A középkorú nők mintegy 80 százalékát érintő, és a változókort akár évekkel megelőző tünetek orvosi segítséggel enyhíthetők, az életminőség pedig számottevően javítható – hangsúlyozták a téma vezető hazai szakértői a menopauza október 18-ai világnapja alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Mint rámutattak: ez az állapot együtt jár a szív- és érrendszeri betegségek, az anyagcserezavarok és a csontritkulás kialakulásának megnövekedett kockázatával.
A nők változókora a menzesz legalább egyéves elmaradása után, általában 45 év felett kezdődik, és több éven, akár egy évtizeden át is tarthat. Azonban a leggyakoribb, úgynevezett vazomotoros tünetek (VMS), mint a hőhullámok és az izzadás, már a menopauzális átmenet szakaszában, a hormonális változások beköszöntével megjelenhetnek – mutattak rá a szakértők. Jakab Attila szülész-nőgyógyász, endokrinológus, a Magyar Menopausa Társaság vezetőségi tagja elmondta, gyakori tévhit, hogy mindez a korral együtt jár, és nincs megoldás a panaszokra. „A korszerű terápiás lehetőségekkel érdemben csökkenthetők az előbb kellemetlen, majd hosszú távon potenciálisan egészségkárosító következményekkel járó tünetek”– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy tapasztalataik szerint az érintettek is keveset tudnak minderről.
A nők életében a 40–50 éves kor közötti időszak egy »hormonális hullámvasút«, de ami utána várható, az sem minden esetben nevezhető nyugodt időszaknak
– fogalmazott Halmos Amrita. A Kosztolányi Medical Center szülész-nőgyógyász, endokrinológus főorvosa kiemelte, hogy sokan tapasztalnak ilyenkor súlygyarapodást, továbbá a kardiovaszkuláris betegségek, az anyagcserezavarok, a csontritkulás kialakulásának kockázata is megnő. „Ezért fokozottan figyelni kell a nők egészségére, és szükség esetén orvosi segítséget kérni a tünetek enyhítéséhez, illetve a kockázatok felméréséhez, csökkentéséhez”– húzta alá. A főorvos szerint a szűrővizsgálatok mellett a megfelelő életmódnak is kiemelt szerepe van a nők életminőségében.
A legtöbb nő 40 és 58 éves kora között éli meg a menopauzát, az átlagos kezdeti életkor 51 év, szakértői becslések szerint ez Magyarországon egymillió nőt is érinthet. „Jól mutatja, milyen széles kört érintő állapotról van szó, hogy hazánkban, hasonlóan az öregedő társadalmakhoz, az érintett 40–55 év közötti korosztályba annyi nő tartozik, mint a 20–40-esbe” – fűzte hozzá Jakab Attila. Globálisan pedig 2030-ra 1,2 milliárdan tartoznak ebbe a körbe.
Egy friss, 2023-as tanulmány szerint a legfőbb tüneteket a középkorú nők 80 százaléka tapasztalja, de közülük csak minden negyedik részesül kezelésben.
A leggyakoribb, verejtékezéssel hőhullámokkal járó panaszok mellett előfordul hidegrázás, szapora szívverés, fejfájás, ízületi fájdalmak, hajhullás, súlygyarapodás, száraz, kipirult bőr.
A hőhullámok hátterében az áll, hogy a menopauzában az ösztrogénszint csökkenésével megbomlik a hormon és egy agyi jelátvivő fehérje között meglévő kényes egyensúly. Az „agyi termosztát” tévesen érzékeli a test felmelegedését, ezért beindulnak a szervezet hűtésére szolgáló mechanizmusok, mint például az erek tágulása és az izzadás. A VMS a nők életének számos területére hatással lehet, alvási nehézséget, teljesítménycsökkenést okozva ronthatja az életminőséget, sőt befolyásolhatja a társas kapcsolatokat – jegyezték meg szakértők.
A panaszok átlagosan 7,4 évig tartanak, de egyesek akár tíz évig is tapasztalhatják az ezzel az állapottal járó kellemetlenségeket.
Jakab Attila arra is kitért, hogy mindez együtt járhat kognitív tünetekkel, gyakori ilyenkor a memória- és figyelemzavar. Ugyanakkor a professzor aláhúzta: az agyi köd a menopauzális átmenetnél jelentkezhet, ami nem a demencia első jele, mivel az még 64 év alatt kifejezetten ritkának számít.
Az Egészségügyi Világszervezet is kiemeli, hogy a nők menopauzával kapcsolatos ismeretei hiányosak, és a helyzeten tovább ront, hogy a menopauza olyan érzékeny témának számít, amely jellemzően nem kerül szóba a családokban, közösségekben, munkahelyeken vagy az orvosnál. Ahogy a professzor is elmondta, a nők sokszor nem tudják, hogy az általuk tapasztalt tünetek a menopauzával kapcsolatosak, és hogy léteznek olyan kezelési lehetőségek, amelyek segíthetnek a problémáikat enyhíteni.
Sokan szégyellik vagy zavarban érzik magukat a témát érintve, mivel társadalmi tabu, megnehezíti, hogy beszéljenek róla, tájékozódjanak vagy segítséget kérjenek. Egy 2022-ben végzett globális felmérés szerint a nők hazánkban beszélnek a legkevésbé szívesen a változókori problémáikról; mindössze 28 százalékuk válaszolta azt, hogy számára nem jelent gondot nyíltan beszélni erről. Ezzel a vizsgált országok közül az utolsók vagyunk a sorban, miközben az Egyesült Királyságban az érintettek 78 százalékának nem okoz gondot a téma.
Egy friss európai kutatás szerint ötből három menopauzában lévő 45 és 55 év közötti nőnél a tünetek negatívan befolyásolják a munkahelyi teljesítményt. Az Egyesült Királyságban 2023-ban közel 900 ezer nő hagyta ott a munkahelyét a változókori tünetek miatt.
Külföldi felmérések szerint a női munkavállalók 75 százaléka már itthon is megtapasztalta, hogy a menopauza hatással volt a munkavégzésére, 30 százalékuk nem tudott megfelelően teljesíteni miatta
– hangsúlyozta Iványi Orsolya menopauza-nagykövet, a Magyar Menopausa Társaság vezetőségi tagja. Ezért hozták létre a Menopauza-barát Munkahely kezdeményezést, amellyel olyan megértő vállalati kultúrát kívánnak teremteni, amivel támogatják a nőket az adott életszakaszban. Egy 20 ezer nő tapasztalatai alapján kifejlesztett MenoVest érzékenyítő mellénnyel próbálják a férfi dolgozók számára szimulálni a középkorú női kollégáik mindennapjait megnehezítő hőhullámokat.
„Sok nő számára egyáltalán nem kellemes a menopauza megélése, mégis szükségszerű meglátnunk benne a jót: Arra kényszerít bennünket, hogy többet foglalkozzunk magunkkal, nagyobb gondot fordítsunk az egészségünkre és az életmódunkra. Ma már 80 évig is élhetünk, a 60 éves kor utáni állapotunk főleg attól függ, hogy a változókorban hogyan éltünk” – hangsúlyozta Iványi Orsolya menopauza-nagykövet.
(Borítókép: Képalkotó vizsgálat a combcsontról. Fotó: Bsip / Getty Images)