Tarjányi Péter elmondása alapján példátlannak tekinthető, hogy észak-koreai katonákat és holttesteket találtak az orosz–ukrán fronton, ugyanis külföldi állampolgárok még nem harcoltak a területen. Arról is beszélt, hogy

• mindkét oldalon komoly társadalmi feszültség van a humán erőforrásokat illetően, az ukrán oldalon a toborzás és a mozgósítás kifejezetten nehezen megy. Az orosz oldalon pedig furcsa helyzetben van a Kreml vezetése és Vlagyimir Putyin: totális mozgósítást nem rendelhetnek el, mert azzal elismernék, hogy nem egy különleges hadműveletről, hanem háborúról van szó.
• Az oroszok veszteségei azonban tényleg magasak. Erre több megoldása is volt az oroszoknak: az egyik a szerződéses katonák és a zsoldosok, ebben minden nációt megtalálunk, de az sem titok, hogy például csecsen katonák az első pillanattól részt vettek a hadműveletekben. Mint mondta, van egy olyan erőforrásigény az orosz–ukrán fronton, ami Oroszországot a támadó hadműveletek miatt hihetetlen módon terheli, de több országgal – így Iránnal, Kínával, Észak Koreával és Belarusszal is – megállapodást kötöttek.
• Egy bő héttel ezelőtt adott vészjelzést a dél-koreai hadsereg, hogy katonai egységeket láttak elindulni Észak-Koreából Oroszország irányába, de Zelenszkij is tudomást szerzett arról, hogy ezek az észak-koreai katonai alakulatok megjelentek a fronton, és elkezdtek harcolni Oroszország érdekében. Itt már arról van szó, hogy a Kelet egyik fontos, és a Nyugat számára veszélyes atomhatalma, Észak-Korea úgy döntött, együttműködik Oroszországgal, és nyílt katonai erővel megjelenik és harcol az oldalán, ami mérföldkőnek tekinthető.
• Tarjányi Péter szerint két út lehetséges: az egyik, hogy a világ nem reagál annyira erősen, a másik pedig az, hogy nagyon komolyan reagál, de ez mindkét esetben hírszerzési és katonai szempontból döntéseket igényel a Nyugat részéről. Zelenszkij is közölte, hogy innentől kezdve egy teljesen másfajta nyugati támogatási rendszerre van szükség. Az észak-koreai hadsereg ugyanis az egyik legnagyobb létszámú a világon, és ezek a katonák folyamatosan háborúra készülnek.
• Az izraeli–iráni–libanoni konfliktust illetően Tarjányi Péter úgy fogalmazott, az elmúlt két-három hétben „vártuk” a szárazföldi hadműveletet Izrael oldaláról, de az elmúlt két hét nem szól másról, mint a diplomáciai hidak felégetéséről. 
• Korábban elképzelhetetlen volt, hogy Dél-Libanon térségében ENSZ-katonák táborába törjön be az izraeli hadsereg, most viszont megtörtént. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy Izrael eldöntötte, ezt a háborút végigviszi. A szakértő véleménye szerint ennek a háborúnak az lesz a vége, hogy a két terrorszervezet és Irán veszít, és azt a fajta potenciálját, amin keresztül éveken át terrorizálni tudta Izraelt, megszünteti. Tel-Avivot pedig nem érdekli, hogy a Nyugat mit gondol ezzel kapcsolatban.
• Azt is elmondta, hogy akár már ezen a héten, de az elkövetkező időszakban Izrael biztosan el fogja indítani a támadást. Olyan szisztematikus felkészítést és felkészülést látunk, hogy ez nem kérdés, isteni csoda kellene ahhoz, hogy Izrael másként döntsön, és ne akarja ezt az egész helyzetet háborúban lejátszani.
• Závecz Tibor az általuk elvégett közvélemény-kutatásról elmondta: a magyar lakosságnak valamilyen szinten vannak félelmei egy tíz éven belül bekövetkezendő, Kelet és Nyugat között kialakuló katonai konfliktust illetően: 12 százaléka az embereknek azt mondja, hogy nagyon valószínű a kelet-nyugati konfliktus, 55 százalékuk szerint pedig elképzelhető. Az orosz–ukrán háború eszkalálódását illetően már biztatóbb a kép: nagyon kicsi az a csoport, amelyik azt mondja, hogy a határokon átjön hozzánk ez a konfliktus. Bár nincsen háborús pszichózis, mindenképpen bizonytalanság alakult ki az emberekben.
• Arra a kérdésre, hogy képes-e megvédeni minket egy háborús konfliktusban a Magyar Honvédség, mindössze 6 százalék válaszolta azt, hogy nagyon biztos benne, és 16 százalék szerint valószínű. Tehát nagyjából a magyar lakosság egynegyede, egyötöde bízik a Magyar Honvédség védelmi képességében. 
• A podcastben az is elhangzik, hogy a magyar lakosság mennyire bízik abban, egy támadás esetén a NATO megvédi Magyarországot. De arról is szó esik, hogy az emberek szerint egyáltalán van-e helyünk a szervezetben, és hogy hány százalékuk venne részt tevőlegesen egy, a hadsereget segítő akcióban. Az is kiderül, hogy Orbán Balázs nagy port kavaró kijelentései után a Fidesz szavazói, valamint az ellenzéki szavazók hogyan vélekednek minderről. 

A közvélemény-kutatás csütörtökön jelenik meg az Indexen. 

Ha tetszett az adásunk, és még nem tették volna meg, akkor mindenképpen iratkozzanak fel az Index YouTube-csatornájára, hogy ne maradjanak le a további műsorainkról, ha pedig inkább podcastként hallgatnák meg a Frontvonal legújabb részét, ide kattintsanak: