A Partizán október 23-án reggel közölte: „Hibahatáron belül, de hajszállal már vezet a Tisza a Fidesz előtt a 21 Kutatóközpont friss felmérésében, ami a Partizán megbízásából készült.” A 21 Kutatóközpont adatai alapján a választásukat biztosra ígérő, pártot választani tudó szavazók közt a Tisza 42, a Fidesz 40 százalékon áll. Ez volt az első alkalom, hogy egy kutatás a Tisza Párt előnyét mutatta. A két párton kívül csak a Mi Hazánk Mozgalom érte el a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.

Bár a pártot választó, biztos részvételt ígérők körében hibahatáron belüli Tisza-előnyt mért az intézet, a teljes népesség körében az adataik alapján továbbra is a Fidesz vezet, ebben a kategóriában 29 százalék áll szemben a 26 százalékkal. A párt nélküliek aránya 28 százalék. A kutatás október 9. és 15. között, 1000 fő megkérdezésével készült. A válaszadók SMS-üzenetben kapták meg az online kérdőívhez vezető linket.

A legutóbbi országgyűlési választások előtt, 2021 novemberében már volt példa arra, hogy nem a Fidesz állt egy adatsor élén, akkor a Závecz Research négy százalékra tette a közös ellenzéki lista előnyét a kormánypártokéval szemben.

„Megrendelt politikai akció” kontra „Mi nem rendelünk közvélemény-kutatásokat”

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár lapunk kérdésére október 23-án úgy fogalmazott, az nem számít, hogy a felmérést nem egy párt rendelte meg, hanem egy YouTube-csatorna, ugyanis szerinte a Partizán nyilvánvalóan politikai érdekeket szolgál ki.

Az államtitkár úgy látja, kijelenthető, hogy a Partizán nyíltan a Tisza Pártot támogatja. „Nyilván ön is szokta nézni, hallgatni a Partizánt, nem nehéz megállapítani, hogy nem a nemzeti szuverenitás védelméért szoktak dolgozni” – vélekedett az államtitkár, majd kifejtette, hogy a 21 Kutatóintézet felmérése egyértelműen egy párt által a Partizánon keresztül megrendelt politikai akció.

Még aznap megkérdeztük Magyar Pétert is a kutatásról. „Nem közvélemény-kutatásokat kell nyerni, hanem választásokat, de a tendenciákat érdemes figyelni” – hangsúlyozta a Tisza elnöke, aki úgy gondolja, az látszik, hogy amióta a Tisza Párt megalakult, azóta folyamatosan nő a támogatottságuk, amely szerinte annak köszönhető, hogy „az emberek látnak egy valós alternatívát, akik még nem járatták le magukat, és egy hiteles csapatot szeretnének maguk köré gyűjteni”.

Magyar Péter Kovács Zoltán álláspontját úgy kommentálta, hogy „nem a Tisza Párt rendelte meg a közvélemény-kutatást, és erről nyugodtan megkérdezhetik Gulyás Mártont is. Mi egyébként nem rendelünk közvélemény-kutatásokat, ellentétben a kormánnyal és Kovács Zoltánnal, akik az adófizetők pénzén költenek el ilyen felmérésekre százmilliókat.”

Török Gábor: Mindenkinek igaza van, aki szakmai fenntartásait fogalmazza meg, ugyanakkor...

Török Gábor politológus három pontban fejtette ki gondolatait a 21 Kutatóközpont kutatásáról:

• Mindenkinek igaza van, aki „szakmai” fenntartásait fogalmazza meg: valóban hibahatáron belüli a különbség, valóban jobb kiindulópont két választás között a teljes népességre vonatkozó adat, valóban ez csak egy mérés stb.
• Ugyanakkor a közvélemény-kutatások nemcsak megmutatják a politikai valóságot, de bizony időnként alakítják is azt. Amióta a Tisza egyértelmű erősödését lehetett látni a többi kutatásban, várható volt, hogy előbb-utóbb előkerül egy olyan eredmény, amelyet majd – 18 év után először – úgy lehet interpretálni, hogy „vezet a Tisza”. Ennek pedig politikai jelentősége van, befolyásolja a választók döntéseit, de még inkább a politikai szereplők gondolkodását, viselkedését. Érdekes az is, hogy éppen október 23-án láthattunk először egy ilyen kutatást...
• Akit pedig a részletek érdekelnek, inkább figyeljen a további ábrákra: nagyon tanulságosak a Fidesz–Tisza-versenyben a nemekre, az életkorra, az iskolai végzettségre és a lakóhelyre vonatkozó számok. Engem különösen a nemek közötti egyértelmű különbség lepett meg, a többi eddig is jellemző volt a Fidesz és ellenzéke közötti versenyben. A két Magyarország tisztán látható.

„Az ismertetett módszertan nem alkalmas a felnőtt társadalom egészének vizsgálatára”

A partpreferencia.hu hét szempontra hívta fel a figyelmet a kutatással kapcsolatban:

• Az ismertetett módszertan nem alkalmas a felnőtt társadalom egészének vizsgálatára. A baloldali kutatók azt állítják, hogy SMS-eket küldtek ki, s az abban lévő online linkeken töltötték ki a válaszadók a kérdőíveket. Ez azt feltételezi, hogy csak az internetes előfizetéssel rendelkező polgártársaink tudtak válaszolni, akik alighanem a tehetősebb, általában kormánykritikusabb rétegből kerülnek ki. Nem beszélve arról, hogy minden harmadik választópolgár 60 év feletti, s az ő körükben alighanem alacsonyabb azoknak a száma, akik egy ilyen módszertannal elérhetőek. Gondoljunk bele, mennyire hihető, hogy egy idős ember az internetes előfizetéses mobilján kitölt egy online kérdőívet. Természetesen súlyozással (az idősebb válaszadók jelentős felülsúlyozásával) ezen lehet segíteni, de ez is gyengíti a felmérés reprezentativitását és megbízhatóságát.
• A nagy hírértékkel rendelkező közlemény adatsora csak a „biztos pártválasztók” körében mutatta ki, hogy a Tisza megelőzte a Fideszt, ez a teljes minta kevesebb mint felének véleményén alapult. Pártot választani ugyanis a válaszadók 71 százaléka tudott, s a körükben max. 62 százalékos lehet a részvétel (ellenkező esetben több aktív szavazója lenne a Tiszának, mint ahány támogatója a teljes népesség körében). Ez azt jelenti, hogy az összes megkérdezett max. 47 százalékának véleménye alapján hirdettek eredményt a 21 Kutatóközpont munkatársai. A választást pedig épp a társadalom másik fele fogja eldönteni.
• A kutatás nagyon alulbecsüli a Fidesz szavazótáborát. A teljes népességben közölt 29 százalékos adatsor azt jelenti, hogy a Fidesznek csak 2,23 millió szimpatizánsa van. Ha 70 százalékos részvétellel számolunk (pontos adatot nem közöltek), ez azt jelenti, hogy 1,56 millió aktív szavazója lenne a kormánypártnak. Márpedig az EP-választáson 2, 2022-ben pedig 2,8 millió aktív szavazója volt, ami egészen más szintet jelent.
• Kicsit fura, hogy a 21 Kutatóközpont utoljára az EP-választás előtt publikált kutatást, tehát a nyilvánosság számára úgy tűnik, hogy ez négy és fél hónap után az első felmérésük, szakmai körökben pedig közhely, hogy egy kutatás nem kutatás, mert nem ellenőrizhető.
• A 2022-es választás után Róna Dániel, az intézet vezetője így nyilatkozott a baloldali közvélemény-kutatásokról a kampányban: „Igen, abban van igazság, hogy a nyilvánosság elé került kutatások egy része azt mutatta, hogy szoros a verseny. Ezek sajnos nem voltak megfelelő színvonalúak. Eleve azzal a céllal lettek publikálva, hogy befolyásolják az ellenzéki választókat.” (via 444)
• Róna Dániel a baloldali kampánystábnak is része volt 2022-ben, a fenti interjúban azt is elmondta: „Volt egy kutatói tanács nevű intézmény, amit a [baloldali – szerk.] kampányközpont hozott létre. A központi kampánystáb hívott közvélemény-kutatókat, hogy beszéljék át, mi a helyzet. Ott volt a kampánystáb részéről Galgóczi Eszter, Vető Balázs és más közvélemény-kutatók, többet között Ember Zoltán és én is.”
• Ha a fentieket zárójelbe tesszük, legfeljebb az lehet a tanulság a Fidesz számára, hogy a teljes népességben vezető szerepét mozgósítással tudja megőrizni a Fidesz. Vannak ugyanis olyan szimpatizánsai, akik nem érzik a választás tétjét s nem biztosak 2026-os részvételükben. A kormánypárt feladata, hogy őket is mozgósítani tudja.

Róna Dániel: Az én számításaim szerint ez a 2 százalékpontos előny nem elég a Fidesz legyőzéséhez

Róna Dániel a Partizán október 23-i adásában a módszertanukról kifejtette: korábban is publikáltak ezzel a módszerrel készült mérést. Magyarországon újszerű lehet, hogy alapvetően offline keresnek meg embereket és egy online kérdőívre terelik őket. Ez a push-to-web módszer viszont az Egyesült Államokban sokkal elterjedtebb. A válaszadók SMS-ben kaptak egy linket, amelyen egy online felmérést kellett megnyitniuk. A digitálisan kevésbé képzett vagy interneteléréssel nem rendelkezőkre is gondoltak – ez elsősorban a 65 év feletti korosztályban kihívás –, ezért a 65 év felettiek körében volt egy telefonos kutatásos kiegészítés.

A 21 Kutatóközpont igazgatója hangsúlyozta, az, hogy a Tiszát 2 százalékponttal a Fidesz elé mérték, hibahatáron belüli különbség. A biztos szavazóknál 4 százalék a hibahatár, mert ez a csoport a teljes minta 64 százalékát teszi ki. A hiányzó 36 százalék körében Róna Dániel szerint népszerűbb a Fidesz.

A hibahatárral számolva a Tisza támogatottsága 38-46 százalék között lehet, a Fideszé 36-44 között. Róna Dániel megjegyezte, akár ilyen sávokat is lehetne közölni, amire nemzetközi példák már vannak.

Lehet, meglepő lesz, amit mondok, de az én számításaim és becsléseim szerint ez a 2 százalékpontos előny nem elég a Fidesz legyőzéséhez

– vélekedett Róna Dániel, hozzátéve: a kutatás alapján a Mi Hazánk Mozgalom lehetne a mérleg nyelve, de az ő bejutásuk hajszálon múlik. A kutató kitért arra is, ha Toroczkai Lászlóék nem jutnak be, az általuk mért Tisza-előny ellenére valószínűleg a Fidesznek lenne több mandátuma, annak köszönhetően, hogy a választási rendszer sok szempontból a Fidesznek kedvez.

Megjelent két további kutatás is

A 21 Kutatóközpont után a Publicus is közzétette saját mérését, amely a Népszava megbízásából készült. A Publicus felmérése alapján a biztos szavazó pártválasztóknál 39-37 az arány a Tisza javára a Fidesszel szemben, az összes megkérdezett körében pedig 24 százalékon állnak Magyar Péterék, szemben Orbán Viktorék 23 százalékával. A parlamenti küszöböt harmadikként a Demokratikus Koalíció lenne képes átlépni a kutatás szerint.

A 21 és a Publicus számaival ellentétben a Nézőpont Intézet továbbra is stabil Fidesz-előnyt mér: a biztos szavazó pártválasztóknál 49-34, a teljes felnőtt népességben 36-25, a legvalószínűbb listás eredményt vizsgálva 46-35 az arány a Fidesz javára a Tiszával szemben. A Nézőpontnál a legvalószínűbb listás eredmény kategóriában a Mi Hazánk Mozgalom és a Demokratikus Koalíció is bejutna a parlamentbe.

Mráz Ágoston Sámuel: Azt én is látom, hogy két valóságról szóló kutatási közlemények vannak, az viszont biztos, hogy csak egy valóság van

Mráz Ágoston Sámuel arra a kérdésünkre, hogy mitől különbözhetnek ennyire a kutatásokban látott adatok, kifejtette: 

A kutatók egymást nem minősítik, ehhez szeretném tartani magam. Ha jól végeznek egy kutatást, sok alapja lehet az eltérésnek. Különbséget jelenthet az adatfelvétel módszere, a kérdésfeltevés, a kutatás időpontja, akár néhány nap is változást hozhat. A mi felmérésünk a strasbourgi vita után készült, amelyen a miniszterelnökkel nem szimpatizálók is úgy érezhették, hogy kommunikációs értelemben sikeresebb volt, mint Magyar Péter.

A Nézőpont Intézet vezetője hozzátette, a mostani számaik körülbelül a Fidesz EP-választási eredményének felelnek meg, miközben a 2022-es, ötven százalék feletti szinthez képest minimális visszaesést látnak. Ugyanakkor a teljes népességben mért 36 százalékos adat, amely mintegy 2,8 millió szimpatizánsnak felel meg, azt jelenti, hogy a Fidesznek még van tartaléka a teljes népességben, a kormánypártnak pedig az a feladata, hogy a nem aktív szimpatizánsokat mobilizálja, elvigye a szavazóurnákhoz.

Kíváncsiak voltunk arra is, Mráz Ágoston Sámuel mit gondol Török Gábor kijelentéséről, amely úgy szólt, hogy „nemcsak két Magyarország van, de két közvélemény-kutató valóság is”.

„Azt én is látom, hogy két valóságról szóló kutatási közlemények vannak, az viszont biztos, hogy csak egy valóság van, ezt legkésőbb 2026 áprilisában meg is látjuk. A versengés természetes minden demokráciában, de nagy kérdés, hogy annak a kutatónak a számait, aki 2022 áprilisában azt mondta, hogy döntetlen a helyzet vagy győz a baloldal, és utána 20 százalékkal győzött a Fidesz, elfogadjuk-e. Ennek a kérdésnek az eldöntését inkább az újságírókra és az egyéb felületekre bízom” – zárta a Nézőpont Intézet vezetője.

Pulai András: A különbségeknek millió oka lehet

A különbségeknek millió oka lehet. A kérdésfeltevés, a módszertani különbségek, az adatfelvétel módja, vagy akár az is, hogy a pártok támogatottságára vonatkozó kérdés a kérdőív elején, közepén vagy a végén van. Sok apró, látszólag lényegtelen tényező van, amely érdemben befolyásolhatja az eredményeket

– fogalmazott lapunk arra vonatkozó kérdésére Pulai András, hogy mi okozhat ekkora differenciát egyes kutatási eredmények között.

A Publicus ügyvezetője, stratégiai igazgatója a módszertanukról elárulta, kizárólag telefonon kérdeznek. Egy operátor ül a számítógép előtt, a gép pedig véletlenszerűen kiválasztott számokat hív, az operátor ezután végigmegy a kérdőíven. Az adatfelvételnél kvótás eljárással annyi embert kérdeznek egy-egy szociodemográfiai csoportból, amennyi arányaiban következik a KSH adataiból. Ha ezután is vannak eltérések – amely a kvótás eljárás miatt kevésbé jellemző –, súlyoznak.

Török Gábor a közelmúltban publikált kutatások után úgy vélekedett, hogy „nemcsak két Magyarország van, de két közvélemény-kutató valóság is”. Pulai András ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy „Török Gábor egyik posztjára egy screenshottal reagáltam is, amely egy 2019-es bejegyzéséről szól. Abban a mi számainkat és a Nézőpontét posztolta, azzal a megjegyzéssel, hogy két hét és valaki már nem látszik majd közvélemény-kutatónak. A Nézőpont Tarlós István jelentős előnyét mérte, miközben a mi kutatásunk hibahatáron belül pontos lett. Török Gábor egyébként nem közvélemény-kutató, ezért nem biztos, hogy teljes szakmai felvértezettséggel tud beszélni erről a területről. Én is igyekszem magam távol tartani olyan területektől, amelyeknek nem vagyok a szakértője.”

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)