza hazánkban a rendszer bevezetése óta.
Augusztusban még arról írtunk, hogy a magyarok naponta 300 millió forint értékű csomagolást dobnak a kukába. Akkor ugyanis naponta átlagosan 3,5 millió csomagolást váltottak vissza, miközben a becslések szerint egy nap átlagosan 9,6 millió, betétdíjjal rendelkező ital kerül forgalomba. Akkori cikkünk óta viszont eltelt két hónap, és láthatóan hozzászoktak az emberek az új rendszerhez, hiszen szinte megduplázódott a visszaváltott műanyag és üvegpalackok, illetve fém italos dobozok száma. A MOHU tájékoztatása szerint jelenleg napi 6 milliós visszaváltási számot regisztrálnak, ez a növekedés pedig azt jelzi, hogy könnyedén el fogják érni azt a célt, hogy a vásárlók 3 éven belül a forgalomba kerülő italcsomagolások 90 százalékát visszaváltsák.
Érdemes megemlíteni, hogy még így is
napi közel 180 millió forint értékű csomagolás végzi a szemetesekben,
ezért sokan továbbra is keresik a köztéri kukákban az értékes palackokat, azonban ez az Országos Rendőr-főkapitányság szerint szabálysértésnek minősül, ami miatt nagyon komoly büntetésre számíthat az, akit „flakonozáson” kapnak.
A vezető élelmiszerbolt-láncok azt tervezik, hogy ahol csak lehet, kiköltöztetik a palackvisszaváltó automatákat az eladótérből, de még az üzletek előteréből is. Ennek pedig elsődleges oka, hogy csúcsidőben kifejezetten zavaró, amikor nagy zsákokkal sorban állnak az emberek az üzletekben, ráadásul az automaták előterében minősíthetetlen higiéniai állapotok alakultak ki.
A MOHU leszögezi, hogy nem ők jelölik ki a visszaváltópontokat, sem azok konkrét helyét az üzletekben, Magyarországon csak a legnagyobb boltoknak kötelező a csatlakozás – szemben például Romániával, ahol minden üzletnek kötelező biztosítania a visszaváltást –, minden más üzlet önkéntesen csatlakozhat a rendszerhez. Magyarországon jelenleg mintegy 3700 ponton lehet visszaváltani, ebből 1300 kézi visszaváltó helyként működik, de folyamatos a bővítés, és további több száz új automatát fognak beüzemelni az év végéig, miközben a kisebb üzletek folyamatosan regisztrálnak a kézi visszaváltásra. A csatlakozás pedig nemcsak a vásárlók életét könnyíti meg, hanem
anyagilag is megéri még a kisebb üzletnek is, ugyanis a tapasztalat azt mutatja, hogy a visszaváltásért kapott utalványt a fogyasztók legtöbbször az adott üzletben költik el,
ráadásul a visszaváltáshoz szükséges eszközök biztosítása mellett a MOHU visszaváltott palackonként kezelési díjat is fizet a boltoknak.
A kezelési díj 7,5 forint, vagyis ennyit fizet a MOHU az automatákkal rendelkező boltoknak, minden egyes palack után. Ez alapján ki lehet számolni, hogy ha egy nagyobb boltban 8000 palackot váltanak vissza, akkor az adott üzlet naponta 60 ezer, heti szinten pedig 420 ezer forintot kap az automatákban visszaváltott palackok után.
Egy hónap alatt tehát valamivel több mint 1 680 000 forintot fizet a MOHU a nagyobb üzleteknek a palackok után.
Azonban még ennél is jobb az üzletek helyzete, ha hozzávesszük, hogy a statisztikák szerint a vásárlók több mint 80 százaléka visszaváltáskor a boltban levásárolható vócsert választja, amit csak az adott boltban vagy bolthálózatban tud beváltani. A napi 8000 palackos példánk esetében ez további 320 ezer forintot jelent egy nap, és 8,9 millió forintot egy hónapban olyan vócsereknél, amelyeket az adott boltban fognak felhasználni a vásárlók.
Tehát a vócserekkel és a kezelési díjjal együtt napi 8000 palack esetén akár több mint 10 millió forint havi plusz bevétellel is számolhat egy bolt.
Természetesen nem minden üzletben váltanak vissza naponta 8 ezer palackot, de már napi 1000 visszaváltott palack esetén is bőven egymillió felett van a pluszbevétel. Ráadásul ebbe a számításba még nem vettük bele azt, hogy valószínűleg a legtöbben nemcsak a kapott vócser összegét vásárolják le az üzletben, hanem valamivel többet is költenek.
Azt, hogy a boltoknak a problémák ellenére megéri a rendszer, mi sem mutatja jobban, mint hogy a MOHU-nak több száz megrendelése van új automaták kiszállítására, miközben csak néhány alkalommal küldtek vissza gépeket.
Azt viszont nem felejthetjük el, hogy ezért a pluszbevételért meg is kell dolgozniuk az üzleteknek, ugyanis az automaták üzemeltetése folyamatos felügyeletet igényel. A leggyakrabban azért, mert megtelnek a REpontok, és ilyenkor az üzlet alkalmazottainak kell kiüríteniük őket, meghibásodás esetén pedig a nagyobb üzleteknek is át kell állniuk kézi visszaváltásra, ahogyan a kisebb, automatával nem rendelkező boltoknak.
Emellett az automatákat folyamatosan karban kell tartani. Ebből a szempontból leggyakrabban a szerkezetek palackszkennelésre kialakított alkatrészeinek takarítása kerül képbe pluszmunkaként, ugyanis a hiba nélküli működéshez elengedhetetlen, hogy az automata fel tudja ismerni a bedobott csomagolásokat.
A boltok mellett elkezdtek megjelenni más helyeken is a REpontok, például a Mol néhány benzinkútján is visszaválthatjuk már a palackokat, de tárgyalásokat folytatnak szociális intézményekkel is új visszaváltópontok létrehozásáról.
A hajléktalanszállók mellé is igényeltek automatákat. Információink szerint a szállók kezelési díjért cserébe vállalták az üzemeltetést, ami nagy segítséget jelenthet a hajléktalanszállók költségvetésében, azt azonban leszögezte a MOHU, hogy a szociális intézmények csatlakozása is teljesen önkéntes.
(Borítókép: Visszaváltóautomata. Fotó: Szollár Zsófi / Index)