Az Országgyűlés hétfői napján, napirend előtt elmondta utolsó parlamenti felszólalását a felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Fekete-Győr András. Az ülésen a Jobbik felvetette a választójog korlátozását, valamint felszólalt Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője is.
Az Országgyűlés hétfői ülésén, a felszólalások előtt a képviselők megemlékeztek Potápi Árpád Jánosról és Szilágyiné Császár Teréziáról.
Kanász-Nagy Máté azzal kezdte a napirend előtti felszólalások sorát, hogy részvétét fejezte ki, Potápi Árpád Jánossal volt szerencséjük együtt dolgozni nemzetpolitikai kérdésekben.
Az LMP politikusa ezt követően közlekedési kérdésekről beszélt. A többség a közösségi közlekedés segítségével próbál eljutni A-ból B-be, sokan a HÉV használatával, de a kormány nemhogy megkönnyítené az ő dolgukat, inkább nehezíti.
„A menetrend legfeljebb csak papíron létezik, a vonatközlekedés esetében mindenképpen. Kisebb szerencse ha egy vonatnak sikerül betartania a menetrendben foglaltakat” – fogalmazott Kanász-Nagy Máté, hozzátéve: a HÉV-et közel egy évtizede vette el a kormány a fővárostól, azóta folyamatosan romlik az infrastruktúra, személyesen is tapasztalja.
„A járatritkítások és a kisiklások váltak menetrendszerűvé” – jelentette ki Kanász-Nagy Máté, aki megemlítette a Keleti Pályaudvaron hétfőn kisiklott mozdonyt is.
Lázár Jánosnak nem kellene hisztériarohamot kapnia, ha vonatközlekedésről vagy a HÉV-közlekedésről van szó. Lázár Jánosnak az lenne a legfontosabb dolga, hogy miután bocsánatot kért, végre fejlessze a szolgáltatásokat
– üzente az építési és közlekedési miniszternek Kanász-Nagy Máté.
Válaszában Ágh Péter elmondta, ha a HÉV-fejlesztésekről, a közösségi közlekedésről van szó, akkor
az tipikus példája annak, hogy a magyar baloldal milyen módon vetette vissza Magyarországnak, Budapestnek és a közlekedés fejlesztésének lehetőségét. A HÉV-fejlesztés kiválóan előkészített projekt lett volna, ha Magyarország megkapja azokat az uniós forrásokat, amelyek a magyar embereknek járnak, azonban napról napra a baloldal brüsszeli képviselői azon dolgoztak, hogy gátolják a hazánknak járó uniós forrásokat.
Az államtitkár világossá tette, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium elkötelezett a HÉV-fejlesztés mellett. A járatritkítással kapcsolatban leszögezte: „Ez az egész ügy politikai hátsó szándékból elkövetett zavarkeltés volt, nem lesz menetrendváltozás, ilyen vezetői szándék vagy döntés nem is volt. Ugyanannyi HÉV, ugyanolyan gyakran, ugyanakkora kapacitással közlekedik majd”, járműhiány a műszaki tartalék tekintetében állhat elő.
Ágh Péter a vasúttal kapcsolatban elmondta, hogy Lázár János akciótervet hirdetett, és a következő években nagyon komoly vasúti fejlesztések valósulhatnak meg.
Toroczkai László arról beszélt, hogy tizenkilenc éve húzódik a XII. kerületi Turul-szobor ügye,
és még mindig ott tartunk 2024-ben, hogy az SZDSZ szellemisége irányítja ezt a kérdést. Most éppen Kovács Gergely, aki a Kétfarkú Kutya Párt társelnöke, mondja, hogy le kell dönteni a szobrot, és el kell vinni a kommunista diktatúra szobrainak emlékparkjába.
A Mi Hazánk elnöke szerint a világon bárhol máshol elképzelhetetlen, hogy egy nemzet eredetmondájának a legendás alakját ábrázoló szobrot akarjon ledönteni egy megválasztott polgármester.
Toroczkai László arra hívta fel a figyelmet, hogy egyik pártnak sincs javaslata, nem is tiltakoznak „egy ilyen elképesztő, magyarellenes és nemzetellenes cselekmény miatt”, kivéve a Mi Hazánk Mozgalom. A párt október 23-ára a szoborhoz szervez demonstrációt.
Válaszában Rétvári Bence úgy vélekedett,
ilyen az, amikor a cancel culture megérkezik a Hegyvidékre, és a magyar nemzeti szimbólumainkat akarja ledönteni.
Az államtitkár jelezte, turullal az ország számtalan helyén lehet találkozni, még a parlamentben is van turulábrázolás, ami a történelmünk része. Rétvári Bence leszögezte, azok a részek kerültek ki a magyar történelem folytonosságából, amikor a turult tagadták, ilyen a náci és a kommunista diktatúra.
Rétvári Bence úgy látja, hogy Pokorni Zoltán, a kerület korábbi kormánypárti polgármestere már mindent kiigazított a Turul-szobor ügyében.
Szabó Tímea szerint érdemes megnézni, hogy mennyi valósult meg azokból az álmokból, amelyekért az 1956-osok az életüket áldozták, ide sorolta a függetlenséget, a szabadságot, az anyagi és a fizikai biztonságot.
Orbán Viktor és kormánya lassan tizenöt éve van hatalmon, egyenesen visszavezették hazánkat az '56 előtti és utáni időkbe, azaz elárulták '56 eszméjét
– vélekedett a Párbeszéd – Zöldek politikusa, aki többek között megemlítette a „soha nem látott mértékűre nőtt” államadósságot, a román minimálbér magyarnál magasabb szintjét, a 400 forintos eurót, valamint azt, hogy „jöttment Orbán Balázsok alázzák az '56-os hősöket és rúgnak bele az ukrán honvédőkbe”.
Szabó Tímea ezt követően az „óbudai római kemping alattomos befoglalásáról beszélt”, amely egy háromszorosan védett terület. „Ide akarnak majd Tiborcz István vezetésével építeni mélygarázst és hotelt, természetesen park és rekreációs fejlesztés címén.” A politikus leszögezte, hogy meg fogják akadályozni ezt a beruházást.
Válaszában Zsigó Róbert kijelentette:
Azt kérem az ország jóérzésű polgárainak nevében, ha lehetséges, önök ne foglalkozzanak 1956 hőseivel. Önök, akik annak a politikai kormányzásnak az örökösei, akik 2006. október 23-án hagyták és közösséget vállaltak azzal, hogy Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök által irányítva az ünneplő tömeg közé lőjenek. Szégyelljék magukat.
„Ha nem kiabál, hanem figyel, hátha meg is jegyzi” – szólt oda az államtitkár a felszólalást kommentáló Szabó Tímeának. Zsigó Róbert az szerint az érintett óbudai területen az alapítvány a jó gazda gondosságával jár el, ez nem jelent beépítési szándékot.
„Joggal gondoltuk többen hogy amikor egy óbudai képviselő aktuális ügyekben szólal fel akkor az önnel jó kapcsolatban lévő DK-s óbudai polgármester korrupciós ügyét is előveszi, és elmondja, hogyan határolódik el ettől az ügytől. Sajnos erről nem mondott egy szót sem” – említette meg Kiss Lászlót Zsigó Róbert.
Brenner Koloman felszólalásában azt javasolta, hogy:
Ne szavazhasson az a magyar polgár hazánk sorsáról, aki arra nem képes. A Jobbik kezdeményezi, hogy azon magyar állampolgárok, akik nem képesek arra, hogy elvégezzék a 8 általánost, illetve akiktől megvonták a gyermekfelügyeleti jogot, ne rendelkezzenek aktív és passzív szavazati joggal.
A Jobbik képviselője aláhúzta, kiállnak amellett, hogy minden magyar szavazhasson, „de csak akkor, ha erre szellemileg is képes”. Ez része a párt által kidolgozott választójogi reformnak, „ami azt szolgálná, hogy visszaálljon hazánkban a kiegyensúlyozott polgári demokráciákra jellemző fékek és ellensúlyok rendszere”.
A javaslatcsomag része a közvetlen államfőválasztás, a kétfordulós választás visszaállítása és a győzteskompenzáció eltörlése is.
Válaszában Répássy Róbert világossá tette:
Amiről ön beszél, azt úgy hívják a választójog történetében, hogy műveltségi cenzus. Ezt nyolcvan évvel ezelőtt törölték el Magyarországon. Nyolcvan évet fordítana vissza ön a történelem kerekén.
Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy számos nemzetközi jogi, emberi jogi egyezmény az általános választójogot írja elő a demokrácia minimumkövetelményeként. „Képviselő úr, szerintem már volt jobb ötletük is, javaslom kicsit gondolkodjanak még” – szúrt oda Brenner Kolomannak Répássy Róbert.
A felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Fekete-Győr András azzal kezdte utolsó parlamenti felszólalását, hogy:
Négy nappal ezelőtt az Orbán-rendszer által leuralt ítélőtábla egy koncepciós perben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt, azért, mert az önök rendszere ellen és a magyar munkavállalók védelme érdekében tüntettem. Négy napja az utolsó szó jogán védőbeszédet mondtam. Most itt, az önök által leuralt parlamentben vádbeszédet mondok.
A momentumos politikus szerint ez a történet a megfélemlítésről szól, „látjuk és érezzük, hogy újra zsarnokság van Magyarországon”. Azt is látják, hogy egzisztenciák törnek keresztbe, fiatalok százezrei vándorolnak el, és „ha valamire rá akarják tenni a kezüket, akkor ráteszik a kezüket”.
Fekete-Győr András szerint egyre több párhuzam van 1956 októbere és a mai Magyarország között: „A mai magyar kormány reggel, délben és este is orosz érdekeket képvisel. Önök Szuverenitásvédelmi Hivatal néven újra ÁVH-t működtetnek Magyarországon.”
Fekete-Győr András végül azt ígérte, „ha akarják, dugjanak börtönbe, de én ott leszek az emberekkel”.
Válaszában Hidvéghi Balázs kijelentette:
Ön nem egy politikai elítélt, hanem elítélt politikus, aki köztörvényes bűncselekményt követett el, ezért a bíróság teljesen jogosan önt elítélte. Evidens ügyről van szó, a szólásszabadság és a véleményszabadság fontos alapérték, de ez nem egyenlő az erőszakkal.
Az államtitkár szerint a baloldal nagyon szeret az áldozat szerepében tetszelegni, ezt a hagyományt követi Fekete-Győr András is – aki közben elhagyta az üléstermet. Hidvéghi Balázs tisztázta, nem leuralták a parlamentet, hanem a választópolgárok szabad választáson döntöttek arról, hogy kik és milyen arányban jutnak az Országgyűlésbe.
Hidvéghi Balázs arra is felhívta a figyelmet, hogy Gyurcsány Ferenc folyamatosan fenyegetőzik, amikor például úgy fogalmaz, hogy jegyezzék meg az ügyészek és a bírák nevét. „Mi ez, kérem szépen, ha nem a legalapvetőbb demokratikus szabályok támadása és lábbal tiprása?”
Komjáthi Imre, az MSZP elnöke arról beszélt, más témával készült, de Hidvéghi Balázs felszólalása reakcióra készteti. „Ön arról beszélt, hogy milyen erőszakos módon lépett fel régen a baloldal.”
Nem kenyerem és nem támogatom az erőszakot, de azt azért tisztázzuk, hogy a mi dédapáink, ükapáink a saját vérük által harcolták ki az utcán csendőrökkel, kardlappal azokat a jogokat, amelyeket önök most lábbal tipornak. Azért van nyolcórás munkaidő, szabadság és társadalombiztosítás, mert annak idején az emberek felemelték a szavukat, és bátrak voltak. Teljes szolidaritásomról biztosítom Fekete-Győr Andrást
– rögzítette Komjáthi Imre, hozzátéve: korábban ő is nekifeszült a rendőrsorfalnak, ki is ficamodott a térde, el is ítélték, a büntetését közmunkaként dolgozta le. „Mi vállaljuk az önök rendszerével szembeni kiállást. Egyetlen kérésünk van, hogy ezt a politikai harcot önök tisztességgel műveljék, ne úgy, hogy egzisztenciálisan és politikailag kinyírnak képviselőket” – kérte Komjáthi Imre.
Válaszában Fónagy János elárulta, tisztelni való dolog, ha valaki vállalja azt, amiben hisz, még akkor is, ha nem ért vele egyet, de azt kérte Komjáthi Imrétől, hogy:
Az erőszakot ön semmilyen módon ne magasztalja. Az, hogy szakállal felnőttnek látszó sihederek megpróbálják a közrendet akadályozni, hogy örömüket lelik abban, hogy magyar nemzeti álmokat – az olimpiára gondolok – meghiúsítanak, minden megmozdulásukkal csak rombolnak, semmilyen pozitív megközelítésük nincs, kérem, az ezekkel való egyetértést ne vállalja fel, mert a saját, egyébként tiszteletre méltó baloldali álláspontját kockáztatja ezzel.
Az államtitkár úgy látja, hogy helye van az utcának, amikor társadalmi véleményt nyilvánít az adott államrend keretei között, de az oktalan erőszaknak nincs helye.
Sebián-Petrovszki László szerint:
Nagy baj van, és egyre nagyobb, mert nem jönnek a Magyarországnak járó uniós pénzek hazánkba. Röviden összefoglalva azért nem jönnek, mert az Orbán-kormány 14 éves kormányzása alatt azt érte el, hogy a demokráciát olyan szinten lerontotta, és összefűzte a rendszert a korrupcióval, hogy ez már az uniónak is sok volt. Ez rossz mindenkinek, rossz az országnak, az állampolgároknak.
A DK-s politikus arra hívta fel a figyelmet, ha nem születik megállapodás év végéig, akkor véglegesen is eleshetünk forrásoktól. Azt kérte a fideszes képviselőktől, hogy ne a szokásos mantrával válaszoljanak, mert ez nem az ellenzék miatt van, „önök kormányoznak 14 éve kétharmados többséggel”. A DK antikorrupciós csomagot nyújtott be a parlamentben, amely lehetővé tenné, hogy uniós források érkezzenek az országba.
Válaszában Répássy Róbert elmondta:
Ami a Demokratikus Koalíciót illeti, leánykori nevén MSZP, bizonyára emlékeznek rá, hogy kormányon voltak. Élénken emlékszik mindenki Gyurcsány Ferenc kormányának korrupciós ügyeire. Pontosan emlékszik mindenki arra, hogy a korrupció szakértői ülnek itt velem szemben. Nem is beszélve arról, hogy ahol hatalmat kaptak néhány önkormányzatban, ott is sikerült meghonosítani a korrupciót.
Az államtitkár szerint abban, hogy Magyarország nem kapja meg az uniós forrásokat, az ellenzéknek oroszlánrésze volt: „Önök nemcsak a korrupció szakértői, hanem a Magyarország elleni áskálódás szakértői is.”
Simicskó István is felszólalt napirend előtt, a KDNP frakcióvezetőjét megdöbbentette Potápi Árpád halálhíre, a KDNP osztozik a gyászban.
A kormánypárti politikus ezt követően arról beszélt, hogy az Európai Unió vezetői az elmúlt években számos rossz döntést hoztak, az EU világpolitikában betöltött szerepe csökkent. Simicskó István megemlítette a nemzeti konzultációt is – a kormány ezúttal gazdaságpolitikai témában postázza a kérdőíveket –, amelyet egyedülálló demokratikus megoldásnak tart.
Panyi Miklós a magyar kormány nevében kifejezte részvétét Potápi Árpád családja felé.
Az államtitkár a nemzeti konzultációt egy olyan demokratikus intézménynek nevezte, amely az ország szempontjából fontos kérdésekben kéri ki az állampolgárok véleményét, ez erős legitimációt ad a kormánynak a brüsszeli vitákban. „Az európai balliberális elit mindent megtesz, hogy megbuktassa a kormányt” – húzta alá Panyi Miklós.
Kocsis Máté felszólalásában szórakoztatónak nevezte a strasbourgi parlamenti vitát. „Mi, naiv európai polgárok azt gondoltuk, hogy itt lehet szót ejteni a kontinensünk vezető testületének fontos ügyeiről. A háborúról, a migrációról, a versenyképességről, az átalakuló világrendről, abban Európa helyéről. Ehelyett egy nagy magyargyalázássá vált a testület, amit végül is szívünk mélyén büszkén viselünk, mert ezek szerint kis hazánk és kormánya képes arra, hogy Európa meghatározó témáit sutba vágva az élre törjön, de lássuk be, ez inkább egy bohózat volt” – vélekedett a Fidesz frakcióvezetője, hozzátéve: „A kétszínűségnél alávalóbb dolgot keveset tudunk mondani a politikában. Ezt ők olyan magas fokon űzték, hogy még a hazai ellenfeleink is csak pislogtak csodálkozásukban. Nem teljesen világos, hogy miközben 200 millió euróra bünteti a bizottság Magyarországot a határvédelmi intézkedések miatt, aközben Németország lezárja a határait. Visszatartják a Magyarországnak járó pénzeket, addig Lengyelország a menedékjog ideiglenes felfüggesztését kérheti”.
Kocsis Máté megjegyezte azt is, hogy Strasbourgban és Brüsszelben
az ő elvárásaikhoz jobban igazodó kormányt szeretnének. Meg is találták ehhez a jobban igazodó kormányhoz a megfelelő aktorokat, a brüsszeli tehetségkutatónak van egy új győztese, de vannak régi nyertesei is a DK és a Tisza Párt formációjában. Ők szolgalelkűen jelezték is, készen állnak arra, hogy az elvárásokat teljesítsék.
Kocsis Máté szerint az ember olykor elmereng azon, hogy „miért vannak hosszú ideje olyan politikai ellenfeleink, akik ha a magyar kormányzás lehetőségét szeretnék megszerezni, akkor először külföldre mennek ezért”. Miközben a történelmi tudásunk épp azt igazolja, hogy sikeres magyar politikát belföldön lehet megvívni, ráadásul a külföldi segítségért mindig kérnek valamit. „Egyetlen egy nagy tanulság van az önök helyzetében. A hazát csak egyszer lehet elárulni” – üzente az ellenzéknek Kocsis Máté.
Válaszában Hidvéghi Balázs arra emlékeztetett, hogy Magyarország szuverenitása soha nem volt magától értetődő, azért mindig meg kellett küzdeni, amikor pedig az ország vezetői idegen hatalmakat akartak kiszolgálni, igyekeztek helytartóként fellépni, akkor a magyar önállóság odalett.
(Borítókép: Fekete-Győr András az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. október 7-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)