Az Oktatási Hivatal szerint nem a teljesítményromlás miatt nőtt a komplex ellenőrzésbe bevont oktatási intézmények száma. Ez annak a következménye, hogy „a szakértők ellenőrzésre fordítható időkerete lehetővé teszi, hogy nagyobb súlyt kapjanak a komplex ellenőrzések”. Nahalka István oktatáskutató a lemorzsolódók és a korai iskolaelhagyók magas arányáról fejtette ki a véleményét. Az Indexnek elmondta, az intézmények felelősek azért, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek hogyan érzik magukat az iskolában, és hogy milyen eredményeket érnek el.
Megduplázódott azoknak az oktatási intézményeknek a száma, ahol átfogó vizsgálatokra volt szükség a gyenge eredmények és a magas tanulói lemorzsolódás miatt. Míg tavaly októberben 68 köznevelési intézménynél volt vizsgálat, addig idén eddig 120-ban, és további 25 intézmény ellenőrzését tervezi az Oktatási Hivatal.
A hivatal lapunknak azt írta, a legtöbb esetben (82 közoktatási intézményben) a gyenge kompetenciamérési eredmények és a magas lemorzsolódási arányok miatt (77-ben) vizsgálódtak a szakértők, valamint 41 iskolában az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez készített fejlesztési vagy intézkedési tervek hiánya miatt folytak ellenőrzések.
A 2022 májusában bevezetett ellenőrzési gyakorlat szerint az Oktatási Hivatal abban az esetben indít vizsgálatot egy intézményben,
Az átfogó ellenőrzést több szakmai szervezet és szakértő is kritizálta, akik szerint az Oktatási Hivatal az iskolákra hárítja a problémák megoldását. Sérelmezték például, hogy a korai iskolaelhagyáshoz és lemorzsolódáshoz is az iskolaigazgatóknak kell intézkedési tervet kidolgozniuk és végrehajtaniuk, pedig az okok gyakran túlmutatnak az iskola határain.
Lapunk az Oktatási Hivatalnál e-mailben érdeklődött, mi lehet az oka, hogy csaknem megduplázódott az ellenőrzést igénylő intézmények száma. Illetve azt is megkérdeztük, milyen segítséget kapnak az érintett intézmények a feltárt problémák megoldásához.
Mint írták, a komplex ellenőrzésbe bevont intézmények számának növekedése nem az intézmények romló teljesítményére utal, hanem inkább annak következménye, hogy a kormány átalakította az ellenőrzések rendszerét, amivel két tanfelügyeleti forma is megszűnt, „így a szakértők ellenőrzésre fordítható 2024. évi időkerete lehetővé teszi, hogy nagyobb súlyt kapjanak a komplex ellenőrzések”.
A feltárt problémák megoldására tett szakértői javaslatokat figyelembe véve az intézmény intézkedési tervet készít. Ha igénylik, ebben tudjuk őket támogatni. A tervben meghatározott célok végrehajtását az Oktatási Hivatal szakértők bevonásával, utóellenőrzés keretében ellenőrzi, ami újabb külső visszajelzés az intézmény számára arról, hogy a problémák megoldására tett intézkedések elérték-e céljukat
– válaszolták arra a kérdésre, milyen segítséget kapnak az ellenőrzés alá vont iskolák és igazgatók a feltárt problémák megoldásához az Oktatási Hivataltól.
Az Indexnek Nahalka István oktatáskutató beszélt arról, milyen okai lehetnek annak, hogy egy intézményben magas a lemorzsolódási arány. A szakértő kifejtette, el kell különíteni, hogy általános iskoláról vagy középfokról van szó. Középfokon ugyanis nagyobb lemorzsolódási arányra kell számítania annak az iskolának, amelyik egyrészt eleve korábban gyengébb eredményeket elérő tanulókat tanít, másrészt amelyikben a pedagógiai munka színvonala olyan alacsony, hogy számolni kell a kudarcokkal.
„Általános iskolában lényegében csak az utóbbi okot kell kiemelnünk, hiszen a bekerülő hatéves gyerekekkel még nagyon sok mindent lehet kezdeni, az iskola hatása még nagyon jelentős lehet. Ha egyes tanulók esetén akarom megválaszolni a kérdést, akkor számos súlyos ok elképzelhető” – fogalmazott a szakértő.
Nahalka István a korai iskolaelhagyás alapvetői okai közé sorolta
Az okoknak azonban minden esetben nagyon bonyolult háttere van, az iskolából való kimaradás csak egy pont, egész tanulástörténet van mögötte – tette hozzá.
A szakértő egy másik, konkrétabb okra is felhívta a figyelmet, ami a pedagógusok alkalmazkodása a tanulók sajátosságaihoz.
„Nyilván sokan mondják oknak a hátrányos helyzetű tanulók nagy arányát. Én ezt bizonyos értelemben fordítva látom. Inkább úgy írom le a helyzetet, hogy az iskola jelentős mértékben felelős azért, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek az iskolában gyengébb eredményeket érnek el, rosszabbul érzik magukat az iskolában, és pótcselekvésként sokkal inkább hajlamosak a deviáns viselkedésre” – mondta Nahalka István.
A szakértőt a probléma megoldásával kapcsolatban is kérdeztük, aki elmondta, ehhez a közoktatás egész rendszerének újragondolása szükséges. „Nem adminisztratív intézkedésekre van szükség, hanem arra, hogy a tanulás-tanítás folyamatai, a pedagógiai kultúra és a diák-pedagógus viszonyrendszer is átalakuljon, méghozzá a korszerűbbnek tartott pedagógiai elképzeléseknek megfelelően.” Végezetül hozzátette, a lemorzsolódás, a korai iskolaelhagyás csak tünet, ami csak akkor enyhülhet, ha a közoktatás tartalmában, struktúrájában és működésében kialakítjuk az új, fejlettebb, a 21. század második negyedét már meghatározó szisztémákat.
(Borítókép: Tájékoztató a diákoknak a középszintű történelem írásbeli érettségi vizsga előtt a Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskolában 2022. május 4-én. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)