A 2012-es szabálysértési törvény hatálybalépése óta ötvenezer forint az az értékhatár, ami alatt egy vagyon elleni cselekmény elkövetőjét szabálysértés, afölött pedig bűncselekmény elkövetéséért vonnak felelősségre. Az infláció miatt egyre több kisebb súlyú cselekmény szabálysértés helyett bűncselekménynek minősül.
Napjaink egyik népszerű filmjében, a Rebel Ridge című thrillerben a főhősnő, egy Summer McBride nevű bírósági dolgozó (AnnaSophia Robb alakításában) elmesélte, hogy válásakor zálogba adta apósa fűnyíróját. A géphez tartozott egy lombfúvófej is, amit rajtahagyott, amikor lenyúlta a garázsból. A lombfúvófej tornászta fel a lopást kicsiből jelentős értékűvé. „Bűnöző lettem egy fűnyíróalkatrész miatt” – összegezte történetét a nő.
Magyarországon a szabálysértési értékhatár 50 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a cselekménnyel (például lopással) okozott kár vagy vagyoni hátrány nem éri el az ötvenezer forintot, a felelősségre vonás szabálysértési eljárás keretében történik. Ha viszont ezt az értéket az okozott kár (vagyoni hátrány/jogtalan előny) átlépi, már bűncselekményről beszélünk.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény olyan cselekményekre vonatkozik, amelyek a bűncselekménynél kisebb mértékben károsítják vagy veszélyeztetik a társadalmi, gazdasági vagy közrendet. Egy tulajdon elleni szabálysértés esetében (ezek közé tartozik a lopás, a sikkasztás, a csalás és a rongálás is) az okozott kár (vagyoni hátrány/jogtalan előny) 50 ezer forintnál kisebb.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának 2015-ös összefoglaló véleménye szerint az 1978-as Büntető törvénykönyv hatálybalépése dekriminalizációs hatást eredményezett, ugyanis a Btk. kihirdetésekor a vagyon elleni bűncselekmények értékhatára ötszázról ezer forintra emelkedett. Ugyanez történt a 2012-es szabálysértési törvény hatálybalépésekor is, amikor a szabálysértési értékhatár húszezerről ötvenezer forintra emelése azzal a hatással járt, hogy
a vagyon elleni bűncselekmények jelentős részéből szabálysértés lett.
A törvényjavaslathoz fűzött indokolás ki is emelte, hogy a szabálysértési értékhatár emelésével negyedével csökkenthető a vagyon elleni bűncselekmények száma. Ez az értékhatár viszont 2012 óta változatlan.
Ha a Magyar Államkincstár táblázatából indulunk ki, amely az idei nyugdíj megállapításakor a keresetek beszámításához alkalmazandó valorizációs szorzószámokat tartalmazza, akkor a 2012. évi ötvenezer forint (2,721-es szorzót használva) ma már 136 050 forintot ér.
Tehát az inflációt figyelembe véve ma már százezer forint fölött kellene lennie a szabálysértési értékhatárnak.
Polt Péter legfőbb ügyész az ügyészség tavalyi tevékenységéről szóló beszámolójából kiderül, hogy a vagyon elleni bűncselekmények közül a lopások száma 4,9 százalékkal, a csalásoké 17,7 százalékkal növekedett.
A KSH adatai szerint tavaly hazánkban 178 172 bűncselekményt regisztráltak, és ezek közül 49 127 volt a lopások és 19 704 a csalások száma. Vagyis ez a két deliktum teszi ki az összes regisztrált bűncselekmény csaknem 40 százalékát.
Egy inflációt követő értékhatár-emelés esetén ezek a számok jelentős mértékben csökkennének.
Ha a szabálysértési értékhatárok nem is, de a bírságok összeghatárai 2023. szeptember 1-jétől emelkedtek: a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezerről hatezerötszázra, a legmagasabbé százötvenezerről kettőszázezerre, míg a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetében háromszázezerről négyszázezer forintra nőttek.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)