A Pénzügyminisztérium választ küldött szerkesztőségünknek azzal kapcsolatban, hogy mire fordították a rezsivédelmi alapban megmaradt milliárdokat. A tárca szerint a megmaradt összegeket az egészségügy, az oktatás és az egészségügyi és oktatási ingatlanfejlesztések támogatására költötték.
Mint korábban megírtuk, a Pénzügyminisztérium választ adott arra, hogy mire költött 298 milliárd forintot a rezsivédelmi alapból. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzői szerint az összeget „egyéb, nem feltétlenül rezsivédelmi célokra” csoportosították át.
Szerkesztőségünknek eljuttatott közleményében a Pénzügyminisztérium felhívta a figyelmet, hogy
a kormány nem csak a lakosság számára biztosítja a csökkentett rezsiárakat: a nem lakossági fogyasztókat is kompenzálja a megnövekedett energiaárak miatt. A lakossági rezsivédelmen felül támogatást kapnak az önkormányzatok, az oktatási intézmények, a kórházak, valamint a kis- és középvállalkozások is a rezsiköltségeik megfizetéséhez.
Hozzátették, hogy a háborús időkben is biztosítják a rezsivédelemhez szükséges forrásokat, aminek következtében a „magyar emberek fizetik a legalacsonyabb rezsidíjakat Európában. A világgazdasági helyzet alakulásának tükrében 2022-ben az előirányzottnál jóval több forrásra volt szükség a rezsivédelem fenntartásához, amit a költségvetés biztosított”.
„Ezt alapul véve a tavalyi évben a kormány eredetileg 2580 milliárd forintot tervezett be a rezsivédelmi alapba. Ebből lakossági célra kifizettünk 1383 milliárd forintot. A nem lakossági felhasználók részére (például az önkormányzatoknak, oktatási és egészségügyi intézményeknek, valamint kis- és középvállalkozásoknak) 941 milliárd forint rezsitámogatást juttatott a kormány” – emelték ki.
A kormány szerint a keletkezett megtakarításokat más fejlesztési projektekbe csoportosították át.
Az energiaárak kiszámíthatatlanságából fakadóan az eredetileg tervezetthez képest a kormány 256 milliárd forint megtakarítást ért el. A különbözet a rezsiköltségek alacsonyan tartásán kívül így hozzájárulhatott többek között egészségügyi és oktatási ingatlanfejlesztésekhez, szakápolási fejlesztésekhez és bértámogatásokhoz is. Emellett a kormány folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetés alakulását: az idei évben a hiány mértékét 4,5 százalékra, jövőre 3,7 százalékra, 2026 pedig 3 százalék alá csökkenti
– húzta alá közleményében a Pénzügyminisztérium.