Az Alkotmánybíróság egészen váratlanul november 5-i teljes ülésének napirendjére vette a szuverenitásvédelmi törvény alkotmányossági vizsgálatát. Az alkotmánybírók ezzel a lépésükkel képletesen beelőzik az Európai Unió Bíróságát, amelyhez egy hónapja fordult az Európai Bizottság a magyar jogszabály ügyében elrendelt kötelezettségszegési eljárás keretében. Az Alkotmánybírósághoz a Transparency International Magyarország fordult alkotmányjogi panasszal, mert a jogvédők szerint a törvény rendelkezései súlyosan sértik az Alaptörvényben biztosított jogaikat.
A nemzeti szuverenitás védelmét célzó jogszabályt még tavaly decemberben szavazta meg az Országgyűlés. A 2023. évi LXXXVIII. törvény preambuluma hangsúlyozza:
Magyarország szuverenitását egyre gyakrabban éri jogellenes támadás. Évek óta tetten érhető – és sok esetben a nyilvánosság számára is ismert – befolyásszerzési kísérletek történnek, melyek során külföldi szervezetek és személyek a saját érdekeiket igyekeznek érvényesíteni hazánkban, szemben a magyar érdekekkel és szabályokkal.
A preambulum szerint sérül Magyarország szuverenitása – egyúttal kiemelt nemzetbiztonsági kockázatot hordoz –, ha a politikai hatalom olyan személyek, szervezetek kezébe kerül, akik és amik függőségi viszonyban állnak bármely külföldi hatalommal, szervezettel vagy személlyel. „A demokratikus vita, az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok kapcsán támasztott átláthatóság követelményének érvényesülése, a külföldi beavatkozási kísérletek nyilvánosságra hozatala és az említettekhez hasonló beavatkozási kísérletek megakadályozása érdekében szükséges egy ezeket vizsgáló független szerv létrehozása, valamint a választással összefüggésben történő külföldi támogatás felhasználásának büntetőjogi szankcionálása is” – fogalmazza meg a jogalkotó célját a törvény bevezetője.
A törvény alapján létrejött Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke Lánczi Tamás lett. Az „elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató autonóm államigazgatási szerv” feladatai a következők:
A hivatal vizsgálati eljárása során bizonyítási jellegű cselekményként „a vizsgált szervezet, valamint az adott ügyben érintett állami vagy önkormányzati szerv kezelésében levő, a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható összes adatot megismerheti, arról másolatot készíthet, és az összes ilyen iratba – ideértve az elektronikus adathordozón tárolt iratokat is – betekinthet, illetve azokról másolatot kérhet”. Az adóhatóság megkeresésre vagy adatkérésre adótitokról is tájékoztatja a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, ha a tájékoztatás a törvényben meghatározott feladat ellátásához szükséges.
A magyar jogszabály kiverte a biztosítékot Brüsszelben. Az Európai Bizottság (EB) nem is késlekedett sokat, hiszen idén februárban úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen „az uniós jogot sértő nemzeti szuverenitásvédelmi törvény miatt”.
A bizottság úgy értékelte, hogy a jogszabály sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, így többek között
A magyar kormánynak az uniós aggályokra adott válaszait nem fogadták el Brüsszelben, ezért Didier Reynders, az EB igazságügyi biztosa októberben közölte, hogy a törvény az Európai Unió Bírósága elé kerül.
Mint korábban beszámoltunk róla, a Szuverenitásvédelmi Hivatal „külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolása és támogatása” miatt vizsgálatot indított a Transparency International Magyarország és a vele együttműködő Átlátszó ellen. A hivatal emellett vizsgálta már Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt mozgalmát és Magyar Pétert is.
A Transparency International Magyarországot június 18-án tájékoztatta a Szuverenitásvédelmi Hivatal, hogy „egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot indít” a tevékenységükkel kapcsolatban. A hivatal azzal indokolta eljárását, hogy a jogvédő szervezet „külföldről származó támogatás” felhasználásával a „választói akarat befolyásolására irányuló” tevékenységet folytat, illetve ilyen tevékenységet támogat.
A jogvédő szervezet egy nappal később a hivatal fellépése miatt alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte a törvény 3. § a) pont aa), ab) és ac) alpontjai, 6. § (1) bekezdése, 7. § (1)–(4) bekezdései, 8. § (1)–(2) bekezdései Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
Az indítványozó szerint a törvény azon szervezetek számára, amelyek tevékenysége bármilyen módon hatással lehet a választások kimenetelére vagy befolyásolhatja a választói akaratot, megtiltja a külföldről származó finanszírozás elfogadását.
A törvény olyan tág körben határozza meg a hivatal eljárásindítási jogosultságait, hogy gyakorlatilag bármely szervezet ellen, bármely okból és bármely adatkör vizsgálatára megindíthatja eljárását.
Az alkotmányjogi panasz szerint a felsorolt rendelkezések sértik a véleménynyilvánítás szabadságát, mivel korlátozzák az indítványozó azon jogát, hogy bármely társadalmi vagy politikai témában véleményét független szervezetként kifejthesse. Emellett sértik a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát is, ugyanis a hivatalnak túl általánosan és tágan meghatározott jogosítványaival szemben hiányoznak az ügyfél jogait garantáló rendelkezések, így például a vizsgálati eljárás ellen nem biztosított a jogorvoslati út.
Az alkotmányjogi panaszt november 5-én tárgyalja először az Alkotmánybíróság.
(Borítókép: Az Alkotmánybíróság épülete 2021. március 4-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)