Gyopáros Alpár, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is, kifejtette: míg 2010-ben 32 500 bölcsődei férőhely volt az országban, addig ma 67 500. A legtöbb bölcsőde a kistelepüléseken épült, így a bölcsődékkel rendelkező települések száma 2010-hez képest a triplájára nőtt. Kiemelte, a legtöbb igény a falvakban jelentkezett bölcsődék építésére, ami azt jelenti, hogy a legkomolyabb demográfiai fordulatot a falvakban sikerült elérni.

A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy ez közös eredmény, és azt mutatja, hogy nagyon jó úton jár az ország a Magyar falu programmal és általában véve a vidékfejlesztéssel. Gyopáros Alpár elmondta, 2010 előtt azzal a problémával szembesültek, hogy a vidéki kistelepülések az elnéptelenedéstől szenvedtek, bölcsődéket, óvodákat és iskolákat is bezártak.

Amikor 2019-ben elindult a Magyar falu program, már működött a családi otthonteremtési támogatási rendszer, a családi adókedvezmény, a babaváró hitel és elindult a falusi csok. Utóbbi révén 2024-ben már több mint 47 ezer falusi család tudta megteremteni, fejleszteni vagy bővíteni otthonát vidéke

– tette hozzá.

A kormánybiztos beszélt arról is, hogy a vidéki bölcsődék létjogosultságát nemcsak a kedvező demográfiai helyzet, hanem az is bizonyítja, hogy a munkaerőpiac igényli az édesanyák munkába történő visszatérését is.

Az MTI tájékoztatása szerint Visy László polgármester elmondta, hogy az egy csoportszobával működő minibölcsőde építésére a Területfejlesztési operatív programban nyert a település mintegy 65 millió forintot. A magas építési árak miatt a kormány további 112 millió forint támogatást biztosított a kivitelezéshez.