Lázár János október 16-án jelentette be, hogy lezárult a Magyar Közlekedési Múzeum építészeti ötletpályázata. A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy „a szigorúan anonim szakmai elbírálás során egy debreceni iroda bátor és kifinomult építészeti alkotása nyerte a Magyar Közlekedési Múzeum ötletpályázatát. A bírálóbizottság érvelése szerint az Archiko Kft. alkotása a beérkezett 18 pályamű közül a legegyedibb, és a leginkább megfelel a kiírás ikonikussággal kapcsolatos kritériumainak”.

Az építési és közlekedési miniszter elárulta: „A pályázat célja az volt, hogy a debreceni helyszínen megvalósuló Magyar Közlekedési Múzeum olyan jövőbe mutató, gépjárműközpontú kiállítást kínáló, emblematikus épület legyen, amely megfelel a legmodernebb múzeumtechnológiai követelményeknek, és egyúttal kiegészíti a szomszédos BMW Group gyár látogatóközpontját.”

A tóval körbevett, vitorlásra hasonlító épület tervét többen is szkeptikusan fogadták. A projekt egyik legnagyobb kritikusa Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár, a Fővárosi Közgyűlés Podmaniczky-frakciójának vezetője.

Vitézy Dávid úgy látja, „természetesen kell és lehet a vidéki nagyvárosokban fejleszteni a kulturális kínálatot, létre lehet hozni új kiállítóhelyeket és múzeumokat – de Budapestet megfosztani az országos múzeumaitól semmi más, mint az agresszív bosszúpolitika folytatása a főváros ellen Lázár János részéről”.

„Mitől jobb helyszín ez, mint Budapest, ahol az Északi Járműjavítóban az autentikus ipari műemléki, vasúti csarnokban az időszaki kiállítások létrehozására, a terület előkészítésére, a kiviteli tervek kidolgozására már milliárdokat költött a magyar állam, és egy tömegközlekedéssel kiválóan elérhető helyen kaphatna végre állandó új otthont a múzeum?” – tette fel a kérdést Vitézy Dávid, aki azt ígérte, a Fővárosi Közgyűlés következő ülésén kezdeményezi, hogy minél szélesebb politikai összefogással mondjanak nemet erre a tervre.

Karácsony Gergely főpolgármester korábban úgy vélekedett, hogy „a Közlekedési Múzeum azon kevés kormányzati projektek egyike, aminek legalább a helyszínét jól jelölték ki, ezt legalább nem közparkban akarták felépíteni, hanem egy rozsdaterületet rehabilitálva, a Népliget szomszédságában. Semmilyen szakmai, semmilyen észérv nem szól a Debrecenbe költöztetés mellett. Budapesten van jó helyen, és már csak a ráköltött sok-sok milliárd forint miatt is itt kell maradnia, itt kell befejeznie a kormánynak”.

Lánszki Regő: Olyan Közlekedési Múzeumot szeretnénk, ami nem csak egy vitrin

„Nem a költözés szót használnám, mert jelenleg nem működik a Közlekedési Múzeum. Kerestük az új múzeum helyét, nemzetközi példákat is alapul vettünk a döntésnél, például Németországban, Sinsheimben egy autópálya mellett található Európa egyik legnagyobb és leghíresebb közlekedési múzeuma. A British Motor Museum pedig Birmingham mellett működik. Olyan Közlekedési Múzeumot szeretnénk, ami nemcsak egy vitrin, ahol régi szerkezetek vannak, hanem egy élő intézmény is, ami összekapcsolódik a jövőkutatással. Ehhez olyan régiót érdemes keresni, amiben erősen jelen van valamilyen típusú közlekedéshez kapcsolódó gyártás” – kezdte lapunk kérdésére Lánszki Regő, hozzátéve: szívügye Budapest fejlesztése, de ez nem jelenti annak a hetvenes évekbeli gondolatnak a továbbvitelét, hogy van egy vízfeje az országnak, és valamennyi kulturális intézménynek a fővárosban a helye. Budapest mellett a fejlődő régiók nagyvárosainak is szükségük van kulturális projektekre.

Az államtitkár azzal folytatta, hogy ilyen szempontok mentén haladva felmerülhet például Győr, Kecskemét, Szeged vagy Debrecen is helyszínként.

Debrecen az a város, amelynek a korábbi évtizedekben még nem sok köze volt az autóiparhoz, de hamarosan Magyarország egyik legkomolyabb központjává válik többek között a BMW-nek és az akkumulátoripari beruházásoknak köszönhetően. Debrecen a következő évtizedekben regionális központ lesz. A Kassa–Debrecen–Nagyvárad tengely több millió ember életét határozhatja meg

– húzta alá Lánszki Regő.

Ha pedig már Debrecen, miért nem a belváros, vagy annak környéke lesz a múzeum helyszíne? Az államtitkár leszögezte, a városfejlesztés egyik alapja, hogy nemcsak a belvárosban helyeznek el funkciókat, hanem külsőbb területeken is. A Közlekedési Múzeum leendő helyszíne jól megközelíthető, közösségi közlekedéssel is elérhető lesz, közel lesz a BMW-gyárhoz, és egy újabb turisztikai célpont lehet a nyugati-keleti tengelyen közlekedőknek.

„Ötletpályázat volt, nem tervpályázat”

Lánszki Regő a nyilvánosságra hozott tervekkel kapcsolatban világossá tette:

Ez egy ötletpályázat volt, nem tervpályázat. Korábban ritkán írt ki ilyeneket az állam, de egyre több projektnél szeretnénk ezt alkalmazni. Mindenféle megkötés nélkül építészeket, szakági tervezőket kértünk arra, hogy egy adott helyszínre álmodjanak valami különlegest. Nagyon eltérő tervek érkeztek, tizennyolcból kilencnél találtunk olyan gondolatot, amit jónak, egyedinek gondolunk, és fel fogunk használni a tervezési program kialakításánál. Tehát nem egy klasszikus tervpályázatról van szó, amin az első helyezett tervet megvalósítjuk. Más pályaművekből is sok ötletet továbbvihetünk, és a végén ezeknek egyfajta integrált mixe adhatja magát a tervet.

Az államtitkár a közzétett, vitorlásra hasonlító épület látványtervéről elmondta, hogy különleges a formavilága, a Debrecen széli területen ikonikussá válhat ezekkel az ívekkel és betonhártyákkal. A pályázatokat elbíráló bizottságban egyébként múzeumépítők, múzeumműködtetők, valamint Kossuth, Pro Architectura, és Ybl-díjas építészek hosszú érvelés után konszenzussal döntöttek a sorrendről.

A folyamat következő lépése, hogy a pályamunkák kiértékelése után meghatározzák a pontos tervezési programot. Az építésre és a működtetésre az uniós szabályoknak megfelelően pályázatot írnak ki.

(Borítókép: Az új Közlekedési Múzeum terve. Fotó: Lánszki Regő / Facebook)