Kis-Benedek József és Kaiser Ferenc szerint még messze vagyunk a harmadik világégéstől, annak viszont komoly kockázata van, hogy az egész Közel-Kelet lángra lobbanhat. A szakértők az alábbiakat vitatták meg a Konkrétan legújabb adásában a jelenlegi geopolitikai folyamatok alapján: 

• Kis-Benedek József szerint „el lehet mondani, hogy a világháború felé tartanak az események, de ez még nem világháború”, mert arról abban az esetben beszélünk, ha az egész világon zajlik. Kaiser Ferenc megerősítette, hogy egy világháború kockázata relatíve alacsony, meglátása szerint egy százalék alatti a kirobbanásának esélye, mivel senkinek nem érdeke. „Oroszország nem akar nagyobb háborút, mivel Ukrajnával is alig bír” – vélte Kaiser Ferenc.
• Kis-Benedek József szerint mivel az orosz–ukrán háború állami tényezők között folyik, ezért kezelhető. A szakértő feltételezi továbbá, hogy az ázsiai konfliktus érintettjei sem fognak egymásnak ugrani. De kiemelte, világszerte több mint negyven nagy fegyveres konfliktus zajlik. Mi több, Kaiser ferenc emlékeztetett, hogy él még az a generáció, amelyik fiatal diplomataként, katonatisztként még a hidegháború végén szocializálódott, és ők alátámaszthatják: ugyanazok a mechanizmusok működnek most is, mint akkor. „Mindenki tudja, hogy az USA és Oroszország folyamatosan egyeztet” – vélte.
• Hogy a hidegháború felé megyünk vissza, azt Kis-Benedek József is megerősítette. A biztonságpolitikai szakértő emlékeztetett, hogy a hidegháború végén volt egy megállapodás, amelynek következtében azt lehetett érezni, hogy jön az enyhülés, ehhez képest most többet beszélünk az atomfegyverekről, mint korábban.
• Kaiser Ferenc érdekességként említette, Kazahsztánban és Ukrajnában több atomtöltet ragadt a Szovjetunió szétesése után – amikor teljes gazdasági káosz uralkodott a világon – mint amennyit a britek, franciák és Kína együttesen birtokolt. A szakértő szerint éppen ezért teljesen reális döntés volt 1994-ben, hogy a meglévő nukleáris eszközparkot ingyen és bérmentve átengedik az oroszoknak, ám ezért cserébe azt ígérték a Szovjetunió jogöröseként, hogy nem sértik meg, tiszteletben tartják Ukrajna határait. Ezt több egyéb szerződésben is garantálta Moszkva, de nem tartotta be.
• Ukrajna elveszítené a nyugati országok támogatását, ha atomfejlesztési programba kezdene. Ezért a meglévő képesség és tudás birtokában sem érdeke ebbe belefogni. „Ez politikai szájkarate” – állította a szakértő. 
• Hagyományos katonai erőkkel az oroszok nem tudják legyőzni a NATO-t, és ezt az oroszok is tudják – hangsúlyozta Kaiser Ferenc, hozzátéve, ez a háború szintén senkinek sem érdeke, de kialakulása nem kizárt. Az egyetemi docens szerint bár az oroszok a háború elején akár a Baltikumba is képesek lennének behatolni, már Lengyelországról visszapattannának.
• Nem egységes a két világrend tábora, sem Kelet, sem Nyugat. Felülreprezentált a nyugati világ. India GDP-je – amennyiben a vásárlóerő-paritást nézzük – több, mint a német vagy a francia vagy a német meg a brit együtt. Menedzselt átmenettel lehet újra egy bipoláris világ, és hosszabb távon tripoláris világ is kialakulhat: USA, India és Kína központtal.
• A szakértők egyetértettek abban, hogy „vigyázó szemünket Indiára kell vetnünk”, mivel nagyon gyorsan fejlődik, jelentős hadiiparral és tengerészetfejlesztéssel rendelkezik. India minden szempontból globális játékos szeretne lenni. Közvetít az orosz–ukrán válságban, megjelent a Csenes-óceáni térségben, és úgy néz ki, hogy egyensúlyoz az USA és Kína között is.
• Észak-Korea ukrajnai háborúba bonyolódásáról azt mondták a szakértők, hogy lesznek még melgeleptések ezen a fronton, hiszen a dél-koreaiak most nagyon alaposan megfigyelik Észak-Koreát ebben a konfliktusban és ez egészen új helyzet, hogy mások a saját harcaikat vívják az ukrán–orosz fronton. A biztonságpolitikai szakértők úgy látják, valóban Oroszország gyengeségét mutatja Észak-Korea bekapcsolása, komoly feltöltési gondokat tükröz.
• A közelgő amerikai elnökválasztás következményei sem biztosak, ami Európát illeti. Kaiser Ferenc szerint Trump célja az, hogy Kínát – a legkomolyabb kihívóját – kordában tartsa. Szerintük a Trump-féle forgatókönyvben – vagyis leendő külpolitikai stábjának forgatókönyvében – nincs benne, hogy Ukrajna területveszteségével legyen vége a háborúnak. Az Amerikai Egyesült Államoknak érdeke Oroszország és Kína meggyengítése. 
• A kérdésre, hogy vajon hogyan jön el a béke, a szakértők úgy válaszoltak: sehogy, egyelőre nagyon messzire van a lehetősége. Az orosz–ukrán háborúban béke soha nem lesz. Oroszország egyik legfőbb célja, hogy Ukrajna soha ne legyen NATO-tag. Napi néhány halottal – nem néhány százzal, mint most – és alacsony intenzitású háborúval el tudják érni, hogy Ukrajna ne lehessen tag.