A Fővárosi Törvényszék bírája – az előtte folyamatban lévő, a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Államkincstár közötti per felfüggesztése mellett – az Alkotmánybíróságon támadta meg az önkormányzati szolidaritási hozzájárulást. Az alkotmánybírák pénteken közzétett határozatukban elutasították a bírói kezdeményezést.
Az önkormányzati szolidaritási hozzájárulást a központi költségvetési törvény állapítja meg, amely szerint azon települési önkormányzatoknak kell hozzájárulást fizetniük, amelyeknél az egy lakosra jutó úgynevezett adóerő-képesség magasabb 22 000 forintnál. 2023-ban 724 települési önkormányzatnak kellett összesen 237 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizetnie.
Az idén még a tavalyinál is több településtől – 848 önkormányzattól – szednek be hozzájárulást, amiből összesen 310,6 milliárd forint bevételre számít a költségvetés.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ), mint hazánk legnagyobb országos önkormányzati érdekszövetsége – amely a 3197 helyi önkormányzat több mint felét, 1655 helyi önkormányzatot tudhat tagjai között –, úgy látja, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértéke meghaladta a települések fizetőképességének határát, ezért 2025-től szükségesnek tartanák az inflációs nyomás és a reálbércsökkenés miatt a szolidaritási hozzájárulás mértékének csökkentését.
Ahogy azt korábban megírtuk, senkit sem lephetett meg, hogy az önkormányzati szolidaritási hozzájárulást megtámadták az Alkotmánybíróságon. A Fővárosi Törvényszék bírája indítványában – az előtte tavaly június óta folyamatban lévő, a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Államkincstár közötti per felfüggesztése mellett – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 83. § (3) bekezdése, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) korm.-rendelet 143. § (1) bekezdése Alaptörvény-ellenességének megállapítását, valamint a felfüggesztett perben való alkalmazásának kizárását kérte az alkotmánybíráktól.
A törvényszéki bíró szerint a szabályozás nemzetközi szerződésbe ütközik, továbbá sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében garantált tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, mert
az Államkincstár az érintett önkormányzat bevonása és érdemi határozat nélkül nyújt be beszedési megbízást az önkormányzat bankszámlájának terhére.
Emellett a hozzájárulás mértéke a felperesi önkormányzatra vonatkozóan egyedileg, abszolút értéken konfiskáló, elkobzó jellegű, és Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvényben foglalt szabályozás nemzetközi szerződésbe is ütközik.
Varga Mihály pénzügyminiszter május 6-i amicus curiae (a bíróság barátja) beadványában reagált a bírói kezdeményezésre. A tárcavezető hozzászólásában hangsúlyozta, hogy
a szolidaritási hozzájárulás fizetésére kötelezett önkormányzatok az országos átlagnál lényegesen kedvezőbb anyagi helyzetben vannak, ezért a kötelező feladatok ellátásának veszélyeztetése nem merülhet fel.
Szerinte a szabályozás nem sérti a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának rendelkezéseit. A szolidaritási hozzájárulás tételesen nem csökkenti az érintett önkormányzatok költségvetési támogatásait, csak a szolidaritási hozzájárulás teljesítése történik olyan módon, hogy a nettó finanszírozás keretében a támogatások terhére történik annak érvényesítése.
A pénzügyminiszter szerint a kérdéses szabályozási tárgykörben nem merül fel Alaptörvény-ellenesség, illetve a támadott rendelkezések nem ütköznek nemzetközi szerződésbe sem.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere ugyancsak amicus curiae beadványt nyújtott be a Donáti utcai bíróságnak, amiben kifejtette, hogy a Charta vonatkozásában nincs jelentősége a Pénzügyminisztérium által idézett azon körülménynek, hogy a szolidaritási hozzájárulás adónak minősül.
A Charta ugyanis nem a vagyoni források biztosításának, illetve azok elvonásának módját helyezi a középpontba, hanem azok hatását
– állította a főpolgármester, aki szerint ezért nem az a kérdés, hogy adó módjára való elvonásról vagy támogatáscsökkentésről van-e szó, hanem az, hogy ezek következtében az önkormányzatok, konkrét esetben Budapest önkormányzata képes-e arra, hogy a helyi közügyek intézése körében meghatározza a kiadási prioritásait, illetve hogy az általa ellátott feladatok (ideértve különösen a kötelező feladatokat) egyébként arányban állnak-e az általa kapott forrásokkal.
Az Alkotmánybíróság pénteken közzétett határozatában – Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó és Márki Zoltán párhuzamos indokolásával – elutasította a bírói kezdeményezést.
A testület szerint a támadott szabályozás nem ütközik nemzetközi szerződésbe. A szolidaritási hozzájárulás ugyanis nem hozható alkotmányjogilag értékelhető kapcsolatba a Chartával, mivel a sérelmezett rendelkezés tárgyánál és tartalmánál fogva nem korlátozza valamely önkormányzati forrás felhasználási lehetőségét, hanem egy fizetési kötelezettséget ír elő, ami az önkormányzat számára nem bevételi forrás, hanem kötelező kiadás.
A jogintézmény nem ismeretlen az Európa Tanács tagállamaiban sem.
Németországban például a Gewerbesteuerumlage (jutalék a helyi iparűzési adóból) az 1969-es önkormányzati pénzügyi reform óta egy olyan fizetési kötelezettség, amelyet a német helyi iparűzésiadó-bevételeket beszedő települési önkormányzatok fizetnek a tartományi és a szövetségi költségvetésbe.
Ami a szolidaritási hozzájárulás alkotmányos megítélését illeti, a határozat rámutatott arra, hogy az önkormányzatok fizetési kötelezettsége nem a közteherviselési kötelezettségből fakad. Mint ahogy a sérelmezett szabály önmagában nem sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot sem, hiszen nem zárja ki, hogy a Magyar Államkincstár az érintett helyi önkormányzat ügyfélkénti bevonásával a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog tartalmát kielégítő eljárást folytasson le a beszedési megbízás benyújtását megelőzően.
(Borítókép: Varga Mihály és Karácsony Gergely. Fotó: Németh Kata, Kaszás Tamás / Index)