Kövér László házelnök ünnepi beszédében leginkább az 1956-os eseményeket állította párhuzamba a jelenlegi politikai eseményekkel, bírálva többek között, ám sokszor nem név szerint említve az Európai Uniót, Donald Tusk lengyel miniszterelnököt, valamint Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét. Az Országgyűlés elnöke szerint 1956-ban a magyar fiatalok szabadságvágya 1848-ból fakadt.
Október 22-én, kedden, 17 órakor a Rákóczi Szövetség által rendezett 1956-os emlékünnepségen, a Bem József térnél beszélt az 1956-os forradalom és szabadságharcról Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Felszólalása előtt a Rákóczi Szövetség vezetésével 2500 középiskolás Csepel teherautókkal és fáklyákkal vonult a Műegyetemtől a Bem térig. Kövér László ünnepi beszédét a fáklyásmenetre utalva kezdte, egyúttal megköszönte a Rákóczi Szövetség szervezését, valamint üdvözölte a felvidéki és lengyel résztvevőket. A házelnök ezután a szabadsággal kapcsolatban fejtette ki gondolatait.
A szabadság az, ha szabadságunkban áll kimondani, hogy kettő meg kettő négy – George Orwell így határozta meg a szabadságot
– fogalmazott a Bocskait viselő Kövér László, aki szerint 1848-ban a márciusi ifjak 12 pontban írták le a „magyar szabadság akaratát”, amiből megszületett a magyar nemzet.
Kövér László szerint azonban 1848 után szűk egy évszázaddal később a magyaroknak újra meg kellett harcolni a szabadságukért. Mint fogalmazott, ahogy 1848 március idusán, úgy 1956-ban is a fiatalok fogalmazták meg legjobban, továbbra is fontos, hogy kimondhassák, „kettő meg kettő négy”.
Ez lett az 1956-os forradalom 16 pontja, amiből Kövér László szerint „nem következhetett más, mint a világraszóló magyar forradalom és szabadságharc”.
A házelnök szerint akkor egy olyan rendszerrel szálltak szembe a magyar szabadságért a fiatalok, amely a nemzeti önazonosság elfojtásán, az állami szuverenitás felszámolásán és a társadalom megalázásán, gazdasági kifosztásán és a fegyveres erőszakon alapult. Ennek a rendszernek Magyarország nem önszántából lett tagja, hanem geopolitikai játszmák miatt „vetették oda mint rabot” a Szovjetuniónak.
Kövér László szerint a magyarság 1956-os forradalma azt üzeni a mai világnak, hogy a népakaraton nyugvó állami szuverenitásból sem a népakarat, sem az állam, sem pedig annak szuverenitása nem vonható ki, mivel amennyiben ez történik, az a demokrácia leépülése, ami anarchiát okoz, ami később diktatúrát és kiszolgáltatottságot hoz Európára.
Beszédében ezután a magyar–lengyel barátságra tért rá, ami szerinte ezeréves. Emlékeztetett, hogy 1920-ban többek között a magyarok lőszereinek segítségével sikerült megvédeni Lengyelországot a bolsevistáktól – ez volt az ún. visztulai csoda – , majd a második világháború elején Lengyelország lerohanása után Magyarország fogadta bea lengyel menekülteket.
Kövér László szerint a két nemzet egymásból merített erőt a kommunizmus elleni harc során – olvasatában a magyar rendszerváltást például segítette az 1980-as lengyel Szolidaritás Mozgalom és a később II. János Pál pápa tevékenysége.
Nem igazi lengyel, aki a szabadság ellen harcol – mondta Bem József, amikor egy lengyel származású császári hadnagynak kellett letennie a fegyvert. Ma mi is Bem Józsefre gondolva mondjuk, hogy nem igazi magyar és nem igazi lengyel, aki a szabadság ellen harcol
– fogalmazott Kövér László, aki a jobbközép Donald Tusk vezette lengyel kormányt bírálta, amiért a napokban úgy döntött, megvonja az állami támogatását a Waclaw Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézettől, amire emiatt a bezárás várhat.
Kövér László ugyan nem említette név szerint Donald Tuskot, de szerinte „a balliberális kormánya” ezzel a szabadság ellen harcol.
Kiállunk azon lengyel barátainkért, akiket ma nem Moszkvából, hanem Brüsszelből nyomnak el
– bírálta élesen a Tusk-kormányt az Országgyűlés elnöke.
Kövér László gondolatát ezután ismét az 1956-os forradalomra vezette, és leginkább annak akkori geopolitikai helyzetéről értekezett.
Felidézte, hogy Magyarországra több harckocsi érkezett, mint a Lengyelország elleni 1939-es invázió alkalmával, és míg 1956-ban a Magyarországra bevonuló szovjet katonák képzettek voltak, addig a pesti lányok és fiúk nem. Kövér László szerint a szovjetekkel szembeszálló pesti srácoknak Bem József gondolatai adhatták az erőt, miszerint „csak akarjunk erősek lenni, és mi akkor erősek is vagyunk”.
Kövér László úgy látja, az 1956-os forradalom és szabadságharc geopolitikai játszmák miatt esett el, mert azt az Egyesült Államok nem volt hajlandó támogatni. Egy korabeli amerikai tábornokot idézve kijelentette: „Magyarország meghalt, mert az egyetlen hatalom, ami megvédhette volna, azt választotta, hogy haljon meg.” Kövér László egyúttal azt is kijelentette:
1956-ban Magyarországot a szovjet politika mellkason lőtte, Amerika pedig hagyta elvérezni.
A házelnök arról is beszélt, hogy az 1956-os forradalom alatt Nyugatról sokan szolidaritást vállaltak a magyarokkal, kiálltak Magyarország mellett. Ennél a résznél felsorolta többek között Elvis Presley amerikai zenészt, illetve Povl Bang-Jensen dán diplomatát. Mint mondta, rajtuk kívül több nyugati országot is megérintett a magyarok sorsa, mivel befogadták a magyar menekülteket.
Kövér László kijelentette: a nyugati országok állampolgárai ekkor döbbentek rá a kommunizmus igazi természetére.
Az aktuálpolitikai témákra visszatérve Kövér László arról beszélt, hogy „1956-nak nem kizárólag hősei voltak, hanem voltak és vannak árulói a mai napig is”, akik még korábban kint voltak Budapest utcáin, aztán pufajkás dzsekiben mégis a megtorlásban vettek részt, hogy kiszolgálják a külföldi, szovjet érdekeket.
Kövér László szerint nemcsak 68 évvel ezelőtt, hanem ma is vannak árulói 1956-nak, akik meg akarják hamisítani annak emlékét, szellemiségét és eszmei hagyatékát. A házelnök kijelentette: „az árulók a diktatúra 34 évének kiszolgálása után hirtelen tőről metszett demokraták lettek.”
1956 eszményének elárulói ma el akarják lopni a nemzet közkincsévé vált lyukas zászlót, hogy azt saját kicsinyes érdekeinek és megbízóik birodalmi ambíciónak eszközévé tegyék
– mondta a házelnök, aki szerint míg ma 1956 elárulói csak szavakkal szolgálják a külföldi érdeket, addig 1848-ban és 1956-ban a szavakat tettek is követték. Ugyan név szerint nem említette, de ezzel Kövér László egyértelműen a Tisza Párt elnökének, Magyar Péternek próbált odaszúrni, amiért az nemrégiben – Orbán Balázs 1956-ról és az ukrajnai háborúról tett összehasonlító kijelentése után – a lyukas zászlót választotta pártja jelképének.
Mi, magyarok már láttuk ezt. Az idegen elnyomóknál már csak egyet utálunk jobban, az idegen elnyomók cselédjeit
– fogalmazott Kövér László, aki ezután kijelentette, hogy a magyarok nem adnak 1848, 1956 és 1990 eredményeiből.
Beszédét végül az Európai Unió vezetőinek odaszúrva azzal a gondolattal zárta, hogy a fiataloknak ma nem kell véráldozatot hozni, hogy kimondhassák: „A háború nem béke, az apa férfi és az anya nő, Magyarország a magyaroké, Európa az európaiaké és kimondhassák azt, hogy Isten, áldd meg a magyart”.
A fideszes politikus szerint „ha ezt az üzenetet a brüsszeli bürokraták nem értik meg, akkor az Európai Unió sírásóiként kell majd elszámolniuk több száz millió becsapott európai polgárral.”Kövér László beszédét végül azzal zárta, hogy köszönetet és hálát mondott az 56-os hősöknek, valamint Isten áldjon erőt, állhatatosságot és bölcsességet a követőinek.
Az Index október 23-án percről percre tudósításban és folyamatosan frissülő cikkekben számol majd be az eseményekről, illetve a beszédekről.
(Borítókép: Kövér László 2024. október 22-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)