Elemzőket kérdeztünk Orbán Viktor október 23-i beszédéről, amelynek fő témáját az 1956-os szabadságharcra való megemlékezés adta. De a kormányfő kitért az orosz–ukrán háborúra és a nemzeti szuverenitás ügyére is, valamint kiemelte, hogy Brüsszel bábkormánnyal akarja leváltani a nemzeti kormányt.
Pék Szabolcs lapunk kérdésére azzal kezdte, hogy először érdemes megemlékezni a helyszínválasztásról:
A miniszterelnök a 2022-es zalaegerszegi és 2023-as veszprémi turnéja után visszatért a fővárosba, aminek szimbolikus jelentősége is van, mivel érzékelik, hogy a Tisza Párt és Magyar Péter valódi kihívást jelenthet az Orbán-rendszerre, ezért a Fidesz nem engedheti el teljesen a budapesti utcát. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok tanúsága szerint a pártot választani tudó biztos szavazók körében már 2 százalékponttal a Tisza Párt vezet. Ilyen nem fordult elő az elmúlt csaknem két évtizedben, ha hihetünk az adatoknak.
Az Iránytű Intézet elemzője megjegyezte, a kutatói szakmában alapvetésnek számít, hogy egy mérés nem mérés, ezért figyelemmel kell kísérni a következő hetek adatait is, azokból már látható lesz, hogy a mai eredmények egy tartós tendenciát tükröznek-e.
A helyszínválasztást politikai értelemben nevezhetjük ügyesnek, mivel a Millenáris nem egy Kossuth tér méretű terület, ahol esetleg kiütközhettek volna a mozgósítási hiányosságok. A Millenárison egy viszonylag kisebb tömeg is tűnhet nagynak, illetve azzal is mesterségesen növelték a létszámot, hogy családi napot hirdettek a forradalom évfordulójára. Maga a beszéd csupán húszperces volt, amit nevezhetünk rövidnek, ennél a tét nélkülinek mondható 2022-es és 2023-as október 23-i beszédek is hosszabbak volt. Ebből talán lehet arra következtetni, hogy a beszédírók próbálták szűkebbre és tömörebbre fogni a miniszterelnök mondandóját, ez valószínűleg nem független Orbán Balázs elmúlt hetekben elhangzott botrányos kijelentéseitől
– vélekedett Pék Szabolcs, hozzátéve, ebből a szempontból „biztonsági játékot” láthattunk az Orbán-stáb részéről, azonban a beszéd a rövidsége ellenére „meglehetősen radikális” hangnemű volt.
„A rövid történelemóra után újra előkerült Brüsszel ostorozása, azonban megjelentek új elemek is. Manfred Webert is ellenségnek jelölte meg a kormányfő, ami részben azért mulatságos, mivel Orbán Viktor csaknem egy évtizedig ült Weber mellett az Európai Néppártban. Emellett a bábkormány fogalma is viszonylag új elemnek tekinthető, arra lehet számítani, hogy a kormányzati propaganda folyamatosan ezzel fogja támadni Magyar Pétert és pártját” – fejtette ki az Iránytű Intézet elemzője.
Pék Szabolcs úgy látja, hogy a magyar miniszterelnök a tűzzel játszik, ha azt a látszatot akarja kelteni, hogy a politikai ellenfelei valójában külföldi zsoldosok. Az ilyen és ehhez hasonló kijelentésekkel szerinte Magyar Pétert és a támogatóit gyakorlatilag leárulózza, ami életveszélyes taktika, mivel már a Tisza Párt elnöke mögött is több mint kétmillió szavazó áll.
„Az elhangzottak alapján Magyarország miniszterelnöke ilyen véleményt formál a nem őket támogatókról, amivel ismét szétszórja a gyűlölet magvait, és újabb gyúanyagot biztosít a szellemi hideg polgárháborúhoz. Sajnos ez a taktikája az elmúlt csaknem másfél évtizedeben működött, a kérdés már csak az, hogy 2024. utolsó hónapjaiban mögötte áll-e még az ország többsége. Önmagában az ellenfél külföldi ügynöközése nem teljesen új elem, korábban már előkerült az idén tavaszi kampányban is. Érdemes megjegyezni, hogy ezeket az ötleteket Oroszországból meríti a kormányfő és csapata, ott már több mint egy évtizede gyakorlatilag mindenkit idegen ügynököznek, aki felszólal a gyilkos putyini rezsim ellen. Idehaza hasonló szerepet tölt be a Szuverenitásvédelmi Hivatal is egy szolidabb kiadásban” – magyarázta Pék Szabolcs.
Az elemző szerint azt is érdemes látni, hogy a magyar szuverenitást csak Brüsszeltől félti a kormányfő, Oroszországtól és Kínától nem kimondottan:
A korábbi szovjet hatalom és Brüsszel közötti párhuzamok pedig teljesen abszurdak, mivel a szovjet hadsereg megszállta hazánkat, és itt állomásozott évtizedekig, míg az Európai Unióhoz saját magunk csatlakoztunk népszavazás útján, sőt a hathatós propaganda ellenére a magyar társadalom többsége továbbra is támogatja az uniós tagságunkat. A beszédben teljesen orwellinek tekinthető, amikor a miniszterelnök azt a látszatot kelti, hogy a Nyugat háborúzik, arról pedig egy szót sem ejt, hogy Oroszország rohanta le a jóval kisebb szomszédját, Ukrajnát, aminek korábban öt nemzetközi szerződésben garantálta a határait.
Pék Szabolcs a miniszterelnök azon kijelentéseit is nehezen tartja kommentálhatónak, amikor arról beszélt, hogy Európa biztonságát majd a NATO-tag Ukrajna garantálja, és keletről ismét szláv katonák érkezhetnek Magyarországra. Az elemző azt mondta, az ilyen kijelentéseknél elfogynak az elemzői eszközök, ez már teljes mértékben a „hagyd kint a valóságot” kategóriája.
„További érdekes része volt Orbán Viktor beszédének Dávid és Góliát története. Izgalmas, hogy másfél évtizedes teljhatalmú, kétharmados kormányzás után is úgy pozicionálja magát a miniszterelnök, mintha ő lenne Dávid. A Fidesznél visszatérő elem, hogy úgy viselkednek, mint egy ostromlott vár, mintha még mindig kis pártként ellenzékben lennének, úgyis mondhatnám, hogy tökéletesen megtestesítik a »nyomják Krahácsot« mentalitást” – állapította meg az elemző, aki úgy véli, Orbán Viktor számára az lehetett a fontos, hogy a megmaradt 2–2,2 milliós táborát ellássa szellemi és ideológiai munícióval a következő időszakra, ezzel is egyben tartva őket, és megakadályozva a további lemorzsolódást.
A beszéd nyilván megadta az alaphangot a forradalom évfordulójának, ám kérdés, hogy ki nevet a nap végén. Ha Magyar Péter lendületesebb, fiatalosabb, innovatívabb rendezvényt tud összehozni, akkor megnyerheti a mai a napot is. Továbbá előnye, hogy ő már tud reagálni a miniszterelnök szavaira, azoknak elveheti az élét, vagy éppen gúny tárgyává teheti. Ezen retorikai eszközöket Magyar nagy sikerrel alkalmazta az elmúlt bő fél évben
– vélekedett Pék Szabolcs.
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, a Megafon aktivistája az Indexnek azt mondta, hogy a várakozásainak megfelelően Orbán Viktor tisztázó beszédet tartott: egyértelművé tette, hogy kormányának mi az álláspontja a 1956-os forradalommal, az orosz–ukrán háborúval és a magyar szuverenitással kapcsolatban.
Világossá tette, hogy békepárti álláspontot képvisel, vagyis a háborút be kell fejezni. Ugyanakkor azt is egyértelművé tette, hogy ha Magyarországot bármilyen támadás éri, bármilyen módon korlátozni akarják a szuverenitását, akkor ő és a kormánya ott lesz, megvédik az országot, a nemzeti érdekeket
– fejtette ki Deák Dániel, hozzátéve, mindez világos válasz volt azokra a támadásokra, amelyek a kormányoldalt érték Orbán Balázs ’56-os mondatai miatt.
A kormányfő beszéde második felében a történeti visszatekintésen kívül belpolitikai üzenetet is megfogalmazott. Az elemző-aktivista szerint Orbán Viktor azt is világossá tette, hogy a két héttel ezelőtti strasbourgi európai parlamenti vitában mi volt Magyar Péter pozíciója a szuverenitásért vívott küzdelemben. Bár egyszer sem mondta ki a Tisza Párt elnökének a nevét, a kormányfő félreérthetetlenül többször is róla beszélt.
A miniszterelnök értékelése szerint az európai parlamenti vitában Brüsszel emberei láthatóvá váltak, akik a nemzeti szuverenitással szemben küzdenek. Manfred Webernek és Ursula von der Leyennek tapsoltak, akik pedig egy bábkormányt szeretnének a nemzeti kormány helyett
– jelentette ki Deák Dániel.
Arról is beszélt, az elmúlt hetekben már többször „bebizonyosodott”, hogy Magyar Péterék az Európai Néppárthoz, azaz Brüsszelhez igazodnak.
„Az európai parlamenti képviselőjük, Tarr Zoltán azt mondta, át kell venniük az Európai Néppárt álláspontját, még akkor is, ha azzal egyébként nem azonosulnak” – mondta az elemző-aktivista, aki szerint például ez történt a rezsicsökkentés ügyében is.
Maga Magyar Péter is arról beszélt, hogy – ahogy ő fogalmazott – nagyon pici szuverenitásról le kell mondani azért, hogy megkapjuk az uniós forrásokat. Egyre inkább olyan álláspontot vesznek fel, amely a régi balliberális pártokra – például a Momentumra és a DK-ra – volt jellemző
– fejtette ki Deák Dániel.
Ezt a megállapítást azért árnyalja az a tény, hogy a Tisza és Fidesz európai parlamenti képviselői sem szavazták meg a 35 milliárd eurós hitelt Ukrajnának. Magyar Péter ezt egy közleményben magyarázta meg: „A parlamenti határozat bizonyos, a fegyverbeszerzésekre és -szállításra vonatkozó pontjai miatt a Tisza Párt delegációja az Európai Parlamentben a tartózkodás mellett döntött.” A döntésükről az Európai Néppártot is külön tájékoztatták, vagyis ebben az ügyben Magyar Péterék és a Fidesz egy oldalra kerültek.
A kormányfő beszédével kapcsolatban Deák Dániel azt is kiemelte, hogy Orbán Viktor pozicionálta Magyar Pétert, úgy, mint aki a brüsszeli akaratot képviseli a nemzeti érdekekkel szemben. Az elemző-aktivista arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a Magyar Pétert támogató sajtó kritizálta a helyszínválasztás miatt a kormányfőt, végül kifejezetten nagy tömeg gyűlt össze a Millenárison, és ez jelentős erődemonstrációként értékelhető.
A Tisza Párt helyszínválasztásáról korábban Deák Dániel azt mondta: Magyar Péter nem bízta a véletlenre, hiszen a Bem József térre hívta a szimpatizánsait, márpedig aki ismeri a helyszínt, tisztában van vele, hogy egy kis térről van szó, ahol néhány százan férhetnek el, de az is tömegnek tűnhet a felvételeken. A Tisza Párt vonulásának végcéljáról, a Széna térről szerinte szintén ugyanezt lehet elmondani.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)