Lapunk elsőként közli teljes terjedelmében a Závecz Research október elején készült kutatását, amely többek között az orosz–ukrán háború megítélését, Magyarország fenyegetettségi helyzetét, a magyar haderő védelmi képességéről alkotott véleményt, valamint az uniós és a NATO-tagságunk támogatottságát vizsgálta.
A Závecz Research ezer fő telefonos megkérdezésével készített reprezentatív kutatást Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő megrendelésére. Az adatfelvétel október 1–8. között történt.
A kutatás szerint az elmúlt bő két évben valamelyest változott az orosz–ukrán háború magyarországi megítélése, de a többségi vélemények nagyságrendjében nincs változás: 2022-höz hasonlóan a lakosság 65 százaléka úgy gondolja, az orosz fél agressziójáról van szó. 62 százalék Oroszországot látja felelősnek a kialakult helyzetért.
Annak a megítélésében viszont jelentősebb elmozdulás történt, hogy Oroszország védekezésből kezdeményezett-e háborút. Két év alatt 13 százalékról 22 százalékra emelkedett az ezt az álláspontot képviselők aránya, miközben 16 százalékról 26 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik szerint Ukrajna tehető felelőssé a jelenlegi háborús helyzetért.
A kutatásból kiderült, a növekedés a bizonytalanok, a kérdést megítélni nem tudók táborának csökkenésével párhuzamosan történt: 2022-ben a lakosság 22–25 százaléka nem tudta, mit gondoljon a háborús felelősségről, egy részük azóta Ukrajna ellenében foglalt állást. A bizonytalanok aránya 12–13 százalékra csökkent.
A Závecz kutatása kitér arra is, hogy az elmúlt két évben a Fidesz és a Mi Hazánk szavazói körében csökkent az Oroszországot elítélők aránya. A kormánypártiak 53 százaléka tartotta agressziónak Oroszország tevékenységét 2022 májusában, ez 41 százalékra csökkent. Jelentősen emelkedett viszont azok aránya, akik szerint Oroszország védekezésből indította a háborút (18 százalékról 44 százalékra). A kérdésben bizonytalan Fidesz-szavazók aránya a felére csökkent. A kormánypárti szavazók körében tehát már többen vannak, akik szerint Oroszország védekezésből indította a háborút, mint akik agressziónak tekintik azt.
Két éve a Fidesz-szavazóknál még az volt a domináns vélemény (46 százalék), hogy Oroszországé a nagyobb felelősség, 23 százalékuk nevezte meg Ukrajnát. Ez az arány átfordult, ma már 53 százalékuk inkább Ukrajnát hibáztatja, 33 százalékuk Oroszországot. A felelősséget megítélni nem tudók aránya a kormánypártiaknál 30 százalékról 14 százalékra csökkent.
A Závecz adatai alapján az elmúlt két évben 50 százalékról 46 százalékra csökkent azok aránya, akik biztosan vagy valószínűleg harcolnának katonaként, vagy más módon segítenék az országot védő hadsereg munkáját egy esetleges támadás esetén.
Mindössze 4 százaléknyian tartják nagyon valószínűnek, hogy a háború átterjed Magyarországra, 41 százalék elképzelhetőnek, de nem valószínűnek gondolja ezt a forgatókönyvet. A kormánypárti szavazóknál az átlagosnál magasabb a helyzetet kifejezetten fenyegetőnek látók aránya – 9 százaléknyi, valamint a falvakban élők és az alapfokú végzettségűek körében is magasabb ez az arány (7–8 százalék).
A többség (55 százalék) csak humanitárius segítséggel támogatná Ukrajnát. Katonai támogatást 18 százalék érez helyesnek, ugyanakkor 18 százaléknyian vannak azok is, akik semmilyen segítséget nem adnának.
A kormánypártiak 63 százaléka csak humanitárius segítséget adna, olyan pedig a kutatás alapján nincs köztük, aki katonai támogatásban is gondolkodna. A Mi Hazánk támogatóinak álláspontja szinte megegyezik a kormánypártiakéval. A Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció támogatóinál 29-29 százalék azok aránya, akik a humanitárius mellett katonai segítséget is adnának Ukrajnának, több mint felük csak a humanitárius álláspontján van, kevesebb mint egytizedük pedig nem is támogatná a szomszédos országot. Az iskolai végzettség emelkedésével egyre kevesebben vannak, akik semmilyen támogatást nem adnának.
A Závecz kutatása azt mutatja, hogy a lakosság 68 százaléka az Európai Unióban történő maradásra voksolna egy ezzel kapcsolatos népszavazáson, 16 százaléknyi kilépéspárti és 16 százaléknyi bizonytalan mellett. A kérdés megítélése a pártpolitikai törésvonalak mentén:
Az érettségizettek, diplomások és a nagyobb városok lakói az átlagot meghaladó mértékben támogatják az uniós tagságunkat.
A NATO-tagság támogatottsága az EU-énál is magasabb, 78 százalék maradáspárti, 8 százalék kilépne, 14 százalék nem tudott véleményt formálni. A Fidesz szavazóinak 17, a Mi Hazánk támogatóinak 20 százaléka hagyná el a katonai szövetséget, a többség a maradás mellett van. A DK-nál és a Tiszánál az óriási többség NATO-párti.
A kutatás több szempontból is vizsgálta a kormány EU-politikáját és külpolitikáját:
A Závecz Research adatai szerint
arra a kérdésre, hogy van-e olyan szomszédos ország, amelytől Magyarországnak katonai szempontból tartania kell, 16 százalék vélekedett úgy, hogy van, 65 százalék szerint nincs, 19 százalék nem tudja / nem válaszol.
A teljes népesség arányában a legtöbben (11 százalék) Ukrajnától tartanak, a második Románia 7 százalékkal.
A válaszadók mindössze 6 százaléka véli úgy, hogy a magyar haderő biztosan megvédené az országot, 16 százalék szerint a honvédség valószínűleg képes lenne erre. 37 százalék úgy látja, hogy a magyar haderő valószínűleg nem tudná megvédeni az országot, további 34 százalék biztos benne, hogy nem. A pártpreferencia és az iskolai végzettség ebben a kérdésben is meghatározó: a kormánypártiak körében magasabb a hadseregben bízók aránya (18 százalékuk teljesen, 36 százalékuk valamennyire bízik a honvédség védelmi erejében). Az iskolai végzettség mentén felfelé haladva meredeken csökken azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy katonai értelemben meg tudnánk védeni magunkat.
12 százalék nagyon valószínűnek tartja, hogy tíz éven belül katonai összecsapás alakul ki a nyugati és a keleti világ között, 55 százalék elképzelhetőnek, de nem valószínűnek látja ezt. 19 százalék egyáltalán nem gondolja valószínűnek. A Fidesz szavazói körében és a falvakban élőknél más csoportokhoz képest magasabb az aránya azoknak, akik egy ilyen katonai konfliktust nagyon valószínűnek látnak, de ez is csak 18 és 17 százalékot jelent.
(Borítókép: Az ukrán hadsereg katonája őrködik a háborúban megsérült Irpinszkij Lipkij lakótelepen 2022. április 28-án. Fotó: John Moore / Getty Images)