Térképek segítségével mutatja be az egyes vármegyék, járások és települések sajátosságait, és nyújt részletes területi képet a társadalom helyzetéről, az életkörülményekről a most megjelent Népszámlálási atlasz 2002. A kiadvány digitális formátumban ingyenesen letölthető a KSH kiadványtárából, de térítés ellenében ugyanott könyvalakban is megrendelhető.
Megjelent a Népszámlálási atlasz, amely a 2022 őszi, 16. magyarországi népszámlálás és korábbi cenzusok adatai felhasználásával, térképek segítségével mutatja be az egyes vármegyék, járások és települések sajátosságait, és nyújt részletes területi képet a társadalom helyzetéről, az életkörülményekről – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint a kiadvány nyolc témakört ölel fel (demográfia, oktatás, munkaerő és foglalkoztatottság, nemzetiség, vallás, egészség, család és háztartás, lakáshelyzet), több mint 160 oldalon, és mintegy 140 térképet tartalmaz magyarázatokkal.
Az atlasz bemutatja például, hogy az iskolázottság szintje tovább emelkedett: a 14 éves és annál idősebb lakosság 22 százaléka volt diplomás 2022-ben. Jelentősen javult a lakosság nyelvtudása is, a legelterjedtebb idegen nyelv az angol, a lakosság negyede beszéli, ami 53 százalékkal haladja meg a 2011-es értéket. A munkaerőpiacot elemző fejezetből kiderül, hogy
a 2010 utáni évtizedben jelentősen bővült a foglalkoztatottság, miközben megfeleződött a munkanélküliek száma,
ugyanakkor a technológiai fejlődéssel átalakult a munkaerőpiaci kereslet is, és a magas képzettséget igénylő, illetve az alacsony munkaerőköltségű, egyszerű tevékenységek kerültek előtérbe, míg az automatizálható feladatokat végzők iránti igény csökkent – írták.
A hazai lakáskörülmények jellemzői közül kiemelték: 2022-ben 4,6 millió lakás volt az országban,több mint harmaduk 1960 és 1980 között épült. 1,2 millió lakásban volt klímaberendezés, 76 ezerben föld-levegő hőszivattyú, és közel 180 ezer lakás volt napelemmel felszerelve.
A demográfiai folyamatokat bemutató fejezetből kitűnik, hogy a népesség természetes fogyásának mértéke Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyében volt a legkisebb és Békésben a legnagyobb a két legutóbbi népszámlálás közötti időszakban.
A vándorlási folyamatok fő nyertesének Pest vármegye számított, míg Borsod-Abaúj-Zemplén népességmegtartó ereje bizonyult a leggyengébbnek.
A kiadvány digitális formátumban ingyenesen letölthető a KSH kiadványtárából, de térítés ellenében ugyanott könyvalakban is megrendelhető.