A köztársasági elnök március 5-én lépett hivatalába, miután az előző államfő, Novák Katalin egy olyan ügyben adott kegyelmet egy nevelőotthon igazgatóhelyettesének, amely széles társadalmi felháborodást váltott ki. A botrány Novák lemondásához vezetett, de mint kiderült, ő előtte is bőkezűen adott kegyelmeket. Sulyok Tamás már jóval szigorúbban mérlegel ebben a kérdésben.
Március 5-e, azaz hivatalba lépése óta minden kegyelmi kérvényt elutasított Sulyok Tamás köztársasági elnök – tudta meg az Index az államfő hivatalától, a Sándor-palotától. A köztársasági elnök hivatalát azután kerestük meg, hogy az Igazságügyi Minisztérium statisztikáiban hiába kerestük a legfrissebb adatokat.
Korábban – 2002-vel kezdődően – ugyanis negyedévente tették közzé mindig a tárca statisztikái között az államfők kegyelmi kérelmekben hozott döntéseit. Csakis számokat, azaz hogy milyen ügyekben született döntés, arról nem közöltek részleteket. A legtöbb kegyelmet 2023-ban adta Novák Katalin, ekkor összesen 40 kérelmezőt részesített kegyelemben 446 kérelemből, azaz csaknem az ügyek 9 százalékában pozitív döntés született. Korábban ennél sokkal szigorúbban döntöttek az államfők.
A leghíresebb kegyelmi ügy a bicskei gyermekotthonban kirobban pedofilbotrányhoz köthető. Mint ismert: az intézmény igazgatóját, V. Jánost kiskorúak ellen elkövetett szexuális bűncselekmények miatt több év börtönre ítélték. Az ügyben mások is kaptak súlyos büntetést, köztük bűnsegédként K. Endre is, a gyermekotthon igazgatóhelyettese, aki a bíróság szerint kényszeríteni akarta a tanúkat vallomásuk megváltoztatására.
A kegyelmi döntés nemcsak a közvélemény, hanem a kormányzat számára is érthetetlen volt. Orbán Viktor miniszterelnök hibának nevezte, végül Novák Katalin köztársasági elnök, illetve a döntést ellenjegyző volt igazságügyi miniszter, Varga Judit is lemondott minden pozíciójáról. Ők azóta is hátrébb húzódtak a közélettől. A döntésre a kormány is reagált: júniusban módosították az Alaptörvényt, amelybe bekerült, hogy mostantól a köztársasági elnök egyéni kegyelmezési jogát a kiskorú személy sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén nem gyakorolhatja.
A kegyelmi ügyek statisztikáit eddig az Igazságügyi Minisztérium kezelte, ám mivel a módosítás óta a tárca vezetőjének nem kell ellenjegyeznie a döntéseket, ez a feladat átkerült a Sándor-palotához. Erről az államfői hivatal tájékoztatta az Indexet, amikor arról érdeklődtünk, miért nem frissülhetett az IM statisztikai tára június 30-a óta, amelyen még mindig az állt, hogy 2024 első fél évében egyetlen kegyelmi ügyben sem született döntés.
Gyanús volt, hogy még arról sem volt statisztika, hogy egyáltalán az államfő asztalára kerültek volna kérelmek.
„Tájékoztatjuk, hogy a kegyelmi ügyekről statisztikát a vonatkozó jogszabályi változtatásokra tekintettel 2024. július 1. óta a Sándor-palota készít. A Sándor-palota a köztársasági elnök kegyelmi tárgyú döntéseinek adatait félévente teszi közzé a honlapján. […] Kegyelem gyakorlásáról a Sándor-palota – az egyéni kegyelmezés jogának gyakorlása során alkalmazandó szempontokról szóló 181/2024. (VII. 18.) KE-határozatban foglaltak szerint – a honlapján haladéktalanul tájékoztatja a nyilvánosságot” – írta válaszában az elnöki hivatal Kommunikációs Igazgatósága.
A honlapon valóban megtalálhatók az adatok, amelyeket március 5-től, azaz Sulyok Tamás államfő hivatalba lépésétől listáznak, és egészen július 31-ig tartják ezeket számon. Ez alapján kiderült, hogy bőven érkeztek kérelmek Sulyok Tamás asztalára is. Az előtte vonatkozó időszakról pedig ezt a megjegyzést lehet olvasni az oldalon:
2024. január 1. és 2024. március 4. között nem született kegyelmi döntés. A köztársasági elnöki ciklus lezárultával a még el nem bírált kegyelmi előterjesztéseket a Sándor-palota az előterjesztőnek visszaküldte.
Hivatalba lépése óta tehát összesen 377 kérvényt kapott az államfő, 370-et az igazságügyi miniszter előterjesztése alapján, hetet pedig a legfőbb ügyész előterjesztésében. Sulyok Tamás kivétel nélkül mindet elutasította. Sőt, az új statisztikai adatok között az is szerepel, hogy az Alaptörvény módosításának megfelelően hány ügyet utasított el az államfő. Ezek szerint kilencen próbálkoztak kegyelmet kérni olyan ügyben, amelyben kiskorúak ellen követtek el bűncselekményeket.
Felmerül a kérdés, hogy amennyiben a statisztika csak július 31-ig szól, mi történt az azóta eltelt csaknem két hónapban. Kérdésünkre ismételten a Sándor-palota adott egyértelmű választ:
a köztársasági elnök 2024. július 31. óta nem döntött kegyelmi ügyben.
A következő frissítésre egyébként januárig kell várni az adatsor szerint, az majd a december 31-ig vonatkozó időszakot öleli fel.
(Borítókép: Sulyok Tamás 2024. július 8-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)