A Magyar Turisztikai Ügynökség egyértelműsítette, hogy a rövid távú lakáskiadás átfogó szabályozása, beleértve a kétéves nyilvántartásba vételi moratóriumot és a tételes átalányadó bevételhez való igazítását, emelését, kizárólag Budapestet érinti, a vidéki Magyarországot sem most, sem a jövőben nem fogja.
Kizárólag Budapestet érinti a rövid távú lakáskiadás szabályozása – hangsúlyozza a Magyar Turisztikai Ügynökség kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében.
„A rövid távú lakáskiadás átfogó szabályozása, beleértve a kétéves nyilvántartásba vételi moratóriumot és a tételes átalányadó bevételhez való igazítását, emelését, kizárólag Budapestet érinti, a vidéki Magyarországot sem most, sem a jövőben nem fogja” – foglalta össze az intézkedéscsomag területi hatályát Könnyid László, az MTÜ vezérigazgatója a közleményben.
Ismertetése alapján Budapesten 2023-ban 14,2 millió vendégéjszakát regisztráltak a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban.
Az idén szeptember végéig 11,7 millió vendégéjszaka keletkezett a fővárosban. A 2023-as összesítés szerint Siófok 1 117 497, Hajdúszoboszló 1 111 620, Hévíz 1 068 724 vendégéjszakát regisztrált, messze elmaradva a 2 millió vendégéjszaka-határtól.
Idén az első 9 hónap adatai szerint Siófok 1 121 428, Hajdúszoboszló 998 727, Hévíz 886 889 vendégéjszakával rendelkezik, szintén messze elmaradva a fővárosi értéktől – mondta a vendégéjszakaszámokat elemezve Könnyid László a közlemény szerint.
Mint beszámoltunk róla, a budapesti lakhatási válság kezelése érdekében a kormány jelentősen szigorítja a rövid távú lakáskiadás (Airbnb) szabályozását, az erről szóló rendelkezések társadalmi egyeztetése a mai napon kezdődik meg.
A törvényjavaslat értelmében 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó – amely összegét tekintve 7 éve változatlan – Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi rendkívül alacsony 38 400 forintról 150 000 forintra emelkedik. A javaslat mindemellett kétéves moratóriumot vezet be az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban. A rövid távú lakáskiadás szabályozásának szigorítása a vidéki településeket semmilyen módon nem érinti. Megállapítható, hogy Budapest jelenlegi lakhatási helyzete kritikussá vált, ugyanis
a lakásbérleti díjak aránya elérheti akár a havi jövedelmek 50-60 százalékát is.
A fővárosban élő 800 ezer háztartás közel 18 százaléka, 140 ezer háztartás él hosszú távú bérletben, ami nemzetközi összehasonlításban is kimagasló.