A Partizán október 23-án nyilvánosságra hozta annak a közvélemény-kutatásnak az eredményeit, amit a 21 Kutatóközpont készített a csatorna megbízásából. Az adatok szerint a Tisza Párt támogatottsága egy hajszállal megelőzte a Fidesz népszerűségét. Róna Dániel közgazdász-politológus, a kutatást készítő központ igazgatója elemezte a kapott adatokat, valamint elárulta, hogy annak fényében jelenleg ki az esélyes a parlamenti többség megszerzésére.
Szerda reggel a Partizán nyilvánosságra hozta annak a friss közvélemény-kutatásnak az eredményeit, amit a csatorna megbízásából a 21 Kutatóközpont készített. A kapott adatokból – ahogyan arról az Index is beszámolt – az látszik, hogy hibahatáron belüli különbséggel, de Magyar Péter Tisza Pártja egy hajszállal már megelőzte az Orbán Viktor miniszterelnök vezette Fideszt a választásukat biztosra ígérő, pártot választani tudó szavazók között. A felmérés szerint kettejükön kívül csak a Mi Hazánk juthatna be a parlamentbe.
A 21 Kutatóközpont szerint A választásukat biztosra ígérő, pártot választani tudó szavazók közt a Tisza 42, a Fidesz pedig 40 százalékon áll.
Gulyás Márton szerda délután Róna Dániellel, a 21 Kutatóközpont vezetőjével a Partizán élő műsorában elemezte ki a friss adatokat. A közgazdász-politológus legutóbb a csatorna június 9-i választási műsorában tűnt fel, amikor bemutatta azt a kutatást, „ami végül a legpontosabban mutatta a tényleges választási végeredményt”.
A 21 Kutatóközpont október 9. és 15. között végezte a hibrid kutatást 1000 fő megkérdezésével. A válaszadók egy része SMS-üzenetben kapta meg az online kérdőívhez vezető linket, a 65 év felettieket pedig telefonon keresték meg. Róna Dániel elmondta, hogy bár Magyarországon újszerű módszertannak számít, hogy offline úton online felmérésbe terelnek megkérdezetteket, azonban ez a pushtoweb-survey a nyugati országokban bevettnek tekinthető. Bár a módszer nehézséget jelenthet a digitálisan kevésbé affinis megkérdezettek esetében, azonban az elemzés készítője szerint erre igyekeztek odafigyelni.
Felmerült az a kritika is, amelyet többek között Török Gábor politikai elemző is felvetett, miszerint a közvélemény-kutatások amellett, hogy igyekeznek tükrözni a választók preferenciáit, törekednek annak befolyásolására is. Róna Dániel hangsúlyozta, hogy fontosnak tartják az átláthatóságot, miközben a Partizán felkérése okafogyottá teszi, hogy az adatok Magyar Péter érdekeit szolgálják, emellett a Medián, a Závecz és az IDEA kutatásából is hasonló tendencia rajzolódik ki.
Az, hogy a Tisza most éppen 2 százalékponttal a Fidesz előtt van a biztos szavazók körében, egy hibahatáron belüli különbség, amit figyelembe kell venni – fogalmazott a politológus.
A felmérésben 100 százalék azok aránya, akik biztosra mondták a választási részvételüket, ez az 1000 megkérdezettből mindössze 640 főt jelent.
A maradék 36 százalék véleménye nem jelenik meg az adatokban, miközben Róna Dániel szerint körükben a Fidesz népszerűbb, így jelentősen változtatnának az eredményen. Másrészt a minta nagysága miatt a hibahatár 4 százalék, ami azonban a kisebb pártoknál jóval kisebb, akár fél százalék is lehet.
Kiemelte, hogy a hibahatár kihangsúlyozását a sajtó nem mindig teszi meg, főleg amikor címet ad a cikkeknek. Hangsúlyozta, hogy A Fideszt a teljes népesség körében még mindig nem előzte meg Magyar Péter pártja.
Legutóbb ilyen szoros verseny 2006 májusában fordult elő, illetve 2021 őszén volt egy olyan időszak, amikor az ellenzéki közös lista hasonló népszerűséget mutatott. A Fidesz legutóbb 2012 környékén volt ennyire szorult helyzetben, amikor konjunktúra volt Magyarországon. A GKI friss fogyasztói bizalmi indexe szerint ebben az évben a legutóbbi hónap volt az, amikor a legrosszabb volt a megkérdezettek gazdasági helyzetértékelése, így Róna Dániel szerint nem véletlen, hogy több kutatóintézetnél is a legutóbbi felmérés az, amelyben a legrosszabbul áll a Fidesz.
A Fidesz számára kedvezőtlen politikai napirend, hogy Magyar Péter népszerűségének növekedése mellett a Tisza olyan helyzetbe került, amikor kevésbé kell harcolnia más ellenzéki szövetségekkel, ami a párt számára kedvezőbb helyzetet biztosít. Ennek ellenére az elemzés készítője szerint a választók keveset tudhatnak a párt esetleges belső konfliktusairól, valamint látszik, hogy politikusaik a Fidesz szavazóinak is meg akarnak felelni.
A teljes népesség körében továbbra is vezet a Fidesz, a párt nélküli bizonytalanok aránya 28 százalék, amely átlagosnak mondható. Körükből a Tisza Párt eddig nagyobb tábort tudott szerezni, mostanra azonban nagyjából kiegyenlítődtek náluk a Fidesz esélyei is. A június 9-ei EP-választások óta Magyar Péter pártja erősödött, de a kormánypárti szavazók elenyésző részét tudták csak megszólítani, inkább a bizonytalanok és más ellenzéki pártok támogatóinak köréből szerezhettek szavazatokat. Az egyirányú áramlás a 2022-es adatokhoz képest jelentős, de 2024-ben minimális.
Magyar Péter egyik legfontosabb politikai terméke, miszerint a kormánypárti szavazókat is képes megszólítani, halványulni látszik, ráadásul az alapja nem feltétlenül a politikai programmal való egyetértés, hanem a tömeghatás.
A kormánypárt szavazóit leszámítva a többség szerint rossz irányba haladnak a dolgok, ami a gazdasági helyzettel és a Fidesz kedvezőtlen politikai napirendjével hozható összefüggésbe. Vezetőként a legtöbben Orbán Viktor miniszterelnököt látnák legszívesebben, őt követi Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, majd Magyar Péter. A módszertan alapja ennél a kérdésnél egy ötfokozatú skálán való elhelyezés volt, ahol csak a négyes és az ötös „osztályzatot” vették figyelembe.
A legfontosabb közéleti téma az infláció volt, amit az árvíz, majd Orbán Viktor és Magyar Péter EU-s találkozója követett. A korcsoportos adatok alapja Róna Dániel szerint az, hogy „valaki minél idősebb, annál inkább fideszes, és minél fiatalabb, annál inkább a Tiszára szavaz”. A kormánypárt népszerűsége a nők körében magasabb, amit a nemek halandósága közötti különbséggel lehet magyarázni, Magyar Pétert inkább a férfiak támogatják, ami pedig a stílusával hozható összefüggésbe.
Gulyás Márton zárókérdésében arra volt kíváncsi, hogy amennyiben a közvélemény-kutatás eredményei tükörződnének egy most vasárnapi választás végeredményeiben, akkor ki szerezhetné meg a parlamenti többséget.
Lehet, hogy meglepő lesz, amit mondok, de az én számításaim és becslésem szerint a két százalékpontos előny nem elég a Fidesz legyőzéséhez
– fogalmazott Róna Dániel, hozzátéve, hogy a mérleg nyelve a Mi Hazánk Mozgalom. Abban az esetben ugyanis, ha a Toroczkai László vezette párt nem jutna be a parlamentbe, akkor a Fidesznek lenne több mandátuma.
A Partizán több más kérdésre is válaszokat keresett, a következő napokban további eredményeket közölnek a 21 Kutatóközpont kutatásából.
(Borítókép: A Tisza Párt tüntetése 2024. június 8-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)