A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) előző héten felkérte a fővárosi politikai szereplőket, hogy csatlakozzanak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Tájékozódási Folyamatához, amely még semmilyen elköteleződéssel nem jár. Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszti a kérdést, miközben a Závecz Research 2024. október 20. és 24. között reprezentatív felmérést készített a MOB megbízásából arról, hogy a magyarok mennyire elutasítóak vagy támogatóak azzal kapcsolatban, hogy legyen az olimpiai elköteleződésről szóló döntést megelőzően alapos tájékozódás és felmérés a lakosság körében.
A nagyközönség október 24-én értesülhetett arról, hogy partnerséget javasolt Budapestnek az olimpiai család. Ez röviden annyit jelent, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság közös tájékozódásra és döntés-előkészítő együttműködésre kérte fel Budapest Főváros Önkormányzatát, valamint a két szervezet felkérte a Fővárosi Közgyűlést, a frakcióvezetőket és a főpolgármestert, hogy csatlakozzanak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgynevezett Tájékozódási Folyamatához, amely még semmilyen elköteleződéssel nem jár.
Miközben Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszti a budapesti olimpia kérdését, aközben kiderült, hogy a MOB már korábban megkezdte az olimpiáról való párbeszéd előkészítését, ugyanis a megbízásukból a Závecz Research 2024. október 20. és 24. között reprezentatív felmérést készített Budapesten és országosan, amelyben arra keresték a választ, hogy a magyarok támogatják-e, hogy mielőtt az olimpiarendezés komolyan szóba kerülhetne, a budapesti önkormányzat bekapcsolódjon a NOB által – nem a pályázók és nem a jelentkezők, hanem – az érdeklődők számára felkínált tájékozódási szakaszba.
A közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a fővárosiak 61 százaléka szeretné, hogy legyen az olimpiai elköteleződésről szóló döntést megelőzően alapos tájékozódás és felmérés a lakosság körében, további 12 százalék pedig ennél erősebb álláspontot képvisel, ők feltétlenül az ország érdekében állónak tartják az olimpia megrendezését, azonban az ő akaratuk is csak akkor valósulhat meg, ha Budapest részt vesz a Nemzetközi Olimpiai Bizottság előzetes tájékozódási folyamatában. Az olimpiáról szóló beszélgetést a budapestiek 23 százaléka viszont teljesen elutasítja, míg 4 százalék nem foglalt állást.
A fővárosi lakosság 73 százaléka tehát támogatja az olimpiarendezésről szóló párbeszédet.
A felmérésből kiderül, hogy leginkább a középfokú képzettséggel rendelkezők támogatják az olimpiáról szóló párbeszédet (67 százalék), de a diplomások körében is jelentős (64 százalék) azoknak az aránya, akik szerint szükség van egy sokoldalú előkészítésre. Ebben a két csoportban 9-9 százalék azoknak az aránya, akik feltétel nélkül támogatnák a sportrendezvény megtartását.
Az alapfokú végzettséggel rendelkezők között viszont csak 47 százalék azoknak az aránya, akik támogatják az olimpiáról szóló párbeszédet, és náluk a legmagasabb azoknak az aránya, akik feltétel nélkül támogatnák (21 százalék) vagy elutasítanák (28 százalék) a budapesti olimpiai játékokat.
A nemek közötti arányokat vizsgálva nem találunk jelentős eltérést, a férfiak körében ugyan többen vannak azok, akik feltétel nélkül támogatnák az olimpiát, de ha azt nézzük, hogy hányan lennének nyitottak az olimpiáról szóló párbeszédre, akkor nagyon hasonló arányokat láthatunk (a férfiak 74 százaléka nyitott a sokoldalú egyeztetésre, a nőknél pedig ez az arány 72 százalék).
A fővárosban az életkori csoportok közül a 18–39 év közöttiek (63 százalék) és a 60 év felettiek (64 százalék) valamivel az átlag feletti, a középkorúak némileg átlag alatti arányban támogatják az olimpiai pályázatokat megelőző tájékozódásokat és felméréseket, amíg a 40–59 év közöttiek valamivel az átlag alatt (56 százalék) nyitottak erre.
A teljes magyar társadalom körében 53 százalékos arányban támogatják a pályázat alapos előkészítését magában foglaló eljárások szükségességét, és 11 százalékot értek el az olimpiapártiak, vagyis azok, akik feltétel nélkül a sportesemény megtartása mellett vannak.
Összességében tehát a magyarok kétharmada az olimpiáról szóló egyeztetéseket szeretne.
A teljes társadalomban azonban nagyobb az olimpiaellenesek aránya, mint a fővárosban, ugyanis a lakosság 29 százaléka szerint foglalkozni sem érdemes az olimpia kérdésével, hanem mindenképpen el kell utasítani azt.
A felmérést a Magyar Olimpiai Bizottság megbízásából a ZRI Závecz Research végezte október 20. és 24. között telefonos adatfelvételi módszerrel. A kutatás a budapesti felnőtt népességet reprezentáló 500 fős mintán, valamint az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fős mintán készült.
A kutatás azt vizsgálta, hogy egy olimpiarendezés kapcsán az alábbi lehetőségek közül mit támogatnak a megkérdezettek: 1. Az olimpiával kapcsolatban először alaposan tájékozódni kell, és fel kell mérni, hogy mit jelentene ez Magyarország és Budapest számára. Csak ezután lehet felelősen dönteni. 2. Az ország egyértelmű érdeke az olimpia megrendezése, ez nem is kérdés. 3. Az olimpiával foglalkozni sem érdemes, mindenképpen el kell utasítani. 4. Nem tudja.
(Borítókép: Elrajtol a férfi maratonfutás mezőnye a budapesti atlétikai világbajnokságon a Hősök terén 2023. augusztus 27-én. Fotó: Derencsényi István / MTI)