Bojár Iván András újságíró, író, művészettörténész megrendülten ír és búcsúzik el Hadas Krisztától, párhuzamot vonva gyászában a természeti katasztrófák áldozatai iránt érzett fájdalommal. Azt írja: „Hadas Kriszta mellett a mostani gyászünnepem annak a kétszáznál több áldozatnak szól, fejben, szívben a tagjaimban érzem rémületük keserűségét, akiket magával sodort a spanyolországi felhőszakadás árja.”
A Vulán Folyóirat közösségi oldalán közzétett posztban Bojár Iván András újságíró arról írt, hogy hagyományosan kihagyja a holtak napját, hiszen dédelgeti eleget gyászait év közben. Mint írja, sokféle gyász van benne, rengeteg vesztesége. Nehezen ereszt el, köti a múltat a jelenre. Húzza a mind súlyosabb csomagokat maga után, ahelyett, hogy elengedné, oldódna, könnyebbedne.
Az újságíró a Hadas Krisztával történtekre is kitért írásában, akit pályatársaként, haverként, kedves ismerősként jellemzett. Bojár Iván András megemlíti, hogy sokkolta Hadas Kriszta „váratlan kilépésének híre”, ahogy első férje, Kakuk György kilépése sokkolta így hét évvel, amikor ő, a vele egykorú lett rosszul végzetesen egy bevásárlóközpontban.
Hadas is, biztos voltam benne, hogy ő, a nálam hét évvel fiatalabb nő messze túlél, még hosszasan formálja a közéletet, amikor én már sehol nem leszek. Igazságtalan és szemét dolog nem betartani a papírformát. Tehetetlenség érzést teremt. Sokat gondolok a családjával, anyukájával, kinek el kell engednie ezt a tündöklően sikeres, okos lányt. Szülőként elképzelhetetlen, hogyan lehet létezni utána, bár nekem még nincsenek unokáim, dédunokáim, akik talán-talán valamelyest oldhatnak a kínzó fájdalmon
– fogalmazott Bojár Iván András, majd arról írt, hogy Hadas Kriszta mellett a mostani gyászünnepe annak a kétszáznál több áldozatnak is szól, akiket magával sodort a spanyolországi felhőszakadás árja, pár hete a Szaharát érte hasonló megmagyarázhatatlan, atipikus vízi csapás. Holnap pedig akár bennünket ér, s olyan tájainkon, hol emberemlékezet óta soha még áradás nem történt, egyszeriben rémálomszerűen ránk támadhat a víz.
A gyászünnep alapélménye most, hogy elképesztően törékenyek és kiszolgáltatottak vagyunk. Noha fizikai életünket, de mentális kondíciónkat is úgy alakítjuk, hogy bizalommal forduljunk a világ felé és magabiztosnak éljük meg magunkat. Olyas valakinek, aki átlát a dolgok fölött, lát összefüggéseket, tendenciát, s ezért jogosult agresszivitással tekintheti magát a természet urának. Kételyeim csak növekszenek
– áll a bejegyzésben, majd azzal folytatja, rengeteg erőt kíván Hadas Kriszta szeretteinek, családjának, barátainak, akiket lesújt a veszteség. És egyszer talán majd, ha felszáradnak az égi könnyek, fájdalmaik békés enyhülését mindazoknak, akik szeretteiket voltak kénytelen elsodródni tudni, látni most Spanyolországban.
Ahogy arról beszámoltunk, október 31-én, 53 éves korában meghalt Hadas Kriszta újságíró, riporter. Vásárlás közben lett rosszul, a mentők már hiába próbálták újraéleszteni, nem jártak sikerrel. A pályatársai megrendülten búcsúztak tőle még aznap. Férje, Balassa János, a közösségi oldalán Kriszta kedvenc írójának kedvenc idézetével búcsúzott feleségétől, Bächer Iván Haláltánc című könyvéből.