Az egykori szegedi viccpárt néhány éve az örök élet és az ingyensör mellett egy egész hegyet ígért a Tisza-parti város lakóinak. Jelenleg Szeged legmagasabb pontja az M43-as autópálya mellett épült szeméthegy, ahová 33 településről szállítják a hulladékot. A maja piramisra vagy mezopotámiai zikkurathoz hasonlító hegy tövében egy hightech hulladékfeldolgozó működik. A cég vezetője szerint a nyáron – a PET-ALU és üvegpalackokra – bevezetett betétdíj varázsütésre évtizedes problémákat oldott meg. „A betétdíjas rendszer bevezetése szükséges kényszer volt, és hozománya ma már egy vizsgálandó társadalmi jelenség” – nyilatkozta az Indexnek Makrai László ügyvezető.
Írországban egy-egy háztartásnak már az ezredfordulón is komoly terhet jelentett a szemétszállítás. Húsz évvel ezelőtt is – a magas szemétdíj ellenére – komoly büntetésre számíthatott az, aki nem különítette el a szelektív hulladékot a kommunálistól. A szigetországba rengeteg – leginkább lengyel, román és balti – vendégmunkás érkezett, akik előszeretettel spóroltak a szemétszállításon. Már-már komikus volt, amikor az építkezésekre kihelyezett szemétszállító konténerek csupán egy éjszaka alatt dugig megteltek a vendégmunkások – napok vagy hetek alatt felgyülemlett – fekete szemeteszsákjaival.
Amióta a kínai gazdaság leállította nyugati hulladékimportját, nem lehet pontosan tudni, hogy az unió országai mit is kezdenek saját szemeteszsákjaikkal.
A szemétkérdés egyre égetőbb probléma az EU-ban.
A szegedi pedigrés Kétfarkú Kutya Párt az örök élet és az ingyensör mellett egy egész hegyet is ígért a Tisza-parti város 160 ezer lakójának. A bohókás politikai formáció vezetői akkor nem is sejtették, hogy ígéretük egyszer beteljesedik: nem túl szép és nem túl magas, de Szegednek 50 év alatt mégis hegye lett 33 település hulladékából.
A Szegedi Hulladékgazdálkodási Nkft. több tucat településről szállítja be, osztályozza a szemetet, és hightech rendszerében kezeli azt. Évente összesen 70 ezer tonna hulladékot dolgoznak fel, amit 20 felé szortíroznak szét: például kommunális, építési törmelék, fém vagy zöldhulladék.
A szegedi nagyvállalat forgalmát jelentősen megváltoztatta a nyáron országszerte elindított visszaváltási rendszer.
„A visszaváltás ilyen erőteljes foka teljesen új jelenség Magyarországon” – nyilatkozta az Indexnek Makrai László, a Szegedi Hulladékgazdálkodási Nkft. ügyvezetője. A biológus végzettségű szakember 1998 óta szakértőként kíséri figyelemmel, valamint 2010 óta vezeti is a hulladékgazdálkodó céget.
Néhány hónap alatt megközelítettük a kapacitásunk határát, és remekül működik a svéd modell a Dél-Alföldön is
– tudatta az ügyvezető, aki hozzátette: a tervezés során másfél évet adtak, hogy a visszaváltó-rendszer beálljon, de gyakorlatilag minden varázsütésre működött.
A szakember szerint a betétdíjas rendszer bevezetése kényszer volt, ma már vizsgálandó társadalmi jelenség. „Működik, mert az emberek 50 forintért lehajolnak” – vélekedett a cégvezető. Hozzátette: korábbi akciójuk, amelynek szlogenje, a „konyhában csak egy mozdulaton múlik az értékteremtés” kínkeserves évi 2-3 százalékot tornázott felfelé a visszagyűjtési arányokon, mivel alig-alig csökkentette a kommunális hulladékban lévő haszonanyag-tartalmat 50 százalék alá.
A betétdíj remélhetőleg mindezt egy csapásra megoldja
– tette hozzá Makrai László.
Mint ismeretes, Európában már tíz országban alkalmazzák a – 35 éves múlttal rendelkező – svéd visszaváltási rendszert. A EU előírásai szerint a tagállamoknak 2025-re az italos PET-palackok legalább 77 százalékát, 2029-re az összes italos műanyag palack legalább 90 százalékát elkülönítetten kell gyűjteni.
A rendelkezések szerint az uniós tagállamokban már jövőre a műanyag palackok legalább 25 százalékának, 2030-ra legalább 30 százalékának újra feldolgozott hulladékból kell készülnie.
Az elmúlt évtizedekben a kínai ipar az utolsó PET-palackot is felvásárolta Európában. 2018 óta azonban ez a piac teljesen bezárult, mert Kína nem importál több újrahasznosítható hulladékot Nyugatról. Mindez több uniós országnál is zavart okozott a rendszerben. Vannak olyan országok, például Görögország, ahol nem teljesítik a hulladékfeldolgozási uniós normákat. Várhatóan Brüsszel 2025 és 2030 között kötelezettségszegési eljárások egész sorát indítja be azon tagországok ellen, amelyek nem veszik elég komolyan az uniós előírásokat.
Az Indexnek nyilatkozó szakemberek szerint a hazai államigazgatás több mint egy évtizede nem volt képes jogszabályokkal a háta mögött megoldani, hogy a szektor 2025-re megfeleljen az uniós visszagyűjtési normáknak. Ezért kellett bevonni a Molt.
„Szegeden a kommunális hulladékfeldolgozó évi kapacitása 70 ezer tonna. A másodnyersanyag és a csomagolási hulladék kikopóban van a visszaváltórendszer bevezetése miatt” – tudtuk meg Biacsi Schön Árontól, a Szegedi Hulladékgazdálkodási Nkft. hulladékkezelési részlegének vezetőjétől.
A beérkező kommunális hulladékot egy hatalmas dobba öntik, amelynek az oldalán lyukak sorakoznak. A fémeket egy óriási mágnessel, valamint a centrifugális erő használatával szűrik ki.
A régióból származó kommunális hulladék 50-60 százaléka szerves jellegű, ami a komposztálóüzembe vagy a szemétdombra kerül. A szerves anyag a mikrobák spontán, kaszkád rendszere által feldolgozva a lerakótestben gázt termel. A depóniagázban lévő 50 százalék metánt egy hatalmas, szobányi gázmotor hasznosítja a nap 24 órájában, ezzel 1,1 megawatt áramot állítva elő.
A kertes házakból és a közterületekről származó rengeteg zöldhulladék az országban egyetlen zárt, nagy teljesítményű, vezérelt, kazettás komposztáló üzemben hasznosul jó minőségű komposzt formájában.
Az itt előállított komposzt – ilyen műtrágyaárak mellett – mindig hamar elkel
– jegyezte meg Biacsi Schön Áron, aki hozzátette: „ezek a fejlesztések hosszú távon is helytállnak az ágazat versenykörnyezetében, és térségi szinten hozzájárulnak az európai uniós elvárások teljesítéséhez”.
A hulladékgazdálkodásban dolgozó szakembereket is meglepte, hogy a társadalom ilyen gyorsan és intenzíven reagált. Bár még csak fél éve indult a rendszer, már most felfutott, és sikerült csúcsidő alatt megvalósítani.
A svéd modell magyarországi adaptációja kétségtelenül látványos eredményeket hozott, hiszen az emberek, akiket jogszabálykövetés nem kényszerített – és nem is feltétlenül környezettudatosságuk miatt – szinte azonnal bekapcsolódtak a visszaváltási rendszerbe
– magyarázta Makrai László. Úgy véli, a jogszabályi ugyan nem annyira (2012 óta jogszabályi kötelezettség az elkülönített hulladékgyűjtés Magyarországon), de a zsebre menő ösztönzés igen hatásosnak bizonyult.
Ennek ellenére a rendszer hatékonysága nem kérdéses, és egyértelműen fontos lépést jelent az uniós normák teljesítése felé. A hulladékgazdálkodási szakember véleménye, hogy bár a visszaváltási arányok növekedése jelentős, és bár a 2025-ös normákat meg tudjuk ugrani, a fejlődéshez, a további jövőbeni küszöbértékek teljesítéséhez szükség van a lakosság szemléletformálására, valamint további hulladékgazdálkodási intézkedésekre, hogy hosszú távon is fenntartható eredményeket érjünk el.
„Miközben Magyarország látszólag gyorsan alkalmazkodik az EU elvárásaihoz, más országok, mint Görögország, vagy például Románia nehezen veszik fel a lépést. Sajnos a Tiszán érzékeljük a román felkészültséget a városon átvonuló, a Marosból érkező hulladék formájában (a Maros Szeged északi részén torkollik a Tiszába). Ez előrevetíti a kötelezettségszegési eljárások kockázatát. Ezért fontos, hogy a hazai hulladékgazdálkodás záloga, az elfogadottság leginkább lakossági, de intézményi oldalról is fejlődjön” – közölte az ügyvezető igazgató.