A kormány egy budapesti fejlesztésről olyan mondatokat mond ki, amelyeket eddig csak a legbátrabb ellenzékiek mertek – ez reményt keltő. Egyebek mellett erről is beszélt a sajtó képviselői előtt a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője.
Nagy lendülettel vetette be magát a Podmaniczky Mozgalom budapesti frakciója a Fővárosi Közgyűlés munkájába. A szerdai ülésre terebélyes javaslatcsokorral érkeznek.
A fővárosi közbeszédet uraló lakhatási kérdést érintően egyrészt
kezdeményezik a Kelenföld melletti, Rimaszombati úti kollégiumi épület értékesítésének leállítását, másrészt egy új lakásépítési modellprogram bevezetését javasolják.
Olyan bérlakásprogramban gondolkodnak, amelyben az ingatlanfejlesztői szektort érdekeltté teszik a megfizethető bérlakásállomány kialakításában. A javasolt modell lényege, hogy az ingatlanfejlesztő a telek vagy földhasználat jogáért, illetve a fejlesztést lehetővé tévő építési jogokért cserébe biztosítja, hogy az általa fejlesztett lakásállomány meghatározott százaléka felett a Fővárosi Önkormányzat bérlőkijelölési jogot szerezzen, egyben hosszú távra lakbértámogatási kötelezettséget vállaljon az általa kijelölt kedvezményes bérlők számára – akár szociális alapon, akár fiatalként, akár munkavállalóként szolgálati lakásként bérlik. Várhatóan ez lesz az egyik legforróbb téma szerdán. Vitézy Dávid szerint a lakásügynökség hibás koncepciónak bizonyult, ugyanis eddig csak három lakást sikerült így kiadni.
A kormányzati tervekekel egybevágóan támogatják az Airbnb-szabályozást (de nem a betiltásukat), és a főpolgármester által kezdeményezett korlátozást az unión kívülről érkező befektetési célú lakásvásárlások vonatkozásában. (Vitézy, Karácsony és a Fidesz lakhatási tárgyú előterjesztését egyben tárgyalja majd a testület.)
A közlekedésbiztonsági szempontok jobb érvényesülése és a közútkezelés minőségének javítása érdekében Vitézyék módosítanák a BKK feladatköreit szabályozó rendeletet. Úgy alakítanák át a BKK-t, hogy az újra teljes hatáskörrel feleljen az összes budapesti közút forgalmi rendjéért, a különböző közlekedési ágazatok szempontjainak összehangolásáért, illetve a Budapest Mobilitási Terv és a Közlekedésbiztonsági Stratégia megvalósításáért. Eddig egy csőtörés például olyan forgalmi helyzetet tudott előidézni forgalmasabb helyszíneken, ami egyszerre akadályozhatta a gyalogosok, biciklisek és a közösségi közlekedés járműveinek biztonságos továbbhaladását. Az is előfordul, hogy a parkoló autóktól nem fér el a troli. Itt kezdeményezni lehetne a parkolóhelyek megszüntetését.
Másrészt a BKK és a BKV igazgatóságainak összevonásával átalakítanák a tömegközlekedési felügyeleti hatásköreit is.
Vitézy Dávid választási programjának leghangsúlyosabb elemeit frakciójuk programjának részenként terjeszti a közgyűlés elé. A főváros közlekedésszervezéséért felelős BKK-nál ennek megfelelően azt szeretnék elérni, hogy dolgozzon ki javaslatokat a metrók hétvégi, péntek-szombat éjjeli, éjfél utáni közlekedésére, és vizsgálják felül a teljes budapesti éjszakai buszhálózatot. A tervtől függően az üzemidő 2 órával történő meghosszabbításától a nonstop közlekedésig terjedhet a metrók közlekedési rendje.
A HÉV-ek közlekedését ne ritkítsák, és álljon ki a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia (BAVS) mellett a közgyűlés, különös tekintettel arra, hogy fejlesszék a HÉV-vonalakat és a járműparkot. Ha ezt betartják, akkor a jövő év második felére stabilizálódhat a helyzet.
Azzal, hogy a kormány ismét a repülőtéri gyorsforgalmi út fejlesztéséről hozott döntést, felélesztette a régi vitát, mely a reptér–városközpont kapcsolat mikéntjéről szól. Ebben a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője régóta azon az állásponton van, hogy a Liszt Ferenc Repülőtér kötöttpályás kapcsolatának kiépítése elsőbbséget kell élvezzen a közúti kapcsolatok fejlesztésével szemben. Bár a döntés a kormány kezében van, a közgyűléssel most határozatban mondatnák ki, hogy a vasúti fejlesztést a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiában lefektetett módon, az országos vasúti hálózatba integrálva, a Kőbánya-Kispest és Monor között megtervezett és engedélyekkel bíró 100d vasútvonali nyomvonalon szükséges megvalósítani, bekötve a repülőteret az országos és a regionális vasúti közlekedésbe. (Azaz nem kínai luxusvonatra, hanem a tömegközlekedési hálózatba integrált vasúti megoldásra van szükség.) A kormánytól ezért azt kérnék, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) – még a jogállamiságról szóló viták és az uniós források befagyasztása ellenére is elérhető, a tagállamoknak pályázati úton megítélhető – idén ősszel kiírt pályázatára adja be a reptéri vasút fejlesztésének tervét. (A Déli körvasút is ebből a forrásból épül.) A szakbizottság is támogatta a javaslatot, így feltehetően a közgyűlés is felfogadhatja.
Vitézy Dávid még a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum igazgatójaként találta meg a Kőbányai úti egykori Járműjavító telephelyén a Városligetből kiköltöztetett múzeum számára az új helyszínt. Innen azonban Lázár János miniszter továbbköltöztetné Debrecenbe. A fővárosi Podmaniczky Mozgalom frakciója amellett, hogy tiltakozik e terv ellen, azt javasolja, hogy a kormány a Közlekedési Múzeum vagy a Természettudományi Múzeum elköltöztetésére betervezett forrásait inkább a vidéki városok meglévő múzeumainak fejlesztésére, illetve az országos múzeumok vidéki tagintézményeinek kialakítására fordítsa.
A budapesti múzeumokat ne vigyék sehova, sőt a Közlekedési Múzeumot Kőbányán, az Északi Járműjavítóban fejlesszék, az Iparművészeti Múzeum rekonstrukcióját pedig gyorsítsák fel!
– követelte Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője. Eddig 8 milliárdot költött a kormány a kőbányai dízelcsarnok időszaki kiállításokra alkalmassá tételére, ez a pénz a költözéssel menne a kukába– hangsúlyozta.
A szelektív hulladékgyűjtést, ezen belül is a betétdíjas palackvisszaváltási rendszert a Mohu működteti, de a Fővárosnak is van benne szerepe. A Podmaniczky Mozgalom részéről szerdán két fejlesztési módozatot javasolnak:
Budapesten szükség van több 24 órán át hozzáférhető közterületi RePont kialakítására, ezért kezdeményeznék a Főváros és a Mohu közötti egyeztetést. A javaslatot a szakbizottság is támogatta.
Amennyiben egyértelművé válnak a budapesti olimpia esetleges megrendezésének keretfeltételei, úgy a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakciója támogatná a kölcsönös tájékozódás megkezdését. Ha szerdán a közgyűlés a folyamat megindítása mellett dönt, bekapcsolódnak a közös gondolkodásba. Azt azonban Vitézy Dávid leszögezte, csak akkor támogatnának egy ilyen nagyszabású sportrendezvényt, ha az segítene megoldani a város alapvető közlekedési problémáit, ami élhetőbbé tenné Budapestet, és ami a belváros mellett a külső kerületeket is bevonná a fejlesztésekbe. Egy olimpiáról szóló helyi népszavazás kiírása előtt azonban látni kell a kidolgozott terveket, forrásokat, garanciákat és biztosítékokat, azaz egy megvalósíthatósági tervet.
Karácsony továbbra sem terjeszt elő főpolgármester-helyettest, azaz a önkormányzat továbbra is törvénytelenül működik tovább, így várhatóan a fővárosi főispánhoz kerül át a döntési jog.
Továbbra is nyitott kérdés, hogy a cégvezetők ügyében (a pályázatokat a képviselők eddig nem ismerhették meg) mibe szólhat bele a közgyűlés, illetve, hogy két ülés között milyen tárgykörökben dönthet a főpolgármester. Az SZMSZ kapcsán elmérgesedő vitában nem a Fővárosi Kormányhivataltól, hanem az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól kért a főváros jogi állásfoglalást.
A BKV, BKK és a fővárosi vagyonkezelő (BFVK) cégek vezetői esetében szerdán minden bizonnyal nem születik döntés, Vitézy Dávid szerint „megyünk bele egy egyre nehezebb szituációba”. N ovember közepén megszűnik egyes igazgatóságok és felügyelőbizottságok tagjainak mandátuma (december 31-éig az összesnek), és a jelenlegi politikai konstellációban nem várható, hogy az október végi közgyűlésen döntés születik az ő pótlásukról.
(Borítókép: Vitézy Dávid 2024. október 14-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)