A magyar történelemben mától Orbán Viktor egyedüliként birtokolja az egyhuzamban leghosszabb ideig hatalmon lévő miniszterelnök címét. Korábban Tisza Kálmán volt az, aki több mint 14 éven és négy hónapon keresztül kormányozta az országot. Noha Orbán már az összkormányfői napok számát 2020-ban túllépte, ezúttal újabb rekordot pipálhatott ki. Megnéztük, pontosan hogyan is nézett ki az elmúlt csaknem másfél évtized, mik voltak a legfontosabb mérföldkövek Orbán miniszterelnöksége alatt.
5259 nap. Ennyi ideig volt egyhuzamban Magyarország miniszterelnöke 1875 októbere és 1890 márciusa között Tisza Kálmán, akinek hatalma olyan betonbiztosnak és megdönthetetlennek tűnt, hogy korában mindenki csak Generálisként emlegette. Mégis, elég volt egyetlen – politikailag – elhibázott döntés, hogy a népharag miatt lemondásra kényszerüljön, csaknem másfél évtizednyi kormányzás után.
Tisza ugyanis a törvényi rendelkezéseknek megfelelően automatikusan megvonta azoktól a magyar állampolgárságot, akik egy évtizeden keresztül külföldön tartózkodtak. Így kellett tennie Kossuth Lajossal is, hiába próbálkozott Ferenc Józsefnél méltányosságot kérni, ez sikertelen volt. Az állampolgárság megvonását pedig óriási felháborodás követte, tüntetések kezdődtek, aminek eredményeként Tisza lemondott.
Rekordját, az összes miniszterelnökként eltöltött napokat nézve több mint száz éven keresztül senki sem tudta megközelíteni sem, egészen Orbán Viktorig. Legközelebb Lázár György járt hozzá, aki 1975 és 1987 között volt miniszterelnök, igaz, jóval kisebb hatalmi befolyással. Orbán Viktor 1998 és 2002 között töltötte első ciklusát, majd 2010-ben, nyolcévnyi baloldali kormányzás után tért vissza a hatalomba, amelyet három országgyűlési választás után is jelentős többséggel birtokol.
A kormányfő Tisza első rekordját a miniszterelnöki napokat nézve még 2020 novemberében döntötte meg, hétfőtől pedig az egyhuzamban hatalmon lévő miniszterelnöki napokat is sikerrel átlépte.
Orbán Viktor hétfőn már 5260. napja irányítja az országot megszakítás nélkül, és amennyiben nem történik jelentős változás, akkor még további 18 hónapot is hozzátehet ehhez a rekordhoz.
De mi is történt legutóbbi hatalomra kerülése óta? Megnéztük, mik voltak az elmúlt csaknem másfél évtized legemlékezetesebb mérföldkövei.
A 2010-es országgyűlési választások igencsak felfokozott hangulatban zajlottak. Akkor már csaknem négy éve tematizálta a közéletet Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, amelyet az első fél évben heves tüntetések kísértek, de később a pénzügyi világválság, majd az ebből eredő kormányválság után egyértelmű volt, ki az esélyese a szavazásnak, csak az volt a kérdés, mennyivel tud nyerni a Fidesz–KDNP-pártszövetség. A választ azóta már tudjuk, az első kétharmados győzelmet a választások éjszakáján Orbán Viktor forradalomnak nevezte, amely a szavazófülkékben zajlott le, miután a voksok több mint 52 százalékával győztek, összesen 2,7 millió szavazatot kaptak.
Már néhány hónappal a választások után első komolyabb nehézségével kellett szembenéznie friss kormányával Orbánnak, amikor a vörösiszap-katasztrófa sokkolta az országot.
A kormány rendkívül gyorsan cselekedett, és azóta is kijelenthető, hogy igazán a válságok idején pörög fel a kormányzati gépezet és kommunikáció. Ez egyetlen apróbb megingást – a koronavírus-járvány betörése előtti néhány bizonytalan napot – leszámítva végigkísérte az elmúlt másfél évtized kormányzását.
Az ország 2013-ban újabb szót tanult meg a kormányzati kommunikációnak köszönhetően: akkor vetődött fel először a milliókat érintő és azóta ugyan több jelentős változáson átmenő, de máig létező rezsicsökkentés. Az intézkedést ugyan számos kritika érte már meghozatala óta, a közvélemény továbbra is pozitívumnak tartja.
Aztán 2014-ben nagy részben ennek is köszönhetően jöhetett az újabb kétharmados győzelem, igaz, több mint négyszázezerrel kevesebb voksot gyűjtött be a kormánypárt, mint négy évvel korábban, így is megőrizte a hatalmat.
Nem sokkal később, 2015 elején szintén fontos mérföldkő volt a devizahitelek forintosítása, amelyet akkor külföldi szakértők is rendkívül ügyes húzásnak neveztek. A Bloomberg akkori cikkében egyenesen a világ legjobb üzletének nevezte a forintosítást, amelynek köszönhetően több száz milliárdnyi hiteltehertől szabadulhattak meg a magyar devizahitelesek.
Még abban az évben robbant ki a migrációs válság Európában, elsősorban az akkor már jó ideje tartó szíriai polgárháború nyomán. De nemcsak a Közel-Keletről, hanem Afrikából is özönlöttek illegális bevándorlók a kontinensre. Nyárra lett akkora a nyomás, hogy immár Magyarországon is érezhető volt a válság: a kormány egy ideiglenes határzárat kezdett építeni a déli határra, őszre pedig így is annyian érkeztek az országba, hogy ezrek éjszakáztak a nagyobb budapesti pályaudvarokon, majd sokan onnan gyalog indultak útnak Németország felé. Röszkénél a határátlépés szigorításából erőszakos összecsapások is kialakultak, végül teljes zárást rendelt el a kormány a déli szakaszon.
A migrációs válság azóta is központi témája az Orbán-kormánynak, egyben kilenc éve állandó konfliktusforrás is az uniós intézményekkel.
Erre az időszakra, 2015 nyarára tehető a családi otthonteremtési kedvezmény, azaz a csok elindítása is, amelyet azóta már több mint 250 ezer család vett fel Magyarországon. A korábbi rendszert idén váltotta fel a csok plusz, amely a hitelösszegeket növelte, de sok más szempontból jelentősen szigorította a feltételeket.
A migrációs téma ugyanakkor egészen a 2018-as választásokig forró maradt, ebből következett, hogy a kormánypártok nemcsak visszaszerezték a négy évvel azelőtt elvesztett szavazóikat, hanem minimálisan növelte is a Fidesz–KDNP a 2010-es eredményét, több mint 2,8 millióan szavaztak rájuk.
Mint említettük, ebben, a negyedik ciklusában, 2020-ban döntötte meg Tisza Kálmán első rekordját, és ő lett a leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnök, egy évre rá pedig az unió leghosszabb ideje hivatalban lévő kormányfője is lett. Sőt nemzetközi kitekintésben is második helyen áll. Legalábbis a parlamentáris demokráciákat nézve: ezek tekintetében egyedül a dominikai Roosevelt Skerrit előzi meg Orbánt a maga több mint húszévnyi kormányzásával.
2020 azonban más miatt is emlékezetes marad, hiszen akkor nézett szembe az ország az egyik legnagyobb válságával, a koronavírus-járvánnyal, amely a kormányzatot is teljesen más cselekvésre késztette. Az első napokban még kissé bizonytalannak tűnt a kormány, például az iskolák teljes zárását a legvégsőkig el akarták kerülni, még egy olyan kormányrendeletet is kiadtak, amelyben megtiltották a rendkívüli szünet elrendelését az iskolaigazgatóknak.
Március közepére azonban teljes lett a pánik az országban az egyre növekvő fertőzések – és a Nyugat-Európában látott kórházi helyzetek – miatt, ezért maga a miniszterelnök állt kamerák elé és jelentett be rendkívüli intézkedéseket. A kormányfő – akárcsak a többi válságnál – hamar rátalált a kommunikációra, és onnantól ő irányított, közösségi oldalából is úgy tűnt, mindig mindenhol ott van, ahol fontos tanácskozás, megbeszélés zajlott.
A koronavírus kezelése két évig tartott, kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel. Aztán bekövetkezett az, amire a kormány sem számított 2022 februárjában: Oroszország támadást indított a szomszédos Ukrajna ellen. Akkori – belső – kormányzati információk egyébként még hetekkel azelőtt is arról szóltak, hogy Moszkva nem támad. Az, hogy végül mégis megtörtént, meglepte a kabinetet, főleg, hogy a miniszterelnök február elején még Moszkvában járt Vlagyimir Putyinnál.
Orbán aztán gyorsan ráállt itt is arra a kommunikációra, amelyet azóta is hangoztat: mielőbbi tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgetnek. Ez ugyanakkor nem talált eddig túl termékeny talajra, a magyar kormány tagjai hiába jártak már többször Moszkvában, Orbán pedig idén Kijevben is, semmivel sem került közelebb a háború vége.
A háborús helyzet ugyanakkor igencsak nyomot hagyott a 2022-es választásokon, amikor a Fidesz–KDNP soha korábban nem látott mértékben gyűjtött be szavazatokat: több mint 3 millióan szavaztak a kormány maradására. Hogy a következő mit hoz, azt egyelőre nem tudni, hiszen a februárban kirobbant kegyelmi botrány nyomán felbukkanó új erő, a Tisza Párt előbb az ellenzéki pártokat „fogyasztotta el”, a legfrissebb mérések szerint pedig népszerűségben egyre közelebb kerül a kormánypártokhoz, azaz hosszú évek után úgy tűnik, valóban kihívója lesz 2026-ban a Fidesz–KDNP-szövetségnek.
Addig persze még van másfél év, amely során az Orbán-kormány tehet arról, hogy újabb, immár hatodik ciklusába belekezdhessen. A Tisza név egyébként idén máshogy is közelebb került az Orbán-kormányhoz: idén adták át ugyanis a felújított geszti Tisza-kastélyt, amelyben azóta már kétszer is járt a miniszterelnök, hiszen az átadáson beszédet mondott, majd néhány hete a kihelyezett kormányülést is itt tartották meg.
Tisza Kálmánt egyébként a dualizmus állhatatos és sikeres generálisaként emlegette.
A két miniszterelnök között egyébként több hasonlóság is van. Például Tisza Kálmán kormányfősége alatt létrejött a mamelukok csoportja, azaz olyan feltétel nélküli lojalitással bíró képviselők, akik bármilyen témában követték vezetőjüket és egyetlen törvénynél sem szavaztak ellene. Ez most a Fideszre is igaz, belülről egyetlen csatát sem kellett megvívnia az elmúlt 15-20 évben Orbánnak saját pártjával. De szintén van hasonlóság a válságkezelésben is, hiszen Tisza népszerűsége is jelentősen megugrott az 1879-es nagy árvíz sikeres kezelése után. Szeged teljes újjáépítése is az ő nevéhez fűződik. De Budapest jelentős része is az ő miniszterelnöksége alatt érte el jelenlegi formáját.
(Borítókép: Orbán Viktor és Tisza Kálmán. Fotó: Szollár Zsófi / Index, Wikipédia)