Azzal, hogy a kormány már nem köti sikeres nyelvvizsgához a diplomát, gyakorlatilag kirántotta a szőnyeget a nyelvvizsgaközpontok alól – legalábbis ez derül ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. Míg a Covid előtti utolsó békeévben 124,5 ezren vizsgáztak, addig 2023-ban már csak 66 ezren, a 2024-es adatok pedig még ennél is elkeserítőbb képet festenek. Emellett Magyarország majdnem sereghajtó az Európai Unióban idegennyelv-tudás terén.
Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint – amelyekből a Népszava készített egy összefoglaló cikket – továbbra is csökken a nyelvvizsgázók, azon belül is a sikeresen nyelvvizsgázók száma Magyarországon. A számok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy 2024 első felében 5 ezerrel kevesebben vállalkoztak a próbatételre, mint egy évvel korábban, viszont az idei év második felére vonatkozó számok még elkeserítőbbek.
2024 második félévében ugyanis eddig összesen 7458-an vizsgáztak bármilyen nyelvből, ami az egy évvel korábbi 22,2 ezret meg sem közelíti, nemhogy a két évvel ezelőtt több mint 30 ezret.
A tendencia hátterében az elemzők a kormány azon 2022-es döntését látják, hogy eltörölték a diplomához szükséges kötelező nyelvvizsgákat. Ugyanis az utolsó évben, 2019-ben – amikor még a Covid miatti nyelvvizsga-amnesztia sem volt az asztalon – 124,5 ezren tettek sikeres vizsgát valamilyen idegen nyelvből, a következő évben viszont már csak 86 ezren, a statisztikai görbe pedig azóta is zuhanórepülésben van.
2023-ban már csak valamivel több mint 66 ezren jelentkeztek nyelvvizsgára, ami azt mutatja, hogy 4 év alatt csaknem megfeleződött a vizsgázók száma.
Ugyanezt támasztja alá az is, hogy korosztályosan az egyetemisták közül mondanak le legtöbben a bizonyítvány megszerzéséről, ugyanis (a fenti négyéves időintervallumot vizsgálva) a 20–24 évesek körében 28,5 ezerről 12,8 ezerre csökkent (ez 55 százalék), a 25–29 éveseknél pedig 14,7 ezerről 3165-re csökkent (ez 78,5 százalék) azok száma, akik sikeres nyelvvizsgát tettek.
A középfokú nyelvvizsgát hanyagolták el legjobban a 4 év alatt, hiszen amíg 2019-ben 101,3 ezren választották, hogy bizonyítják tudásukat, addig 2023-ban már csak 49,3 ezren,
tehát több mint 50 százalékos visszaesés tapasztalható. Jobban tartották magukat a felsőfokú papírokra vállalkozók, ott ugyanis 18,3-ról mindössze 15,2 ezerre csökkent a vizsgázók száma.
A kevesebb kísérlettel pedig a sikeresek nyelvivizsgák száma is meredek csökkenést mutat, ugyanis amíg 2091-ben 82,4 ezren vehették át papírjukat, addig négy évvel később ez a szám már csak 50,9 ezer volt. Emellett a külföldön megszerzett nyelvvizsgák honosítása is csökkenő tendenciát mutat, 2255-ről 1695-re esett vissza a számuk.
Az is elkeserítő adatnak minősülhet, hogy a magyarok továbbra is sereghajtóak a lakosság idegennyelv-tudása terén az uniós országok között, ugyanis az Eurostat felmérése szerint a magyarok (25–64 év között) 51,3 százaléka nem beszély semmilyen idegen nyelvet, és ennél csak
Bulgária teljesített rosszabbul, de ők is csak fél százalékkal.
Az egy idegennyelvet beszélők arány mindössze 30,6 százalék – itt az uniós átlag 37,6 százalék, a két idegen nyelvet beszélőké pedig 14,2, miközben az uniós átlag 24,7 százalék.