Rendkívül szigorú hozzáférési szabályokat alkalmaz Budakeszi Önkormányzata saját működésének megismerése terén. A transzparencia szűkítése azt a látszatot kelti, mintha takargatnivalója lenne a település vezetésének. A megkérdezett szakjogász szerint az önkormányzati álláspont hibás.
Nem mondhatni, hogy a Budapesthez ezer szállal kötődő kis agglomerációs település vezetését különösebben megérintette volna az az átláthatóságot célzó kezdeményezés, amelyet a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a Fővárosi Önkormányzatnak rögtön az alakuló ülésén beterjesztett. Budakeszi önkormányzata számos más önkormányzattal ellentétben nemhogy nem támogatja működését illetően a transzparenciát, de két ponton kifejezetten nehezíti is az adatok, illetve a döntéshozatal megismerését.
Az Ez a Minimum! kezdeményezés célja, hogy lépésről lépésre átláthatóbbá, számonkérhetőbbé és a civil kezdeményezésekre nyitottá tegyük a magyar önkormányzatokat. Ez azonban a helyi politika szereplőinek tudása és tapasztalatai nélkül lehetetlen. A kívülálló pozíciójából nem lehet változtatni, többre van szükség, mint a civil nyomásgyakorlás. Közösen kell kitalálnunk, hogyan lehet ezen adatokat egyszerűen, olcsón és fenntarthatóan előállítani és a legfontosabb: érthető, hiteles és összevethető információként eljuttatni a polgárokhoz
– olvasható az Ez a minimum! oldalán, ahol azt kérik, hogy a helyi testületekben helyet foglaló képviselők közül minél többen csatlakozzanak a kezdeményezésükhöz. Budakeszin korábban két képviselő is magáénak érezte a transzparencia növelését, őket azonban június 9-én nem választották újra, az októberben megalakult fideszes többségű testületről pedig az önkormányzat oldalán egyelőre még az sem derül ki, hogy személy szerint kikből is áll egyáltalán (ahhoz a választási oldalt kell böngészni).
Ami Budapesten természetes, Budakeszin nem az.
Míg ugyanis más települések vagy kerületek esetében bárki gond nélkül megtekintheti az önkormányzat honlapján a képviselők és önkormányzati választott tisztségviselők vagyonnyilatkozatát, Budakeszin erre csak egy rendkívül bonyolult procedúra keretében nyílik lehetőség. A település szervezeti és működési szabályzatában ugyan rögzítették (az Ötv.-vel egyezően), hogy „a képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – közérdekből nyilvános”, ugyanakkor erre a gyakorlatban csak a Reál és Pénzügyi Bizottsághoz beadott, az érdeklődés célját is megjelölő igény kedvező elbírálása után az önkormányzat épületében nyílik mód a papíralapú iratok megtekintésének formájában, másolat pedig nem készíthető róluk.
Az ügy, melyet a Kutyapárt képviselője, Jakab András vett elő, nem előzmények nélküli. 2019-ben Szél Bernadett országgyűlési képviselő szerette volna megtekinteni a vagyonnyilatkozatokat, de neki sem engedték. Indoklásuk szerint azért nem, mert az Infotörvénnyel a jogalkotó a közérdekből nyilvános személyes adatok körében a célhoz kötött adatkezelés elvét és ennek alkalmazását vezette be. E jogszabályi rendelkezés alapján közérdekből nyilvános személyes adat csak és kizárólag célhoz kötötten terjeszthető, valamely jog gyakorlása vagy kötelezettség teljesítése érdekében.
Magyar György ügyvéd, választási szakértő ugyanakkor úgy nyilatkozott az Indexnek, hogy nézete szerint
az önkormányzat álláspontja nem helytálló,
mivel az információszabadságról szóló törvény célja az 1. § alapján az, hogy „a hatálya alá tartozó tárgykörökben az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint az adatok szabad áramlása, illetve a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon”.
Az önkormányzat által hivatkozott 26. § (2) az adatok „terjesztésére” hivatkozik, ami nem azonos a „nyilvánosságra hozatal” kategóriájával. Magyar György szerint a célhoz kötött adatkezelés elve nem sérül a vagyonnyilatkozat nyilvánosságra hozatalával és honlapon történő hozzáférhetővé tételével, ugyanis az önkormányzati törvény rendelkezik úgy, hogy a vagyonnyilatkozat közérdekből nyilvános adat, vagyis annak „nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli”, így biztosítva „a közügyek átláthatóságát a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével”.
Az igaz, hogy az Infotv. 26. § (2) bekezdésében hivatkozott, az Infotv. 1. számú melléklete kifejezetten a vagyonnyilatkozatokról nem rendelkezik, de mivel az önkormányzati törvény igen, ezért a nyilvánosságra hozatal jogszabályi alapja és célja adott.
Az önkormányzati törvény egy másik rendelkezése szerint a testületi ülések nyilvánosak. Hogy a nyilvánosság pontosan mit is jelent a gyakorlatban, arról viszont már megoszlanak a vélemények. Az MKKP szerint ha a testületi ülések nyilvánosak, akkor azon bárki készíthet felvételt, vagy közvetítheti azt. Csakhogy
Budakeszi saját szervezeti és működési szabályzatában úgy rendelkezett, hogy a „Képviselő-testületi ülésen kép-, mozgókép- és hangfelvétel csak a Polgármesteri Hivatal munkatársa vagy az Önkormányzattal erre a feladatra szerződött fél jogosult készíteni”.
Magyar György álláspontja szerint a testületi ülés nyilvánossága nem jelenti azt, hogy arról valós idejű felvétel is készíthető és továbbítható, a hang- és képfelvétel készítését így az SZMSZ jogszerűen korlátozza. Külön jogosultsága van a testületnek és a képviselőnek. Kifejezett hozzájárulás nélkül nem rögzíthető hang- és képfelvétel.
Az önkormányzatokat egyébként semmi nem akadályozza abban, hogy lehetőséget adjanak a választóknak a képviselő-testületi ülések valós idejű követésére. Az önkormányzati tévé webcsatorna videóközvetítési opciójával még olyan kistelepülések is élnek, mint Pomáz, Törökbálint vagy Diósd. Budakeszi ezen a csatornán 2021 novembere óta nem közvetít.
Az ügyben megkerestük Budakeszi önkormányzatát is, de írásban feltett kérdéseinkre nem válaszoltak.
(Borítókép: Győri Ottilia / Facebook)