Az Orbán-kormány és a hazai ellenzék között talán az Európai Ügyészség megítélésében van a legnagyobb véleménykülönbség. A kormánypártok hallani sem akarnak a nemzetközi szervezetről, mert szerintük az állam büntetőigényének kizárólagos képviseletéről való lemondás súlyosan sérti a nemzeti szuverenitást. Az ellenzék viszont a korrupció elleni fellépés hatékony eszközét látja a szervezetben.
Az Európai Unió és Magyarország közötti jogállamisági vita visszatérő eleme, hogy Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez (EPPO), amelynek egyik legfontosabb feladata az uniós pénzek felhasználásának ellenőrzése. Ez az egyik töréspont a magyar kormány és ellenzéke között is.
Az Orbán-kormánynak elsősorban szuverenitási kifogásai vannak a szervezettel szemben, mondván, a csatlakozással a tagállamok a büntetőjogi hatáskörük korlátozását vállalva az egyik leglényegesebb hatáskörüket adják át az Európai Uniónak. A legnagyobb ellenzéki párt vezetője, Magyar Péter pedig már első, március 15-én rendezett demonstrációján a korrupció elleni harc kezdeti lépéseként meghirdette az Európai Ügyészséghez való azonnali csatlakozást. Mielőtt rátérünk az EPPO melletti érvek és ellenérvek ismertetésére, röviden bemutatjuk magát a szervezetet.
Az Európai Ügyészség (EPPO) 2021. június 1-jén kezdte meg működését, amelyhez az Európai Unió 27 tagállama közül eddig 24 (idén Lengyelország és Svédország) csatlakozott. A három kívülálló ország: Dánia, Írország és Magyarország. Előbbi kettő már belépésekor tisztázta, hogy nem vesz részt bel- és igazságügyi együttműködésben.
Az EPPO fellép a tízezer euró értéket meghaladó csalások és a tízmillió eurónál nagyobb kárt jelentő, határokon átnyúló áfacsalások ellen.
A szervezet a gyakorlatban úgy működik, hogy az EPPO ügyészeket delegál a csatlakozott tagállamokba, akik a nemzeti ügyészi és nyomozó hatóságokba tagozódva, de azoktól függetlenül végzik munkájukat. Utasításokat az EPPO központjától kaphatnak, és legalább ugyanolyan hatáskörökkel kell rendelkezniük, mint a nemzeti ügyészségek, nyomozó hatóságok munkatársainak. Emellett az EPPO-nak joga van ügyeket saját hatáskörbe vonni. Ebben az esetben a tagállami hatóságok nem nyomozhatnak tovább ugyan abban az ügyben.
Ami az eddigi eredményeket illeti, Laura Codruța Kövesi európai főügyész egy hónapja tartott beszámolójában kiemelte, hogy az EPPO jelenleg 2000 nyomozást folytat, 23 milliárd eurós kárértékre. Az emlékezetes esetek közül megemlítette az Admiral-műveletet, amely során 2,2 milliárd eurós elkövetési értékre végrehajtott áfacsalás-sorozatot derítettek fel, de számos egyéb bűncselekményre is bukkantak az illegális dohánytermesztéstől a beruházási csalásokon át a prostitúcióig.
A főügyész korábban úgy fogalmazott, hogy jelentősen alábecsülték a csalások mértékét, a szervezett bűnözés erejét és alkalmazkodóképességét.
Kövesi „ipari méretekben folyó áfacsalásokat” és gyarapodó pénzügyi csalásokat emlegetett, amelyekkel szemben az eltérő nemzeti szabályozások és az EPPO korlátozott költségvetése miatt is nehéz felvenni a harcot.
A szakemberek az Európai Ügyészség mellett és ellen is számos érvet hoznak fel. Úgy gondolják, hogy
Az ellenérvek sem kisebb súlyúak:
Polt Péter legfőbb ügyész október 29-én, az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága előtti éves meghallgatásán elmondta, hogy Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség főügyésze többször is eredményesnek értékelte az EPPO és a magyar ügyészség – 2021 áprilisában munkamegállapodással is megerősített – szakmai együttműködését. Az európai főügyész egy korábbi interjújában külön is hangsúlyozta, hogy Magyarország, bár nem hajlandó csatlakozni a szervezethez, eddig az ügyészség minden megkeresésére válaszolt.
Az együttműködés keretében 2023-ban az Európai Ügyészség delegált ügyészei összesen 30 európai nyomozási határozatot küldtek a Legfőbb Ügyészségnek, döntő többségében áfára vagy vámilletékre elkövetett adócsalás miatt indult ügyekben.
Bár Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek, Laura Codruța Kövesi főügyész szerint mégis van hatáskörük a 166 ezer euróból épült nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében. Mint elmondta, a fák nélküli lombkoronasétányt uniós forrásokból építették, így a károkozás technikailag Brüsszelben történt, tehát az ügyészséghez rendelt belga ügyészek eljárhatnak az ügyben. Ugyanakkor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is eljárást indított nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanújával.
Mint arról korábban beszámoltunk, Polt Péter az Európai Unió tagállamainak ügyészségeit tömörítő szervezet, a Network két évvel ezelőtti bécsi tanácskozásán
azt javasolta az EPPO-nak, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében pótmagánvádlóként lépjen fel, amire a magyar jogrendszer ma is lehetőséget ad.
(Itt jegyezzük meg, hogy az Index 2022. június 27-én az EPPO sajtómegkeresések-oldalán kérdést küldött el az Európai Ügyészséghez az iránt érdeklődve, mi a véleményük a magyar legfőbb ügyész pótmagánvádlóra vonatkozó javaslatáról. Választ azóta sem kaptunk.)
A mostani bizottsági meghallgatáson a legfőbb ügyész az uniós elvárásoknak megfelelő új jogintézmény, a 2023. január 1-jétől alkalmazandó úgynevezett kiegészítő pótmagánvád eddigi tapasztalatait is összefoglalta. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy egyes kiemelt – így például korrupciós – bűncselekmények esetében bárki (így akár képviselő, magánszemély, vagy épp civil szervezet) a bírósághoz forduljon felülbírálati indítvánnyal, ha az ügyben feljelentés elutasítás vagy megszüntető határozat született.
2023-ban 35 esetben éltek a jogosultak ezzel a jogukkal. A bíróság öt esetben adott helyt a felülbírálati indítványnak. Mint kiemelte: ismételt felülbírálati indítvány benyújtására már csak egy esetben került sor, amit a bíróság elutasított. „Kiegészítő pótmagánvádlói vádindítványt pedig egyetlen esetben sem nyújtottak be” – hangsúlyozza a Legfőbb Ügyészség közleménye.
(Borítókép: Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. december 13-án. Fotó: Kovács Attila / MTI)