Az idei nyáron nagyon sok szó esett a MÁV állapotáról, illetve a vasúttársaság és Lázár János közlekedési miniszter közötti kapcsolatról. A legnagyobb figyelmet a Keletinél kisiklott InterCity kapta, de készült felvétel nyitott ajtóval száguldó vonatról, és sokan felhívták a figyelmet a vagonokban uralkodó hőségre is. Azt gondolhattuk, hogy egy ilyen problémákkal teli nyár után már nem fog tudni újat mutatni a MÁV. Azonban olvasónk legnagyobb bánatára mégis képes meglepetést okozni a magyar tömegközlekedés ékköve.
Az idén nyáron elképesztően sok panasz érkezett arra, hogy a bőven 30 fok feletti hőségben elviselhetetlenül meleg lesz a szerelvényeken, közben pedig sorra kerültek fel az internetre a furcsábbnál furcsább felvételek, amelyek a vasúti közlekedés hibáira hívták fel a figyelmet. Az egyik leglátványosabb az a felvétel, amelyen látható, hogy nyitott ajtókkal, 100 kilométer per órás sebességgel szállít utasokat egy vonat. A kritikákat meghallotta a kormány építési és közlekedési minisztere is. Lázár János egy sajtótájékoztató keretén belül egy 5 pontos akciótervet jelentett be a MÁV fejlesztésére.
Azonban még szinte ki sem lehetett vesézni a miniszter kijelentéseit, máris újabb incidenssel került be a MÁV a közbeszédbe, ugyanis a Keletinél kisiklott egy InterCity, ami kis híján tömegszerencsétlenséghez vezetett. Még zajlottak a helyreállítási munkálatok, amikor le kellett zárni a Déli pályaudvart is a vonatközlekedés elől.
Ahelyett, hogy tovább sorolnánk a problémákat, foglaljuk össze röviden annyival, hogy nem volt jó nyara a MÁV-nak, olyannyira, hogy azt gondoltuk, az idén már bármi történik, bármennyit is késnek a 40-50 éves vagy még annál is idősebb mozdonyok, újat már nem mutathat nekünk a magyar vasúti közlekedés. Hiába robbant le az elmúlt napokban több vonat is, hiába kerültek szóba a HÉV problémái is, az idei nyár mindent vitt. Aztán kiderült, hogy nem szabad alábecsülnünk a MÁV-ot.
Egy olvasónk október 4-én, pénteken Tatáról Budapestre szeretett volna utazni. Megváltotta online az 1235 forintos menetjegyét, és 20:27-kor felszállt a MÁV 4921-es számú járatára Kelenföld felé. Már itt sokaknak meglepő lehet a történet, hiszen lényegesebb késés nélkül indult a vonat, de nem itt lesz érdekes ez a történet.
A szerelvény egyik megállója Bicskén volt, itt tehát le is lassított a vonat, majd megállt. A magyar utasok hozzászoktak, hogy vannak olyan forgalmi okok, amelyek miatt a szükségesnél valamivel több időt tölt egy vonat egy állomáson, így az első 10 perc várakozás után még nem tűnt fel senkinek, hogy komolyabb probléma lenne, azonban ahogy teltek a percek, az utasok – és így olvasónk is – egyre türelmetlenebbek lettek. Egy idő után aztán feltűnt olvasónk kocsijában a kalauz, aki, mint kiderült, végigjárta a vagonokat, és minden utast tájékoztatott arról, hogy nem forgalmi vagy technikai okokból áll a járat.
Bicskénél kiszállt a mozdonyvezető, mert lejárt a munkaideje.
A meglepő információ után a legtöbb utas, így olvasónk is úgy döntött, hogy inkább leszáll a járműről, hogy megvárja az egy órával későbbi járatot, így végül 21:30 helyett 22:30-kor érkezett meg Budapestre. Utólag kiderült az is, hogy ők jártak jobban, ugyanis az eredeti, 4921-es számú járat csak a következő vonat után 10 perccel tudott elindulni, ugyanis akkor ért oda a másik mozdonyvezető, aki leváltotta a járműből kiszálló kollégáját.
Cikkünk megjelenése után néhány órával reagált a MÁV az esetre. „Mozdonyvezető kollégánk nem azért nem vitte tovább a járatot, mert a műszakja lejártával arra nem volt hajlandó, hanem mert a 10 óra vezetési idejét meghaladta volna. A rendkívül szigorú szabályok miatt erre nem volt lehetősége. Az őt váltó kolléga biztosításáról a vasúttársaság a lehető leggyorsabban igyekezett gondoskodni, a második mozdonyvezető eljutását azonban érdemben hátráltatta a korábbi – Tatabánya térségében történt – gázolásos baleset, illetve az annak következtében blokkolt, lelassult vasúti közlekedés” – tájékoztattak, hozzátéve:
„Határozottan cáfoljuk ugyanakkor azt az értesülést, hogy kollégánk elhagyta volna a szerelvényt: a szolgálatát meghosszabbítva is a járművön maradt, és áram alatt tartotta azt, vagyis a kocsikban mindvégig volt világítás, fűtés, és működtek az ajtók, az első mozdonyvezető tehát a járművet biztosítva várta be a váltótársát. A tatabányai gázolásos balesetre visszavezethető rendkívüli helyzet miatt utasaink megértését kérjük.”
2019-ben, majd 2020-ban is történt hasonló eset. Előbbinél Csomádon, utóbbinál Újpesten szállt ki a mozdonyvezető amiatt, mert lejárt a munkaideje. A 2020-as eset után a MÁV egy közleményt is kiadott, amelyben azt írták, hogy haladéktalanul felülvizsgálják a mozdonyvezetők azon szolgálatait, amelyek ideje eléri a 12 órás határt (a mozdonyvezetők maximum 12 órát dolgozhatnak, amelyből legfeljebb csak 10 órát vezethetnek, ezt a szabályt csak vészhelyzet esetén, a munkáltató külön kérésére szeghetik meg). Teszik ezt azért, hogy a január 15-ihez hasonló eset többé ne történhessen meg.
Megtörtént.
(Borítókép: Vonat Budapesten. Fotó: Nagy Tamás / Index)